A beárazott pályánál magasabban alakulhat a nemzetközi kamatszint, az MNB május-júniusban indíthatja a kamatcsökkentést.
A nemrég történt bankcsődök nyomán ugyan elkerülhető a 2008-as Lehman bedőlést követő hitelválság, a friss kockázatok azonban negatívan befolyásolhatják a növekedési kilátásokat az OTP Elemzési Központ és az OTP Global Markets szakértői szerint. Az, hogy a Fed kamatemelési ciklusának végéhez közelítünk, a dollár pedig kilépett erősödő trendjéből, egyaránt a feltörekvő részvénypiacok malmára hajtja a vizet. A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy 2023 végére egyszámjegyűre szelídül a magyar infláció, ugyanakkor számos olyan kockázatot látnak, amelyek miatt továbbra is indokolt az óvatosság, a kivárás a kockázatos eszközökkel kapcsolatban.
Az OTP Elemzési Központ és az OTP Global Markets szakértői minden évben elkészítik az OTP Private Banking ügyfelei számára az éves Befektetési Stratégiát, amit negyedévente frissítenek. A szakértők az anyag idei év első negyedéves frissítése kapcsán is megfogalmazták az előttünk álló időszak gazdasági kilátásait, azonosították azokat a fő trendeket és lehetőségeket, amire befektetői szemmel érdemes figyelni. A legfontosabb megállapításokat emeltük ki a következő összeállításban.
Eltérő kilátások az Egyesült Államokban és az eurózónában
A befektetési szempontból kiábrándító teljesítményt hozó 2022-es esztendőt követő első negyedévben sem változott meg különösebben a globális széljárás. Ebben az időszakban több banki csődöt is feljegyezhettünk, ami az OTP Global Markets szakértői szerint nem számít kirívónak a hasonlóan agresszív monetáris szigorítások idején. Az elemzők úgy vélik, amíg ezek rendezett csődök, nem kell a Lehman Brothers 2008-as bedőlését követő hitelválságtól tartani: a bankok magasabb tőkésítettsége és képessége a szigorúbb szabályozási követelményeknek történő megfelelésre mérsékli a rendezetlen csődök valószínűségét.
A növekedési kilátásokra nézve azonban még ez a forgatókönyv is lefele mutató kockázatokat hordoz. Bár a bankcsődök után az amerikai jegybank, a Fed jelezte, hogy hamarosan leállítja a kamatemeléseket, az OTP Global Markets szakértői azzal számolnak, hogy a beárazott kamatvágásokkal szemben az amerikai jegybank akár hosszabb ideig is 5 százalék körül tarthatja az alapkamatot.
Az USA gazdasága miután ismét felgyorsult 2022 második felében, 2023-ban is erős rajtot vett az erőteljes fogyasztási kiadásoknak és az élénkülő exportnak köszönhetően. Ezek fényében elemzők szerint az idei GDP-növekedési kilátások 1 százalékra javultak, miközben az infláció lefordult.
Más a helyzet Európában, ahol később, de magasabb szinten tetőzött az infláció: itt a kamat alacsonyabb, a bankrendszer tőkésítettsége jobb, mint a tengerentúlon, ezért az Európai Központi Bank esetében jóval nagyobb a beárazotton felüli szigorítás esélye.
Az eurózónában mind negyedéves, mind éves szinten fokozatosan lassul a növekedés, főleg a fogyasztást sújtó nyersanyagár- és inflációs sokk következtében, a beruházásokat pedig a bizonytalan kilátások és a magasabb kamatok fogták vissza. Ezekből adódóan a múlt év végére negyedéves összevetésben nullára csökkent a növekedés. Az idei első negyedév után az alacsonyabb energiaárak ösztönzőleg hatnak a gazdaságra, ám ezzel együtt és a javuló bizalmi mutatók dacára is mindössze 0,5 százalékkal nőhet a 2023-as GDP, és csak 2024-ben emelkedhet 1 százalék fölé.
A 2022-ben évtizedes csúcsokra hágó infláció tetőzött ugyan, a dezinfláció azonban mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában lassabb volt év elején a vártnál. Miközben a piac továbbra is az infláció gyors normalizálódására számít, ami 2023 végére 3 százalék körüli szintet jelent, a szakértők továbbra is kétségesnek tartják a gyors dezinflációt, különösen a maginflációs folyamatok tekintetében. Indoklásuk szerint a múltbeli tapasztalatok alapján az infláció lefaragása a jelenlegi szintről jellemzően nem egy, hanem sokéves folyamat. A mostani helyzeten az sem könnyít, hogy a munkaerőpiacok továbbra is feszesek, amit továbbra is túl magas bérnövekedés kísér az USA-ban és az eurózónában egyaránt. Ráadásul az előre tekintő reálkamatok szintén elégtelennek tűnnek az infláció csökkentéséhez, nem beszélve a geopolitikai feszültségekről, amelyek miatt lehet, hogy át kell alakítani a termékláncokat.
