Please scroll down for English version.
Albánia gazdasága nagy lépésekkel indult a helyreállás irányába, de vajon hosszú távon fel tudja-e venni a szükséges fordulatszámot? Argita Panajoti, az OTP Bank Albánia pénzpiaci osztályvezetője Albánia gazdaságpolitikai válaszlépéseit elemzi a 2019-es földrengés, majd a koronavírus járvány miatt kialakult recesszióra.
Az utóbbi években Albánia pozitív makrogazdasági teljesítményt nyújtott: folytatódtak a növekedést célzó strukturális reformok, és az ország az államadósság csökkentését eredményező költségvetési konszolidáció irányába mozdult el. A gazdasági növekedés motorja elsősorban a mezőgazdaság és az idegenforgalom volt, amit harmadik helyen az építőipar követett.
Ugyanakkor egymás után két súlyos, az addig elért törékeny sikereket veszélyeztető sokkhatás is érte az országot: a drámai társadalmi és gazdasági következményekkel járó 2019. november 26-i földrengés, valamint a Covid19-világjárvány. Az előbbi az országot az elmúlt 30 évben sújtó legerősebb földrengés volt az albán hatóságok szerint. A katasztrófa utáni szükségletek felméréséről készült jelentés szerint a teljes kár 985 millió euró, ami a GDP közel 7%-ának felel meg. A gazdaság minden ágazatára kiterjedő helyreállításának költsége pedig közel 1,08 milliárd euró.
A felmérés hatására a nemzetközi donorszervezetek 1,15 milliárd eurót ajánlottak fel Albánia támogatására. A világjárvány kibontakozása miatt azonban az ígéreteknek csak egy része valósult meg, és az újjáépítés finanszírozása egyre inkább az államháztartást terhelte. A 2020. évi költségvetés eredetileg a GDP 1,2%-ának megfelelő összeget irányzott elő a földrengés utáni újjáépítésre, ami a deficitet további 0,3%-kal, a GDP 2,2%-ának megfelelő szintre növelte volna. Az újjáépítés éppen csak elindult, amikor az országot elérte a koronavírus, így az albán gazdaság W-alakú recesszióba került.
Állami garanciák a vállalatoknak
Az alacsony kamatlábakkal jellemzett országban a fiskális dominancia, mint a járvány hatásainak enyhítésére és a földrengésre adott elsődleges reakció, négy költségvetési felülvizsgálatban nyilvánult meg. A monetáris politika fenntartotta alkalmazkodó irányát.
A járvány előtti magasabb adósságszint miatt az Albániában bevezetett támogató csomag kisebb volt, mint a régió más országaiban. A koronavírus miatti lezárások alatt elfogadott deficitnövelő intézkedések keretében Albánia növelte egészségügyi költségvetését, a vállalatok számára pedig állami garanciák formájában nyújtott segítséget:
Áfacsökkentésre, illetve az általános adókötelezettséget csökkentő intézkedésekre nem került sor. A kiadási oldalon a költségvetési intézkedések közé tartozott a magánszemélyek bizonyos kötelezettségeinek, például bérleti díjainak moratóriuma, valamint néhány kiegészítő szociális juttatás biztosítása, amelyek lényegében a más országokban bevezetett, a fogyasztás mellett a foglalkoztatást stabilizálását is célzó rövid távú foglalkoztatási programokat voltak hivatottak helyettesíteni. A vállalatok likviditáshiányának kezelésére állami hitelgarancia-programot vezettek be. A garanciakeret kihasználtsága 2020 végén 30% volt, de folyamatos érdeklődés miatt a programot 2021 közepéig meghosszabbították.
A bevezetett intézkedések a fogyasztásra gyakorolt hatásuk révén enyhítették a helyzetet, a munkaerőpiacra és a magánberuházások ösztönzésére azonban kevesebb figyelem jutott. A fogyasztást csak rövid távon támogató beavatkozás bizonytalanságot szült, és az ilyen esetekben szokásos következményt, a banki megtakarítások növekedését vonta maga után.
Sikeres összehangolt intézkedések
Az összehangolt fiskális és monetáris politikai intézkedések sikeresen tartották fenn a piaci likviditást, így nem volt szükség ideiglenes állampapír-vásárlási programra. Az alábbiakban megvizsgáljuk a likviditás forrásait, a főbb piaci eseményeket, valamint a költségvetési csomag deficitre és államadósságra gyakorolt hatását.
Az albán jegybank monetáris ösztönző politikát fogadott el, amelynek keretében az irányadó kamatlábat új történelmi mélypontra, 0,5%-ra csökkentette és a gyakorlatban korlátlan mértékű rögzített kamatú likviditás-bővítési intézkedéseket vezetett be. A szabályozói beavatkozás részeként hitelmoratóriumot vezettek be, valamint csökkentették az adósságszolgálati költségeket.
