Jelentősen javultak a 2024-es növekedési kilátások az Egyesült Államokban, a recessziós nyomás ugyanakkor még visszatérhet a gazdaságba – vélekednek az OTP Bank szakemberei most megjelent, második negyedéves befektetési stratégiájukban. A makrogazdaság és a tőkepiacok szempontjából is kulcsfontosságú lehet a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás, amely akár hosszabb időre meghatározhatja a befektetői hangulatot. Magyarországon a hitelintézet szakértői 2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
Sokat javultak az amerikai növekedési kilátások az utóbbi időszakban, így mostanra a piac szinte teljesen kiárazta a recessziót. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a 2023-as nagy lazítás után idén várhatóan szigorodik az amerikai költségvetés, ráadásul a járvány alatt keletkezett megtakarítások is lassan elfogynak, tehát a recessziós nyomás kiújulása továbbra sem zárható ki – olvasható az OTP Global Markets friss, második negyedéves stratégiájában. Európában az elmúlt másfél év stagnálása után lényegesen lassabban indul el a gazdasági kilábalás és az infláció globális leszorítása is tartogathat még nehézségeket. Az amerikai gazdaság egyre inkább várható puha landolása pedig az eddig távol maradó befektetők kedvét is meghozta a részvénypiacokhoz. Így hiába a történelmi csúcsok, a menetelés egyelőre töretlen. Fokozódnak viszont a geopolitikai feszültségek, amelyek ellen a legjobb menekülő eszköz az elemzők szerint ezúttal is az arany lehet.
Európa végre felpörögne, Amerika épp most ereszthet le
A javuló gazdasági kilátásokat és a korábban vártnál kedvezőbb amerikai GDP-adatokat elsősorban a fogyasztás, az export és a költségvetési kiadások támogatják, ugyanakkor mindkét oldalon egyre több a kockázat. Pozitív irányban a továbbra is feszes amerikai munkaerőpiac, az erőteljes bérnövekedés és az ingatlanpiac visszapattanása támogatja a növekedést, ugyanakkor a szigorodó költségvetés és a járvány alatt felhalmozott megtakarítások kifulladása továbbra is azzal fenyeget, hogy visszatérhet a már-már elfeledett recessziós nyomás. A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint a korábbi 60 százalékról mérséklődött ugyan az amerikai recesszió esélye, ám a jelenlegi 40 százalék körüli szint sem mondható alacsonynak.
Az eurózónában gyakorlatilag 2022 utolsó negyedéve óta, vagyis másfél éve stagnál a GDP, amiben szerepe volt a globális beszállítói láncok akadozásának, a hirtelen megjelenő inflációnak és a szigorú monetáris politikának is. Lassan azonban eljöhet az ideje egy kisebb pozitív fordulatnak, hiszen az újra növekedésnek induló reálbérek, az alacsony energiaárak, az üzleti bizalom javulása és a 2024-ben várható kamatvágások egyaránt ezt támogatják.
Infláció: korai lenne pezsgőt bontani
Az elmúlt két évben talán a gazdasági növekedésnél is nagyobb hangsúlyt kapott az infláció a világgazdaságban. Mostanra Amerikában és Európában is 3 százalék környékére esett vissza a fő inflációs mutató és a maginfláció is. Ugyanakkor az OTP Bank elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a rövidtávú inflációs mutatók ismét emelkedésnek indultak, és távolodnak a Fed és az EKB 2 százalékos céljától. Ez pedig elsősorban a szolgáltatásoknak köszönhető, amelyek 45-50 százalékos súllyal szerepelnek az inflációs kosarakban és a reálbérek emelkedése magasan tartja az áremelkedési ütemüket.
Az infláció csökkenésének következtében a fejlett országok jegybankjai lezárták a kamatemeléseiket, ugyanakkor óvnak a túl korai vágásoktól. Az év első hónapjainak legfontosabb fejleménye talán az volt, hogy – a tengerentúlon és Európában egyaránt – elkezdtek kiárazódni a túlzott kamatcsökkentési várakozások. Az év elején a befektetők még 6-7 vágásra számítottak 2024-ben, most sokkal inkább három-négy tűnik reálisnak. Ez pedig azt is jelenti az elemzők szerint, hogy a hosszú állampapírok a jelenlegi hozamszinten nem tűnnek vonzónak, inkább a rövid futamidőkben lehet fantázia befektetési szempontból.
Trump vagy Biden? Ez az év legfontosabb kérdése
A gazdaságban és a piacokon is a november elején esedékes amerikai elnökválasztás lesz 2024 meghatározó eseménye, ami szinte biztosan 2020 visszavágóját hozza el Joe Biden jelenlegi, és Donald Trump korábbi elnök között. Utóbbi megválasztása esetén visszatérhet a 2016-2020 közötti időszak kiújuló nemzetközi kereskedelmi feszültségekkel, amerikai importvámokkal terhelt gazdaságpolitikája. Emellett ismét a figyelem középpontjába kerülhetnek a „devizamanipulációval” és „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal” vádolt országok. A külpolitikában Trump ígéretet tett az orosz-ukrán háború befejezésére, amit szerinte Ukrajna támogatásának megszüntetése tudna elhozni, illetve korábbi ciklusához hasonlóan megint az amerikai-kínai kapcsolatokon lehetne a hangsúly. Az energiapolitikában pedig Trump gyakorlatilag visszafordítaná a Biden-kormányzat négyéves törekvéseit a zöld átállás területén: várhatóan visszatérne a hagyományos energiahordozókhoz, támogatná a gáz, az olaj és a szén szerepének növelését.
