A válságok idején az arany szerepe mindig felértékelődött, és nem számítunk most sem másra. Elemzői cikksorozatomban ezzel a régi, de bevált befektetéssel foglalkozom, az első részben rövid kitekintést nyújtva az arany keresleti és kínálati oldaláról a számok tükrében.
Minden arany, ami…
De kezdjük a legelején: ismerjünk meg néhány fontos mértékegységet az arany világából. Az arany világpiaci árát unciában („troy ounce”) jegyzik, amely 31,1034768 grammnak felel meg. Azaz 1 kg arany kb. 32,15 uncia, 1 tonna aranyban pedig 32.151 uncia van. Azaz a mostani 1 500 USD körüli aranyár mellett 1 kg arany értéke a világpiaci jegyzés szerint kb. 48 ezer USD körül van.
Aranykitermelés számokban
(Az adatok forrása a World Gold Council, egy londoni székhelyű, 25 aranykitermelő céget tömörítő szervezet, mely az aranypiaci folyamatok figyelése mellett a bányák hatékonyságának javítását is hivatott elősegíteni.)
Az aranybányászat kezdetétől a közelmúltig, pontosabban 2017 végéig összesen mintegy 190 040 tonna aranyat termeltek ki a világon. Ennek 48%-át, azaz majdnem 91 ezer tonnát ékszerként hasznosítottak, 21%-a, körülbelül 40 ezer tonna befektetési arany lett, 32,6 ezer tonna a „hivatalos szektor”, elsősorban a jegybankok készletét erősíti, míg a fennmaradó 26,7 ezer tonna egyéb felhasználás alá került. Szakemberek a még gazdaságosan kitermelhető aranykészleteket 54 ezer tonnára becsülik.
A 2008 és 2017 közötti időszakot vizsgálva, a World Gold Council szerint az éves aranykereslet átlagosan 4 282 tonna volt. Ebből 52%-ot tett ki az ékszer, 27%-ot az aranyrudak és érmék, 9%-ot a különböző technológiai felhasználások, 3%-ot az ETF-ek, 8%-ot pedig a jegybanki kereslet. A kínálati oldalnak mintegy kétharmadát biztosították az aranybányák, egyharmadát pedig az újrahasznosított arany adta.
Aranykereskedelem
2017-ben a nemzetközi kereskedelmi forgalom nagyságrendileg 111 Mrd USD-t tett ki, amelynek majdnem kétharmadát az OTC piac (elsősorban London), egyharmadát pedig a tőzsdék forgalma tette ki. A legnagyobb aranykereskedelmi központnak London számít: a forgalom közel kétharmada és majdnem teljes egészében az OTC piac ide kötődik. Őket követi a chicagói székhelyű COMEX csoport aranytőzsdéje; ketten együtt a nemzetközi aranyforgalom kb. 93%-át, azaz 103 Mrd USD-t fedtek le.
Kereslet aranyban
A 2019-es adatok szerint az éves aranykereslet 4 355 tonnányi volt, azaz mintegy 1%-os esésben volt 2018-hoz képest. A csökkenést elsősorban az ékszerek iránti, naturáliákban kifejezett kereslet csökkenése okozta (mínusz 6% 2018-hoz képest, azaz 2 107 tonna felhasználás). Megjegyzendő egyébként, hogy Kína és India adta a tavalyi évben az ékszerkereslet 56%-át világszinten. Az ékszerkereslet USD-ban kifejezett értéke ugyanakkor 3%-kal növekedett, amelyet az arany árának jelentős növekedése magyaráz.
A befektetési arany iránti kereslet 1 272 tonna volt, melyből 401 tonnát az ETF-ekbe beáramló aranykészletek adtak – ez plusz 283 tonna 2018-hoz képest! Az ETF-ekben a 2019-es év végén összesen nem kevesebb, mint 2 886 tonna arany volt.
A jegybankok 2019-es aranyvásárlásai mintegy 650 tonnányit tettek ki, és ez az utóbbi 50 év második legmagasabb adata (a legmagasabb adat 656 tonna volt 2018-ban). Itt érdemes megjegyezni, hogy a török, az orosz, a lengyel és a kínai jegybankok voltak a legnagyobb vásárlók az elmúlt évben. A válságot követően, a 2010 és 2019 közötti tíz évben a jegybankok nettó vásárlók voltak, összesen 5 019 tonna aranyat vásároltak. Az ezt megelőző évtizedben viszont a jegybankok nettó eladók voltak, a jegybanki aranytartalékok 4 426 tonnával csökkentek 2000 és 2009 között.
Megfigyelhető, hogy míg 2008 és 2017 között az aranyvásárlások 11%-át adták a jegybankok és az ETF-ek, ez 2019-ben több mint 21% volt – a jegybanki aranyfelvásárlás tehát szinte teljesen ellensúlyozta az ékszerkereslet csökkenését.
Az ipari felhasználás 327 tonna volt 2019-ben, ebből 262 tonnát használt fel az elektronikai ipar, elsősorban a félvezető iparág.
... és a kínálat
Vessünk egy pillantást az arany kínálati oldalára is. 2019-ben ez mintegy 4 776 tonnát tett ki, ebből 3 467 tonnát termeltek az aranybányák (enyhe, 1%-os csökkenéssel az elmúlt évhez képest), a többit az – elsősorban ékszerekből – újrahasznosított arany adta.
Cikksorozatom hamarosan folytatódik, a következő részben arról fogok írni, hogy hosszú távon melyek az arany árfolyamát befolyásoló fontosabb tényezők. Olvassátok azt is figyelemmel!
Forrás: www.gold.org, a World Gold Council WGC honlapja, elsősorban „Gold demand trends Q4 and full year 2019” tanulmánya.
Szerző: Bakk Ferenc Csaba, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának szenior menedzsere