A kormány eredetileg javarészt külföldi forrásokból, például nemzetközi pénzintézetektől felvett fedezett hitelekből finanszírozta a költségvetési rést, a sikeres hazai eurókötvény-kibocsátási program pedig a helyi bankrendszeren keresztül nyújtott likviditási támogatást. Az év eseménye a sikeres 650 millió euró értékű eurókötvény-kibocsátás volt. Ebből 400 millió eurót tett ki a pénzügyi szükségletek kielégítését célzó új kibocsátás, míg 250 millió egy 2015-ben kibocsátott eurókötvény adósságának visszafizetésére szolgált.
A bevételek csökkenésére és a kiadások növekedésére reagálva költségvetés felülvizsgálatai a hiányt a GDP 2%-áról 6,8%-ra növelték, miközben az államadósság az elmúlt években jellemző tendencia folytatásaként a GDP 87%-ának megfelelő 9,9 milliárd eurós szintet ért el. A költségvetési intézkedések az év közepéig elsősorban a világjárvány hatásainak kezelésére irányultak, a júliusi költségvetés-kiegészítés azonban megerősítette, hogy a figyelem immár a gazdasági újjáépítés felé fordult.
A kormány fokozatosan enyhített a korlátozásokon, és minden ország előtt megnyitotta az ország határait, így a nyári szezonban az idegenforgalom pozitív korrekciókat eredményezett. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a deficit a tervezettnél kisebb mértékben, 0,88 milliárd euróra növekedett, ami azonban még mindig 250%-kal magasabb az előző évi mutatónál.
Az államadósság továbbra is magas; nagy része devizában áll fenn, ezért a kamatláb- és árfolyamkockázattal szembeni sebezhetőség és a külföldiektől való függés jellemzi. A nemzetközi pénzügyi intézmények helyeselték a költségvetési szabályok legújabb módosításait. Ezek az előző évinél alacsonyabb GDP-arányos államadósság-rátát írnak elő, illetve 2023-tól az elsődleges egyenleg legalább nullára történő növelését célozzák meg. Középtávon a 2022-re tervezett eurókötvény-kibocsátást figyelembe véve a külső adósság a hazai adósságállománynál később, de fokozatosan csökken.
A járványhelyzet enyhülésével sürgőssé vált a fő kockázatok kezelése: elsődlegesen a fenntartható pozitív pálya elérése, majd a növekedés elősegítése érdekében a strukturális reformok folytatása.
Fellendülés rövid- és középtávon is
A gazdasági aktivitás 2020-ban 3,3%-kal csökkent, ami pozitív meglepetést volt az 5%-ot jósló várakozásokkal szemben. A növekedés 2021 első negyedévében is folytatódott és kiemelkedő szintet, 5,53%-ot ért el. A hatóságok arra számítanak, hogy a továbbiakban az újjáépítés lesz a növekedés motorja, és 2021-re 5,5%-ot, középtávon pedig 4% körüli értéket prognosztizálnak. Az évközi becslések már néhány ponttal csökkentették a növekedési előrejelzést, főként az idegenforgalmi szezon késői beindulása miatt.
Rövid távon a monetáris politika valószínűleg fenntartja alkalmazkodó irányvonalát, míg a költségvetési politikának a fenntartható növekedés elérésére kell törekednie. Lefelé mutató kockázatok a kereskedelmi partnerek és a szomszédos gazdaságok irányából merülhetnek fel, és a népesség alacsony átoltottsága miatt nem zárható ki a Covid19‑világjárvány negyedik hulláma sem. A remények szerint ugyanakkor folytatódik a világjárvány hatásainak enyhülése és a külföldi tőkebeáramlás támogatja majd a gazdaságot.
Az újjáépítés rövid- és középtávon fellendülést eredményez, míg az idegenforgalom és a mezőgazdaság a későbbiekben újra a vezető ágazatok közé kerülhet. A hatóságoknak ekkor majd újra mérlegelni kell a strukturális reformokhoz való visszatérést. A bonyolult adórendszer alacsony adókulcsok megtartása melletti egyszerűsítéséhez, valamint az adók hatékonyabb beszedését és az állami beruházások kezelésének színvonaljavítását, a költségvetési kockázatok csökkentését és egyidejűleg a hiány mérséklését célzó intézkedések végrehajtásához nagyobb fokú eltökéltségre és kitartásra lesz szükség. A fenntartható növekedés, mint rövid távú cél mintegy ugródeszkaként szolgálhat a hosszú távú növekedési pályára álláshoz szükséges strukturális reformok újraindításához.