Demokrata fölény a pollok szerint, de Trump elnökkel az utolsó pillanatig számolni kell.
A közelgő amerikai elnökválasztásokat egyértelműen az aggasztó vírushelyzet és a gazdaság talpra állítására tett erőfeszítések dominálják. Ebben pedig Trump elnök nem áll jól, mivel a legfrissebb közvéleménykutatások szerint Barack Obama elnök alelnöke, Joe Biden fölényesen vezet a novemberi 3-ai elnökválasztás előtt kevesebb, mint két héttel. Ráadásul a korábbi tapasztalatok alapján, amikor a Misery index (infláció és munkanélküliségi ráta összege) nagyon magasan volt, akkor általában a regnáló elnök elveszíti a választásokat és ezen még az sem segít, hogy a magasan ragadt tőzsdék miatt a vagyoni egyenlőtlenségek is tovább híztak az USA-ban.
Összességében tehát most az tűnik legvalószínűbbnek, hogy Biden alelnök lesz az USA következő elnöke és ez még akkor is igaz marad, ha a közvéleménykutatók 2016-os tévedésének mértékét automatikusan „jóváírjuk” Trump elnök javára. Ugyanakkor ennek ellenére a mérkőzés korántsem lefutott, mivel a legfontosabb kérdés az, hogy a jelenleg 53-47 arányú Republikánus többség megszűnik-e a Szenátusban. Mivel a szenátusi ciklus 6 évre szól és kétévente a tagok harmadát választják újra, ezért november 3-án összesen 35 helyért küzdenek a pártok és ebből 23 hely jelenleg republikánus kézben van. Azaz, ha a demokratáknak sikerül megtartania a jelenlegi szenátusi széküket és a 23 republikánus helyből legalább négyet elvisznek, - ami a pollok alapján elképzelhető – akkor a Demokrata párt adja az elnököt és a Képviselőház és a Szenátusban is többséggel rendelkezik, azaz megfelelő pártfegyelem esetén akár komoly reformokat is képes lehet végig vinni. Ez pedig több ágazat, illetve szektor esetében új trendeket indíthat el. Ehhez azonban érdemes lehet megérteni, hogy miben különbözik a két elnökjelölt programja egymásól:
- Társasági adó: Biden alelnök a mostani 22%-ról 28%-ra emelné a társasági adót (Trump elnök korábban 35%-ról 22%-ra csökkentette) és 10%-os büntetőadót vetne ki azokra, akik kiviszik a termelést az USA-ból, de 10%-os adójóváírást kapnának azok a cégek, amelyek az USA-ban teremtenek munkahelyeket. Ezzel szemben Trump elnök nem változtatna sokat a mostani szabályokon, de adókedvezményt kapnának azok, akik Kínából hazahozzák a termelést.
- Személyi jövedelemadó: Biden a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők SZJA kulcsát visszaemelné 37%-ról 39,6%-ra, de ami ennél fontosabb, hogy a tőke és osztalékjövedelmek is az SZJA kulcs szerint adóznának (jelenleg jelentősen kisebb kulcsokkal adóznak). Ezzel szemben Trump elnök 15%-ra csökkentené a tőkejövedelem utáni adókat és meg nem nevezett mértékben csökkentené a középosztály adóit.
- Pénzügyi tranzakciós adó: Biden alelnök egyik legmerészebb és az USA-ban legszokatlanabb javaslata a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése (részvény, kötvény és derivatíva tranzakciókra – a demokrata képviselők korábbi javaslatai alapján – 0,05-0,2% körüli adót vetnének ki).
- Kereskedelem: Trump kereskedelempolitikájában nem várhatunk változást, továbbra is a konfrontatív kereskedelempolitikában látná a siker kulcsát. Ezzel szemben Biden alelnök kísérletet tenne a transzatlanti kapcsolatok javítására és Európával együttesen igyekezne Kínára nyomást gyakorolni. Ezentúl pedig 300 milliárd dollárt költene kutatás és fejlesztésre, ami hosszú távon javíthatná az ország versenyképességét és így exportkapacitását is.
- Infrastrukturális beruházások: Trump elnök 2016-os ígéretei között szerepelt egy – magánberuházásokkal együtt – 1500 milliárd dolláros beruházási csomag, de ez nem valósult meg végül. Biden alelnök 2000 milliárdos infrastrukturális beruházásokat akar megvalósítani, ami részben a magasabb jövedelműek és a vállalati szektor megadóztatásából lenne finanszírozva. 2016-tal szemben a fontos különbség az, hogy a vírus miatt minden párt elkötelezett a fiskális stimulus szükségessége mellett.
- Szabályozás: Biden és Trump javaslatai csak abban egyeznek meg, hogy a technológiai cégeket erősebben kellene szabályozni, azonban Biden a munkapiac és a pénzügyi szektor esetében is erősebb szabályozásért kiállt, míg Trump a dereguláció híve szinte minden szektorban.
- Oktatás: Trumpnak nincsen érdemi programja, míg Biden alelnök az alacsonyabb jövedelműek oktatáshoz való hozzáférését javítaná.
- Egészségügy: Mindkét jelölt a gyógyszerek árát csökkentené, míg Biden alelnök az egészségbiztosításban résztvevők arányát is növelné.