Elindult, de egyelőre lassú a hazai dezinfláció
A magyar inflációs pálya már korábban elvált a regionális mintáktól: míg Közép- és Kelet-Európában 15-17 százalék tájékán tetőzött a fogyasztói árindex, Magyarországon a januári 25,7 százalék volt a csúcs. Az okok közt a 2022 eleji keresletélénkítő intézkedések, a leértékelődő forint, az ágazati adók, a maximált ár áthárítása, valamint a régiós viszonylatban is nagyon gyenge monetáris transzmisszió keresendő. A februárban megkezdődött dezinfláció várhatóan felgyorsul az év második felében, ahogy a havi átárazások 0,5 százalék környékére esnek vissza a 2022 második felében látott 2 százalék feletti szintről. Az OTP Global Markets szakértői 2023-ban 19% körüli, 2024-re pedig 5,5 százalékos átlagos inflációt prognosztizálnak. A versenyszektor bérei évesített hó/hó alapon (szezonálisan kiigazítva) 20-21%-kal emelkedtek januárban, ami egyértelműen magasabb, mint az azt megelőző félév 15%-os átlaga. Ez arra utal, hogy a magas infláció elkezdett beépülni a bérvárakozásokba, vagyis erősek az arra utaló jelek, hogy elkezdett kialakulni egy kedvezőtlen ár-bér spirál, ami az elsődleges inflációs sokkok – mezőgazdasági és energiaárak – kifutását követően megakaszthatja a dezinflációt.
„Arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban vagy júniusban kezd óvatos kamatcsökkentésbe: havi 100 bázispontot fog vágni, miközben figyeli a forintot és pozitív előretekintő reálkamatot tart fenn” – szögezte le Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője. A szakértő rövid távon a dollár további gyengülésére számít, ami a forintnak is segíthet, hogy a 380-as szint körül stabilizálódhasson a következő hónapokban.
Befektetési fronton marad az óvatosság
A magas infláció miatt egyelőre kis esélyt látnak az elemzők a trendszerű hozamcsökkenésre. Emiatt pedig továbbra is a rövidebb lejáratú kötvények élveznek előnyt. Hozzáteszik, hogy bár a vállalati kötvényszegmensben már találkozni attraktívnak tűnő hozamokkal, a lefele mutató növekedési kockázatok miatt ilyen makrogazdasági környezetben általában a trendek szerint jobb választás lehet az államkötvény, esetleg a magasabb minőségű, befektetésre ajánlott vállalati kötvény a magas kockázatúakkal (high yield) szemben.
Hozam-kockázat szempontból továbbra is enyhén alulsúlyozandónak tartják a részvény eszközosztályt, hiszen egy kedvező szcenárió esetén a lehetséges hozam mértéke még mindig kisebb lehet, mint az a potenciális kockázat, amelyet egy negatív forgatókönyv megvalósulásakor futnánk, miközben a kötvényoldalon már látható hozamalternatívák vannak. Ugyanakkor az, hogy a Fed kamatemelési ciklusának hamarosan vége, és a dollár is kilépett erősödő trendjéből, a jobb profitkilátások mellett a feltörekvő részvénypiacoknak kedvezhet. A kelet-közép-európai régió változatlanul nagyon olcsó (alacsonyan értékelt) ugyan, a relatív profitnövekedési kép romlása azonban egyelőre visszafoghatja az érdeklődést.
Az enyhén pesszimista részvénypiaci várakozásaik miatt az OTP Global Markets szakértői a defenzív (egészségügy, alapvető fogyasztási javak) szektorokat súlyozzák továbbra is felül a ciklikusabbakkal (ciklikus fogyasztási javak, pénzügy, ingatlan) szemben. A defenzív/növekedési karakterisztikákkal bíró, kedvező értékeltségi szintek mellett forgó kommunikációs szolgáltatások szektor lehet ezek mellett az egyik favorit az ehhez hasonló helyzetekben, amelyben a mostani mutatók szerint az arany is relatíve erősebben tud teljesíteni.
„Az arany árfolyama tavaly novemberben kezdett el újra emelkedni, amely nagyjából egybeesik a dollár gyengülésének kezdetével, illetve ekkor torpant meg a 10 éves amerikai kötvényhozam emelkedése is” – idézte fel az előzményeket Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. További lendületet adtak az aranynak a bankpiaci turbulenciák, így a menekülőeszköz ismét a 2000 dollár/uncia körüli szintekre emelkedett. Azzal, hogy az amerikai jegybank lassan a kamatemelési ciklusa végére érhet, míg az inflációs pálya csökkenése kevésbé lehet éles, kedvező marad a környezet az aranynak. A magasabb aranyárak pedig Sándor Dávid szerint az aranybányászoknak is kedvezhetnek, ráadásul az energiaárak csökkenése a marzsok tágulását is segítheti.
Az OTP Elemzési Központ és az OTP Global Markets szakértői által nemrég frissített Befektetési Stratégiáról készített bővebb beszélgetés itt hallgatható meg.