Az előző írásomban az arany keresleti és kínálati adatait tekintettük át. Most arról igyekszem képet adni, hogy mik azok a tényezők, amelyek az arany árfolyamát meghatározhatják.
Soktényezős játszma
Az arany árfolyamának mozgatórugóit összegyűjteni egy komplex, nehéz feladat, számos változót kell ugyanis egyidejűleg számításba vennünk. Most megpróbálok, a teljesség igénye nélkül, néhány fontosabbat bemutatni közülük.
Négy fő kategóriába soroljuk az árfolyamra hatást gyakorló mozgatórugókat, ezek a következők:
- bizonytalanság,
- az arany tartásának (elsősorban alternatív) költsége,
- az infláció,
- a keresleti – kínálati tényezők.
Nézzük kicsit részletesebben!
A bizonytalanság
Az első fontos tényező, amely az arany árfolyamát befolyásolhatja, nem más, mint a bizonytalanság: bizonytalan időszakokban az arany árfolyama felfele tart. Történelmileg visszanézve, az arany hosszú éveken át szolgált a pénzügyi rendszer alapjaként, amikor a kibocsátott pénzeket először teljes egészében, majd részlegesen arannyal kellett fedeznie a kibocsátónak. Ezt a rendszert aztán 1971-ben megszüntették, a Bretton Woods-i Egyezmény összeomlott. A jegybankok azonban ezt követően is jelentős aranytartalékkal rendelkeztek és rendelkeznek a mai napig: a világon összesen kitermelt 190 ezer tonna aranyból a jegybankoknál nagyságrendileg 35 ezer tonna arany van jelenleg is (lásd cikksorozatom előző részét).
Az arany tartásának költsége
Arany tartásának elsősorban alternatív költsége az, ami ugyancsak alapvetően meghatározza az aktuális árfolyamot. Alternatív költség alatt azt értjük, hogy az arany tartása helyett más eszközbe fektetett tőke hozamot termelhetne ebben az időszakban – például az állampapírok kamatot fizetnének, az ingatlanból bérleti díjunk származhatna és talán még az ára is emelkedhetne, a részvények után osztalékot fizetnének a cégek vagy épp árfolyam-növekedésből profitálhatnánk.
Az aranytartás egyik, talán legfontosabb alternatív költségét a monetáris politika, a jegybankok alapkamatának mértéke (azaz: a pénzt tarthatnád bankbetétben vagy állampapírban) határozza meg. Az utóbbi években azonban a történelmileg alacsonyan tartott kamatok miatt ez az alternatív hasznosíthatósági költség minimális, ráadásul az utóbbi napokban, hetekben még csökkent is (gondoljunk csak a FED nullára csökkentett alapkamatára).
További alternatív költséget a gazdasági konjunktúra / dekonjunktúra okoz. Mivel az arany árfolyama kontraciklikusan viselkedik, egy növekvő gazdaság kedvezőtlen az arany árfolyamára nézve, hiszen ekkor rengeteg, hozamot termelő befektetési lehetőség adódik – míg az arany tartása nem fizet semmit.
Mindezen túl az arany tartásának még őrzés-védelmi költségei is vannak.
Infláció
Az inflációt talán az első, bizonytalansági kategóriába is sorolhatnánk – hiszen bizonytalan időkben az infláció többnyire emelkedni „szokott”. Az infláció elleni védekezés egyik lehetőségének tartják a szakemberek az arany vételét. Kicsit ellentmond az alternatív költség hatásának, ugyanis magas inflációs időszakokban a kamatok is magasak (azaz az alternatív költség ilyenkor magas), ennek ellenére, az aranyat egy jó infláció elleni fedezeti eszköznek tekintik – vélhetően azért, mert ez egy sokkal erősebb hatás, mint az alternatív költség hatása.
Kereslet – kínálat
Már-már elcsépelt tétel. Amikor megkérdezünk valakit, hogy egy adott eszköznek miért is emelkedik, vagy éppen csökken az árfolyama, egy állandó mondat mindig kéznél van: több vevő van, mint eladó (emelkedés), vagy több eladó van, mint vevő (csökkenés).
De nézzünk meg négy aranypiac specifikus tételt:
1. Aranyba fektető ETF-ekbe (Exchange Traded Funds: tőzsdén jegyzett befektetési alapok) beáramló/kiáramló pénz. Az utóbbi évtized egyik nagy mozgatórugója – válság idején az aranyat a befektetők ETF-ek formájában veszik meg, mely ETF-ek a kapott, befektetett tőkét felhasználva, aranyat vesznek és azt fizikailag tárolják.
2. Jegybanki vásárlások/eladások. Az utolsó húsz év első évtizedében, a 2000-es évek elejétől a 2010-es év elejéig a jegybankok nettó eladók voltak (4 426 tonna készletcsökkenés), míg a 2019 végén lezáruló évtizedben már nettó vásárlók (+ 5 019 tonna). Érdekes, hogy ez az árakban nem látszik, az egyéb effektusok ezt a hatást elmosták. (A 2000-es évek elején aranyár kb. 280 USD volt, a 2010-es évek elején kb. 1 100 USD, míg 2019 végén kb. 1 500 USD.)
3. Az arany ékszerek iránti kereslet. Talán ezzel kellett volna kezdenem. Első cikkemben látható volt, hogy az arany keresleti oldalának még mindig több mint a felét az arany ékszerek adják.
4. A devizaárfolyamok változása. Az arany árát USD-ben jegyzik, így a dollár erősödése kedvezőtlenül, gyengülése kedvezően hat az arany USD-ben kifejezett árfolyamára. A devizaárfolyamokat azért sorolom ebbe a kategóriába, mert – anélkül, hogy részletes elemzéseket végeztem volna – azt gondolom, ez leginkább az arany ékszerek iránti keresletre van hatással. (Nézzük meg például az indiai rúpia vagy a kínai jüan árfolyam alakulását a dollárhoz képest, és hasonlítsuk össze az ékszerek iránti kereslet alakulásával ebben a két legnagyobb „ékszerfogyasztó” országban.)
És mire számíthatunk?
Nem mernék rá vállalkozni, hogy megjósoljam, a fentiek közül vajon melyik tényező lesz az aranyár alakulásának fő mozgatórugója a közeljövőben. Inkább csak néhány dologra hívnám fel a figyelmeteket:
- Az inflációs faktort megítélésem szerint a piac alábecsüli. Pedig a világ nagy gazdaságaiban látott rendkívüli költekezési hullám (amire megítélésem szerint is igenis szükség van a jelenlegi bizonytalan helyzetben!) és az ettől (is) növekvő jelentős államadósságok könnyen magasabb inflációhoz vezethetnek.
- A bizonytalansági tényező napjainkban nagyon jelentős, de nem mernék rá fogadni, hogy 1-2 évnél tovább velünk marad.
- Azt gondolom, hogy rövid időn belül (értsd legalább néhány hónap, de inkább 1-2 év) nem kell tartanunk attól, hogy az arany tartásának alternatív költsége (elsősorban a jegybanki alapkamatok) jelentősen megemelkedjenek.
Az arany árfolyamát valóban számos fontos tényező alakítja, befektetőként ezekkel meg kell próbálnunk, még ha minddel nem is tudunk, számolni. Cikksorozatom következő részében röviden átvesszük az aranybefektetés lehetséges formáit, benne az ETF-ek formájában történő befektetéssel, ami az utóbbi évtizedek egyik nagy sláger terméke és az aranyár egyik fontos mozgatórugója volt.
Szerző: Bakk Ferenc Csaba, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának szenior menedzsere