Összességében elmondható, hogy Trump elnök és Biden alelnök programja markánsan különbözik egymástól. Trump elnök lényegében a mostani politikáját folytatná, míg Biden alelnök egy adóemelésből finanszírozott gazdaságélénkítő csomagot rakna össze, aminek mellékhatásaként a régóta sokat kritizált jövedelemegyenlőtlenség is csökkenhetne. Azt gondoljuk, hogy a piac óvatosan, de Biden alelnök győzelmét árazza, így Trump elnök győzelme meglepetés lenne, ráadásul fontos kérdés, hogy a Szenátusban kinek sikerül többségbe kerülnie, hiszen ez határozhatja meg a következő fiskális stimulus méretét és időzítését is. A piaci reakciókat tekintve érdemes három eshetőséget elkülöníteni egymástól:
- 1) Biden alelnök nyer és sikerül a Szenátusban is többséget szerezni: Ebben az esetben nem lenne akadálya gyorsan tető alá hozni a Demokraták által preferált óriási méretű fiskális stimulust, ráadásul Trump távozásával egy nagy bizonytalansági tényező árazódhatna ki a piacokról. A várakozások szerint Trumphoz képest Biden fontosabbnak tartaná a vírus elleni védekezést, ami végsősoron közelebb hozhatja a kilábalást is. Bár a várható adóemelések negatívan hathatnak a részvénypiacokra, ezek bevezetése feltehetőleg a koronavírus miatt csak később várható, ezért inkább a Demokrata javaslatok gazdaságélénkítő elemei dominálhatnak a piaci hatások tekintetében. A fentiek miatt ebben a szcenárióban az amerikai indexek emelkedésére számítunk, a kockázatvállalási hajlandóság erősödése miatt a dollár gyengülne, a feltörekvő részvényindexek emelkednének, ahogy a nyersanyagok is. A nemesfémek árfolyama a magas államadósság, a laza monetáris politika és a gyengülő dollár miatt tovább emelkedhetne. Hosszabb távon a nyersanyagokra vegyes a hatása ennek a szcenáriónak. A mezőgazdasági áruk profitálhatnak a Kína-USA kommunikáció javulásából, és a bioüzemanyagok iránti kereslet emelkedéséből. Ugyanakkor a Biden alelnök által szorgalmazott klímaberuházások miatt az olaj és szén iránti kereslet a vártnál gyorsabban eshet vissza. Az egészségügy esetében a gyógyszergyárak az alacsonyabb árak miatt a vesztesek közé tartozhatnak, de a biztosítók profitálhatnak a demokrata reformokból. Az ipar, az építőanyagok és a szállítmányozás ágazatok esetében pozitív hatást látunk, ha sikerül az infrastrukturális beruházásokat megvalósítani.
- 2) Biden alelnök nyer, de marad a Republikánus többség a Szenátusban: Ha a Szenátusban maradna a Republikánus többség, akkor a politikai patthelyzet a két párt között továbbra is fennmaradna és ezen az elnök személye sem tudna változtatni. Ebben az esetben Biden alelnök reformtervei nagyrészt nem tudnának megvalósulni, és kérdéses lenne, hogy az új fiskális csomagról mikor születhetne megegyezés a pártok között. A késlekedés okozta bizonytalanság és recessziós kockázat pedig egyfelől árthatna a tőzsdéknek és a dollár erősödéséhez vezethetne. Másfelől azonban a megosztott politizálás csökkentené annak az esélyét, hogy a Demokraták képesek a radikálisabb javaslataikat is átvinni, ami egyes szektorok számára inkább pozitív lenne (pl. olaj és szén), ez pedig végsősoron tompíthatja a részvényindexek csökkenését is.
- 3) Trump elnök nyer és marad a republikánus többség a Szenátusban: A kormányzás kiszámíthatatlanságában és a vírus elleni védekezésben nem lenne változás, azonban az első esethez hasonlóan az új – a Demokraták csomagjánál lényegeseb kisebb méretű - fiskális csomag hamar elfogadásra kerülne. Ez rövid távon a tőzsdék emelkedéséhez és a dollár gyengüléséhez vezethetne, azonban az első esethez képest a hatás enyhébb lenne, a csomag kisebb mérete és a vírussal kapcsolatos magasabb kockázatok miatt. Az olaj és a szén esetében inkább pozitív hatás várható, mivel az elmaradó klímaberuházások miatt az olajipari átállás is jóval későbbre tolódna.
Fontos továbbá, hogy idén a levélszavazatok korábbiaknál magasabb aránya miatt elképzelhető, hogy végleges eredményt csak a választásokat követő hetekben kaphatunk (amit Trump elnök veresége esetén akár a bíróságon is megtámadhatnak), ezért a választások éjszakáján és az azt követő napokban, de akár hetekben a magasabb volatilitású, de irány nélküli kereskedés esélye is megnőhet.
Végül pedig fontos aláhúzni, hogy bár az amerikai elnökválasztás kiemelten fontos esemény és a jelöltek eltérő gazdaságpolitikája különböző hatásokkal fog járni, azonban két alapvető dolog nem fog változni: 1) a gazdasági kilátásokat továbbra is a koronavírus alakulása határozza meg, 2) a nagy jegybankok elnöktől és a Szenátus összetételétől függetlenül továbbra is rendkívül laza monetáris politikát fognak folytatni. Emiatt továbbra is alacsony hozamkörnyezetre számíthatunk, a nemesfémek pedig ebben a környezetben még mindig vonzó lehetőséget kínálhatnak.
