Ingatlanalap sajátosságai

Az ingatlanalapok speciális befektetési alapok. Hasonlóak az egyéb alapokhoz, ám több sajátossággal is rendelkeznek, melyek megkülönböztetik őket az értékpapíralapoktól.

A legfontosabb különbség a befektetéseik köre: az ingatlanalapok nagyrészt kézzelfogható eszközöket, úgymint irodaépületeket, kereskedelmi ingatlanokat, ipari területeket, telkeket, lakásokat stb. tartanak a portfólióikban. Ezen eszközök adásvétele, tartása sokkal nagyobb előkészületet, erőforrásokat igényel, mint az értékpapíralapok esetében. Gondoljunk csak az az ingatlanokhoz kapcsolódó beruházásokra, a bérlő igényei szerinti kialakításra, esetleges károk helyreállítására, emellett az ingatlanalapok aktívan részt vehetnek az általuk birtokolt ingatlanok üzemeltetésében is. Ezek nyilván nem jelentkeznek értékpapír-befektetések során, ráadásul speciális szakértelmet igénylő feladatok. Ezeken kívül az ingatlanalapok portfóliójában tartható eszközök köre is korlátozott: az ingatlanokon kívül csak más ingatlanalapba, valamint likvid eszközökbe fektethetnek. A likvid eszközök aránya is törvényileg szabályozott: a nettó eszközérték 15%-ánál kevesebb nem lehet, ez a stabil likviditás egyik biztosítéka.

A portfólió hozamának összetevői hasonlóak az értékpapíralapokhoz, viszont azoknál sokkal stabilabbak, jobban tervezhetőek. A hozam egyik összetevője az adott eszköz értékváltozása, mely a részvényárfolyam vagy a kötvényárfolyam változásához hasonlítható. A másik összetevő a bérleti díj bevétel, mely a kötvények esetében a kamatfizetéshez, a részvényeknél az osztalékfizetéshez hasonlítható. Ez a bérleti díj bevétel az ingatlan tartása során folyamatosan keletkezik, és ez adja az ingatlanalap hozamának meghatározó, stabil bevételt jelentő részét. Mivel általában a kereskedelmi ingatlanok hosszú távú, több éves bérleti szerződésekkel rendelkeznek, az ebből befolyó bérleti díj bevételek előre jól tervezhetők. Ez ad stabilitást az ingatlanok értékének, és biztosítja az ingatlanalap kiegyensúlyozott növekedését.

A másik tulajdonság, amelyben hasonlít egy ingatlanalap egy értékpapíralaphoz a diverzifikáció. Az ingatlanalap az ingatlanpiac különböző piaci szegmenseiben és eltérő földrajzi helyszíneken fektet be, amelyeket az egyéni befektető nem tudna megtenni. Ezzel az alap nemcsak a mérethatékonyságból eredő előnyöket használja ki, hanem a kockázatokat is csökkenti.

Ha a befektető a megtakarításait több eszköz között osztja meg és befektetési portfóliót épít, mindenképpen érdemes ingatlanalapba is tőkét elhelyezni, ezeken keresztül az ingatlanpiac által kínált stabil hozam és diverzifikációs lehetőségeket kihasználni. Az ingatlanalapok kockázatcsökkentő, stabilizáló szerepet tölthetnek be az adott portfólióban, és akár túl is teljesíthetik a részvény- vagy kötvénypiacokat, mivel historikus összevetésben az ingatlanpiac kevésbé mozog együtt a részvény-, vagy a kötvénypiaccal (korrelációjuk alacsony).