Please scroll down for English version.

Albánia gazdasága nagy lépésekkel indult a helyreállás irányába, de vajon hosszú távon fel tudja-e venni a szükséges fordulatszámot? Argita Panajoti, az OTP Bank Albánia pénzpiaci osztályvezetője Albánia gazdaságpolitikai válaszlépéseit elemzi a 2019-es földrengés, majd a koronavírus járvány miatt kialakult recesszióra.

Az utóbbi években Albánia pozitív makrogazdasági teljesítményt nyújtott: folytatódtak a növekedést célzó strukturális reformok, és az ország az államadósság csökkentését eredményező költségvetési konszolidáció irányába mozdult el. A gazdasági növekedés motorja elsősorban a mezőgazdaság és az idegenforgalom volt, amit harmadik helyen az építőipar követett.

Ugyanakkor egymás után két súlyos, az addig elért törékeny sikereket veszélyeztető sokkhatás is érte az országot: a drámai társadalmi és gazdasági következményekkel járó 2019. november 26-i földrengés, valamint a Covid19-világjárvány. Az előbbi az országot az elmúlt 30 évben sújtó legerősebb földrengés volt az albán hatóságok szerint. A katasztrófa utáni szükségletek felméréséről készült jelentés szerint a teljes kár 985 millió euró, ami a GDP közel 7%-ának felel meg. A gazdaság minden ágazatára kiterjedő helyreállításának költsége pedig közel 1,08 milliárd euró.

A felmérés hatására a nemzetközi donorszervezetek 1,15 milliárd eurót ajánlottak fel Albánia támogatására. A világjárvány kibontakozása miatt azonban az ígéreteknek csak egy része valósult meg, és az újjáépítés finanszírozása egyre inkább az államháztartást terhelte. A 2020. évi költségvetés eredetileg a GDP 1,2%-ának megfelelő összeget irányzott elő a földrengés utáni újjáépítésre, ami a deficitet további 0,3%-kal, a GDP 2,2%-ának megfelelő szintre növelte volna. Az újjáépítés éppen csak elindult, amikor az országot elérte a koronavírus, így az albán gazdaság W-alakú recesszióba került.

Állami garanciák a vállalatoknak

Az alacsony kamatlábakkal jellemzett országban a fiskális dominancia, mint a járvány hatásainak enyhítésére és a földrengésre adott elsődleges reakció, négy költségvetési felülvizsgálatban nyilvánult meg. A monetáris politika fenntartotta alkalmazkodó irányát.

A járvány előtti magasabb adósságszint miatt az Albániában bevezetett támogató csomag kisebb volt, mint a régió más országaiban. A koronavírus miatti lezárások alatt elfogadott deficitnövelő intézkedések keretében Albánia növelte egészségügyi költségvetését, a vállalatok számára pedig állami garanciák formájában nyújtott segítséget:

Áfacsökkentésre, illetve az általános adókötelezettséget csökkentő intézkedésekre nem került sor. A kiadási oldalon a költségvetési intézkedések közé tartozott a magánszemélyek bizonyos kötelezettségeinek, például bérleti díjainak moratóriuma, valamint néhány kiegészítő szociális juttatás biztosítása, amelyek lényegében a más országokban bevezetett, a fogyasztás mellett a foglalkoztatást stabilizálását is célzó rövid távú foglalkoztatási programokat voltak hivatottak helyettesíteni. A vállalatok likviditáshiányának kezelésére állami hitelgarancia-programot vezettek be. A garanciakeret kihasználtsága 2020 végén 30% volt, de folyamatos érdeklődés miatt a programot 2021 közepéig meghosszabbították.

A bevezetett intézkedések a fogyasztásra gyakorolt hatásuk révén enyhítették a helyzetet, a munkaerőpiacra és a magánberuházások ösztönzésére azonban kevesebb figyelem jutott. A fogyasztást csak rövid távon támogató beavatkozás bizonytalanságot szült, és az ilyen esetekben szokásos következményt, a banki megtakarítások növekedését vonta maga után.

Sikeres összehangolt intézkedések

Az összehangolt fiskális és monetáris politikai intézkedések sikeresen tartották fenn a piaci likviditást, így nem volt szükség ideiglenes állampapír-vásárlási programra. Az alábbiakban megvizsgáljuk a likviditás forrásait, a főbb piaci eseményeket, valamint a költségvetési csomag deficitre és államadósságra gyakorolt hatását.

Az albán jegybank monetáris ösztönző politikát fogadott el, amelynek keretében az irányadó kamatlábat új történelmi mélypontra, 0,5%-ra csökkentette és  a gyakorlatban korlátlan mértékű rögzített kamatú likviditás-bővítési intézkedéseket vezetett be. A szabályozói beavatkozás részeként hitelmoratóriumot vezettek be, valamint csökkentették az adósságszolgálati költségeket.

