Bízd szakértőkre befektetéseid gyarapítását!

Az alapokat megkülönböztethetjük az alapján, hogy hogyan lehet hozzájuk csatlakozni.

• Nyíltvégű alapokhoz bármikor csatlakozhatsz, illetve vissza is válthatod belőlük a megtakarításaid. Ezek az alapok általában határozatlan futamidőre jönnek létre és te döntheted el, meddig tartod bennük a megtakarított pénzedet. Természetesen mindig érdemes az alapkezelő által javasolt befektetési időtávokat betartani, hogy a befektetésünk jó eséllyel az elvárt teljesítményt tudja nyújtani.
• Ezzel szemben az úgynevezett zártvégű alapokhoz csak az alap indulását megelőző jegyzési időszakban van lehetőséged csatlakozni. Ezen alapok általában határozott futamidőre jönnek létre, azaz konkrét lejárattal rendelkeznek, ameddig a megtakarítást az alapban kell tartani. Természetesen, ha a futamidő alatt mégis szükséged lenne a befektetett összegre, a zártvégű alapokat tőzsdei megbízás útján értékesíteni lehet, itt azonban a pillanatnyi kereslet fogja meghatározni a befektetés ellenértékét, nem pedig annak az értéke. A tőzsdei értékesítés akár jelentős veszteséget is eredményezhet! Ezért, ha zártvégű alapot választasz, célszerű a befektetést a lejáratig megtartani.

Az alapokat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy azok milyen típusú eszközbe fektetik a befektetők megtakarításait.

Az OTP Alapkezelő az alapok vagyonát értékpapírokba, valamint egyéb pénz- és tőkepiaci eszközökbe fekteti, azaz értékpapíralapokat, illetve egyéb speciális befektetési alapokat (pl. árupiaci, származtatott) kezel. Léteznek még ingatlanalapok, amelyek különböző kereskedelmi és lakó ingatlanokba fektetnek, ezeket az OTP Csoporton belül az OTP Ingatlan Alapkezelő kezeli.

Speciális alapfajtákról példák

• az abszolút hozam alapok nem egy adott eszközosztályhoz kötöttek, hanem a piaci történések függvényében szabadon mozgathatják eszközeiket azok között,
• a származtatott alapok nem közvetlenül, hanem valamilyen származtatott eszközön keresztül fektetnek az értékpapírokba,
• a tőkevédett alapok a befektetett tőkét a futamidő, vagy egy előre meghatározott tartási idő után mindenképpen visszafizetik.

Az alapokhoz befektetési jegy vásárlással csatlakozhatsz, a befektetési jegy fogja megtestesíteni a tulajdoni jogod az alaphoz.

Ahhoz, hogy meghatározhassuk, hogy az alapokban összegyűlt és különböző értékpapírokba befektetett vagyonból mennyi jut egyetlen befektetési jegyre, először az alap vagyonát kell ismernünk. Ezt a vagyont nevezzük az alap nettó eszközértékének. A nettó jelző itt arra utal, hogy az alapban lévő eszközök összes értékéből, illetve az alap követeléseiből (az értékesített értékpapírok még be nem folyt ellenértékéből) az alappal kapcsolatos összes működési költség levonása utáni vagyonról van szó.

Ha ezt elosztjuk a forgalomban lévő befektetési jegyek számával, megkapjuk, hogy a vagyonból mennyi jut egy befektetési jegyre. Ezt az értéket az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek, azaz az alap árfolyamának nevezzük. Ezen az árfolyamon történik a befektetési jegyek vásárlása és visszaváltása is.

Befektetőként tehát nincs más dolgunk, mint magasabb árfolyamon visszaváltani a befektetési jegyünket, mint amelyen megvásároltuk azt. A két árfolyam közötti különbség a befektetés árfolyamnyeresége.

Minden alapnak van egy minimálisan ajánlott befektetési időtávja. Ez az a minimális időtartam, amelyre az alapkezelő az egyes befektetési alapjaiba történő befektetést ajánlja.

Fontos, hogy mindig a pénzügyi céljaid időtávjához igazodó ajánlott befektetési időtávval rendelkező alapot válassz. Mivel pénzügyi céljaid is különböző időpontokban szeretnéd megvalósítani, így a megtakarításaid elhelyezésére sem célszerű egyetlen alapot választani, hanem érdemes a különböző időtávra ajánlott alapokból egy több elemű portfóliót építeni.

OTP befektetési jegyek vásárlására az új internet- és mobilbankban, az OTP Bank értékpapír forgalmazással foglalkozó fiókjaiban, valamint az OTPdirekt internetes és telefonos ügyintézői szolgáltatásán keresztül van lehetőséged. OTP befektetési jegyek eladására az OTP Bank értékpapír-forgalmazást végző fiókjaiban, valamint OTPdirekt internetes és telefonos szolgáltatásán keresztül van lehetőséged.

A befektetési jegy tranzakciók pénzügyi elszámolása különbözőképpen történik:

T-napos elszámolás: a pénzügyi elszámolás megtörténik a tranzakció napján

A T-napos elszámolású alapok befektetési jegyeit az aznap érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon) vásárolhatod meg, illetve válthatod vissza. A vételárat a vásárláskor azonnal levonjuk számládról.

Visszaváltás (eladás) esetén a pénzügyi elszámolás a tranzakció napján megtörténik, azaz napi forgalmazási időn belül történő visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértéket rögtön kézhez kapod.

T+3 napos elszámolás: pénzügyi elszámolás a tranzakciót követő harmadik napon

A legtöbb alap esetében a pénzügyi elszámolásra, illetve a befektetési jegyek jóváírására a tranzakciót követő harmadik forgalmazási napon kerül sor.

Bármely forgalmazási napon (T nap) adhatsz megbízást, melyet a második napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon), a megbízást követő harmadik forgalmazási napon (T+3) teljesítünk.

A befektetési jegy vásárlásakor a vételre szánt összegnek a megbízás napján rendelkezésre kell állnia a számládon.

T+4 napos elszámolás: pénzügyi elszámolás a tranzakciót követő negyedik napon

Bármely forgalmazási napon (T nap) adhatsz megbízást, melyet a második napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken (árfolyamon), a megbízást követő negyedik forgalmazási napon (T+4) teljesítünk.

Előlegfizetéses visszaváltás

A T+3-as és T+4-es elszámolású alapok esetén lehetőség van előlegfizetéses visszaváltásra. Ez azt jelenti, hogy már a befektetési jegyek visszaváltásának kezdeményezésekor (T napon) hozzájuthatsz a befektetési jegyek árfolyamértékének egy bizonyos százalékához. Részleteket a mindenkor hatályos Kiegészítő Hirdetmény az általános értékpapír forgalmazási információkról c. dokumentum és az alapok kezelési szabályzata tartalmaz.

Az ingatlanalapokra a fent felsorolt elszámolási határidőktől eltérő határidők is vonatkozhatnak.

A nettó eszközérték a befektetési alap teljes vagyona levonva az összes költséget (pl. alapkezelési díj, felügyeleti díj, letétkezelési díj; a teljes költséghányadost a TER-mutató tartalmazza). Ha a nettó eszközértéket elosztjuk a kibocsátott befektetési jegyek számával, akkor megkapjuk az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, ami tulajdonképpen a befektetési alap árfolyama.

A felmerülő díjakról az Üzletszabályzat D1. melléklet - Értékpapír üzletági szolgáltatásainak díjtételei ad információt.