A jelenlegi felmérések szerint a két politikus fej-fej mellett áll, ugyanakkor az OTP Bank elemzői arra számítanak, hogy a gazdaság várható lassulása az év második felében inkább Trump malmára hajtja majd a vizet. Így az ő győzelmére valamivel nagyobb az esély, bár novemberig még számos fejlemény árnyalhatja a képet.
Itthon a beinduló növekedés mellett költségvetési gondok látszanak
A magyar gazdaság 2024-ben 2 százalékkal növekedhet az OTP Bank elemzői szerint, amit elsősorban a reálbérek emelkedése miatt élénkülő fogyasztás hajthat. A beruházásokat illetően pesszimisták a szakértők, míg az exportot az eurózóna lassú növekedése foghatja vissza. Ha a fenti nehézségek csökkennek és fokozódik a növekedésösztönző gazdaságpolitika, akkor 2025-ben akár 3,5 százalékra is gyorsulhat a növekedés, felfelé mutató kockázatokkal.
A kormány az elmúlt hetekben belátta, hogy a GDP 2,9 százalékára tervezett költségvetési hiány nem tartható, így 4,5 százalékra emelték az idei célt. Az OTP Bank szakértői szerint a rezsitámogatások visszafogása valamennyit javít a büdzsé helyzetén, így a tavalyi 6,7 százalékos deficit 5-5,5 százalékra csökkenne reálisan. Ez azonban még jóval a most megemelt cél felett van, ezért az elemzők arra számítanak, hogy a júniusi önkormányzati és EP-választások után kiigazító csomagot jelenthet be a kormány.
„Az infláció csökkenése Magyarországon az elmúlt hónapokban gyorsabb volt a vártnál, amiben a nemzetközi hatások mellett a forint év elején látott erősödése is szerepet játszhatott. Ezek a hatások azonban lassan kifulladtak, ami megnehezíti a dezinflációt" - véli Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője. Szerinte a magyar infláció éves átlaga az év közepére 3,5 százalék körülire eshet vissza, majd 2024 végére újra 5 százalék közelébe emelkedhet.
A fentiekkel párhozamosan az alapkamat az év közepén 6,75 százalék, majd decemberben 6 százalék lehet. A forint utóbbi hetekben látott gyengélkedése után az OTP Bank szakemberei úgy gondolják, hogy a magyar deviza korrekciójára, vagyis erősödésére számíthatunk a következő hetekben, ezt támogathatja a befektetők jelenlegi pozicionáltsága (talán túlságosan is a forint ellen fogadnak), a még mindig magas kamatszint és az MNB óvatos lépései is.
Az arany és a feltörekvő piaci részvények lehetnek nyerők
A fenti globális gazdasági kilátások mellett az OTP Global Markets az egyik vonzó befektetési célpontot az aranyban jelölte meg. Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője úgy véli, ennek további áremelkedését a Fed kamatpolitikája és a ragadós infláció támogathatják. Szerinte az arany mellet fundamentálisan erősnek tűnik a réz, amely iránt kitarthat a kereslet, a kitermelés növelésével kapcsolatos célok pedig talán túl merészek. Hasonlóan kedvező hosszútávú képet lát kirajzolódni a szakember az urán esetében is.
A részvénypiacon a vezető amerikai indexek továbbra is csúcsközelben vannak, elsősorban a technológiai szektor teljesít jól, amiben az év elején kiújult AI-sztorinak is hatása van: az Nvidia árfolyama például már most 80 százalék feletti pluszban van az év elejéhez képest. A kedvező kilátásokra erősített rá a vártnál jobban sikerült gyorsjelentési szezon is.
A jelek szerint az amerikai részvénypiac továbbra is a gazdaság puha landolását árazza, ennek alapján akár még 5-10 százalékos emelkedés is benne lehet az árfolyamokban. Ugyanakkor ez a régió ma már egyértelműen drágának számít, érdemes másfelé is keresgélni. Európa például ma lényegesen olcsóbb, a feltörekvő piacok kilátásai pedig kedvezőbbek, bár utóbbiba Kína még belerondíthat. A közép-kelet-európai régió részvénypiacai sokat emelkedtek az utóbbi időszakban, de még így is olcsónak mondhatók. Emellett az OTP Bank elemzői a feltörekvő piacokon belül kimondottan jó lehetőségeket látnak a lengyel, valamint a tengerentúlon a brazil részvényekben. A szektorok közül pedig elsősorban az egészségügyben - mint defenzív szektor - látnak fantáziát, míg a ciklikus szektorok közül az ipar kilátásait ítélik kedvezőnek közép és hosszú távon.