A kormány eredetileg javarészt külföldi forrásokból, például nemzetközi pénzintézetektől felvett fedezett hitelekből finanszírozta a költségvetési rést, a sikeres hazai eurókötvény-kibocsátási program pedig a helyi bankrendszeren keresztül nyújtott likviditási támogatást. Az év eseménye a sikeres 650 millió euró értékű eurókötvény-kibocsátás volt. Ebből 400 millió eurót tett ki a pénzügyi szükségletek kielégítését célzó új kibocsátás, míg 250 millió egy 2015-ben kibocsátott eurókötvény adósságának visszafizetésére szolgált.

A bevételek csökkenésére és a kiadások növekedésére reagálva költségvetés felülvizsgálatai a hiányt a GDP 2%-áról 6,8%-ra növelték, miközben az államadósság az elmúlt években jellemző tendencia folytatásaként a GDP 87%-ának megfelelő 9,9 milliárd eurós szintet ért el. A költségvetési intézkedések az év közepéig elsősorban a világjárvány hatásainak kezelésére irányultak, a júliusi költségvetés-kiegészítés azonban megerősítette, hogy a figyelem immár a gazdasági újjáépítés felé fordult.

A kormány fokozatosan enyhített a korlátozásokon, és minden ország előtt megnyitotta az ország határait, így a nyári szezonban az idegenforgalom pozitív korrekciókat eredményezett. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a deficit a tervezettnél kisebb mértékben, 0,88 milliárd euróra növekedett, ami azonban még mindig 250%-kal magasabb az előző évi mutatónál.

Az államadósság továbbra is magas; nagy része devizában áll fenn, ezért a kamatláb- és árfolyamkockázattal szembeni sebezhetőség és a külföldiektől való függés jellemzi. A nemzetközi pénzügyi intézmények helyeselték a költségvetési szabályok legújabb módosításait. Ezek az előző évinél alacsonyabb GDP-arányos államadósság-rátát írnak elő, illetve 2023-tól az elsődleges egyenleg legalább nullára történő növelését célozzák meg. Középtávon a 2022-re tervezett eurókötvény-kibocsátást figyelembe véve a külső adósság a hazai adósságállománynál később, de fokozatosan csökken.

A járványhelyzet enyhülésével sürgőssé vált a fő kockázatok kezelése: elsődlegesen a fenntartható pozitív pálya elérése, majd a növekedés elősegítése érdekében a strukturális reformok folytatása.

Fellendülés rövid- és középtávon is

A gazdasági aktivitás 2020-ban 3,3%-kal csökkent, ami pozitív meglepetést volt az 5%-ot jósló várakozásokkal szemben. A növekedés 2021 első negyedévében is folytatódott és kiemelkedő szintet, 5,53%-ot ért el. A hatóságok arra számítanak, hogy a továbbiakban az újjáépítés lesz a növekedés motorja, és 2021-re 5,5%-ot, középtávon pedig 4% körüli értéket prognosztizálnak. Az évközi becslések már néhány ponttal csökkentették a növekedési előrejelzést, főként az idegenforgalmi szezon késői beindulása miatt.

Rövid távon a monetáris politika valószínűleg fenntartja alkalmazkodó irányvonalát, míg a költségvetési politikának a fenntartható növekedés elérésére kell törekednie. Lefelé mutató kockázatok a kereskedelmi partnerek és a szomszédos gazdaságok irányából merülhetnek fel, és a népesség alacsony átoltottsága miatt nem zárható ki a Covid19‑világjárvány negyedik hulláma sem. A remények szerint ugyanakkor folytatódik a világjárvány hatásainak enyhülése és a külföldi tőkebeáramlás támogatja majd a gazdaságot.

Az újjáépítés rövid- és középtávon fellendülést eredményez, míg az idegenforgalom és a mezőgazdaság a későbbiekben újra a vezető ágazatok közé kerülhet. A hatóságoknak ekkor majd újra mérlegelni kell a strukturális reformokhoz való visszatérést. A bonyolult adórendszer alacsony adókulcsok megtartása melletti egyszerűsítéséhez, valamint az adók hatékonyabb beszedését és az állami beruházások kezelésének színvonaljavítását, a költségvetési kockázatok csökkentését és egyidejűleg a hiány mérséklését célzó intézkedések végrehajtásához nagyobb fokú eltökéltségre és kitartásra lesz szükség. A fenntartható növekedés, mint rövid távú cél mintegy ugródeszkaként szolgálhat a hosszú távú növekedési pályára álláshoz szükséges strukturális reformok újraindításához.

English version

Albania policy responses to double-dips, earthquake and covid-19 crisis. Bounce toward recovery, but can it fly?

During the last years Albania macroeconomic performance has been positive signed by continuing structural reforms aiming growth, while moving toward fiscal consolidation with positive effects in lowering public debt. Agriculture and tourism evidenced to be the main economic growth drivers followed by construction.

Albania has been hit hard by two consecutive shocks, the earthquake on November 26, 2019 with devastating social and economic impacts and the outbreak of the COVID-19 pandemic, both challenging the fragile achievements.

The earthquake has been described by the national authorities as the strongest to hit Albania in the last 30 years. There was strong solidarity from the international community not only in managing the immediate response but also in preparing the Post-Disaster Needs Assessment report. Based on this total impact amounted to €985 million (close to 7% of GDP) and nearly €1.08 billion would be needed for recovery across all sectors.

In response, international donors gathered in Brussel raised EUR 1.15 billion for the support. With the spread of pandemic, less of what promised was delivered, while funding for reconstruction had come increasingly from public finance. The original 2020 budget included earthquake rebuilding for 1.2% of GDP with effect in deficit by an additional 0.3%, up to 2,2% of GDP. While reconstruction had just commenced, the country was hit by coronavirus immerging into double dip trouble.

Being in low interest rates territory, fiscal dominance as primary response for easing pandemic effect and response to the earthquake was expressed in four budget revisions. Monetary policy has maintained its accommodative stance.

Due to higher pre-pandemic level of debt, the supported package was smaller than in other region countries. Deficit-increasing measures adopted during lockdown include increased health spending and support packages in the form of sovereign guarantees for companies.

• Regarding tax administration, there was no VAT cuts or measures that reduce overall tax obligation.
• Budgetary measures on the expenditure side include postponement of some private obligations (rents) and additional social payments, acting somehow as substitute of short time work schemes implemented in other countries which in fact aim stabilizing not only the consumption but also employment.
• State loan guarantees were adopted in order to address companies’ liquidity shortage. By the end of 2020, 30% of the state guarantee was utilized. Final application deadline was extended to mid-2021 given there are still interested entities.

The adopted instruments eased the situation acting on consumption, while less focus was dedicated to labor market or stimulate private investments. This kind of intervention, acting as consumption supporter and only for short term, created uncertainty with expected consequences, proving later on to be the case, increased savings in the banking system.

The coordinated fiscal and monetary policy measures preserved market liquidity with no need for use of temporary purchase programme of public securities. Let’s see the channels of providing liquidity, main events on the markets and the effect of fiscal package on deficit and government debt.

Central bank has adopted a monetary stimulus policy by cutting the policy rate to a new historical low of 0.5% and switching to fix price full-allotment liquidity injection operations. Regulatory intervention related to postpone loan installment payments and reducing debt service costs were adopted.

Government used originally foreign sources like secured loans from international financial institutions to finance the larger fiscal gap, while the successful local issuance in Eur offered liquidity support from local banking system. The event of the year was the successful placement of the 650million Eurobond with 400million as new issue to meet financial needs and 250million as repayment of debt on a Eurobond issued in 2015.

Budgetary reviews rose deficit from 2% to 6.8% of GDP, reflecting both sides, lower revenue and increase spending, while public debt reverse it having a declining trend of the recent years reaching Eur 9.9 billion or 87% of GDP. Fiscal dedication had in focus the managing of pandemic effects mostly until mid-year. The supplemental budget in July confirmed this shift of attention toward reconstruction.

Positive corrections came from tourism during summer season along with government progressively eased the lockdown and adopted open borders policy toward all countries. This helped to limit the increase of deficit to Eur 0.88 billion, less than projected but still 250% more than previous year.

General government debt remain high with large portion in foreign currency showing vulnerably to interest rate risk, exchange rate risk and the dependency on non-residents. The recent amendments to fiscal rules in terms of imposing lower debt-to-GDP ratio than the previous year and targeting a primary balance of at least zero from 2023, were welcomed by international financial institutions. The external debt will, in any case, decline gradually over the medium term and in any case later than the domestic component, considering a potential Eurobond issuance planned for 2022.

While pandemic severe scenario being less of a threat dealing with key risks became urgent. Firstly, reaching a sustainable positive path and later resuming structural reforms in order to foster the growth.

Economic activity was largely expected to contract by 5% while resulted at the end of last year -3.3%, positively biting the expectations. The speed of the growth continued in Q1 2021 reached outstanding 5,53%. Authorities count on reconstruction in order to support growth, projected at 5.5% for 2021 and around 4% in medium terms. Mid-year estimations already cut some points revising downward the growth mostly due to late start on tourism.

In a short term, monetary policy might keep its accommodative stance while fiscal policy should aim reaching a sustainable growth. Potential downside risks might come from trade partners and neighboring economies also the 4^th wave of COVID 19 pandemic cannot be excluded due to low number of vaccinations. At the same time hoping for pandemic effects to keep fading away and foreign inflows supporting the economy. The reconstruction will boost the economy in a short - medium term, while tourism and agriculture should reassume the position as main sectors later on. In this future stage authorities should reconsider coming back to structural reforms. Greater stubbornness will be required for removing tax complexities while keeping low tax rates, improving revenue administration and management of public investments in order to enhance the quality and mitigate fiscal risks while also pushing for deficit reduction. Sustainable growth as a short-term target should be seen as bouncing point to relaunch structural reforms in order to shift toward a positive long path.