Állandó kedvezmények
5-30% pénzvisszatérítést biztosítunk gyermeked számára minden hónapban, ha az OTP Junior Kedvezményprogramban részt vevő partnereknél vásárol kártyájával.
A pénzről is világosítsd fel időben a gyermeked
Ezen az oldalon tippekkel, videókkal, cikkekkel és ajánlókkal segítünk neked abban, hogy pénzügyileg tudatosabb gyermeket nevelhess.
Akár szavakon, akár egy-egy tekinteten keresztül, akár tudattalanul, de mindenki kiskorától kezdve tanul a pénzről. A felnőttkorban meghozott pénzügyi döntésekben is meghatározó az otthonról hozott példa.
Cikkeinkből megtudhatod, miért fontos a saját és gyermeketek szempontjából is tudatosítani a pénzzel kapcsolatos családi mintáitokat.
Ahhoz, hogy a ma gyerekeiből egy pénzügyileg tudatos generáció válhasson, a pénzügyi alapfogalmak tisztázását a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Azzal, hogy a gyermekeknek rálátást biztosítunk a család pénzügyi döntéseire és szokásaira, több szempontból is sokat teszünk a pénzügyi tudatosságuk fejlesztéséért.
Vannak tabutémák, amelyekről nem beszélünk rendszeresen a családi asztalnál, pedig gyermekeink fejlődése érdekében szükség lenne rá. Ilyen téma a pénzügyek is. Segítünk elindítani a beszélgetést, hogy gyermekednek könnyebb legyen megtennie a következő lépéseket a tudatos pénzkezelés útján.
Akár akarjuk, akár nem, a pénzzel kapcsolatos döntések felnőtt életünk sok területét áthatják. A napi bevásárlástól kezdve a tankoláson át a munkahely választásáig pénzzel kapcsolatos döntéseket kell meghoznunk a gyermekeink előtt.
Gondolj csak bele, hányszor hallottad te is ezeket szüleidtől, nagyszüleidtől. A szólások, közmondások szemléletesen mutatják be a pénzzel kapcsolatos bölcsességeket, és nem utolsósorban jó beszédindítók, amellyel segíthetsz a gyermeknek jobban megérteni a pénz működését.
A legtöbb családban úgy érzik a szülők, a gyerekeket felesleges terhelni pénzügyi kérdésekkel, elég, ha majd felnőttként szembesülnek velük, ezért nem vonják be a gyermekeiket a családi gazdálkodásba. Pedig a szakértő szerint fontos lenne!
Azok, akik a pénzügyeikről őszintén beszélnek, jó eséllyel alakítanak ki tudatos pénzügyi szokásokat. Ez ahhoz is vezethet, hogy többet keresnek és többet takarítanak meg. Mégis a pénzről legtöbbször nehezen beszélünk, még legbelsőbb családi körben is vonakodva hozzuk fel a témát.
Ahhoz, hogy a ma gyerekeiből egy pénzügyileg tudatos generáció válhasson, a pénzügyi alapfogalmak tisztázását a lehető leghamarabb el kell kezdeni. A gyermekek a szüleik példájából tanulnak a legtöbbet.
Azzal, hogy a gyermekeknek rálátást biztosítunk a család pénzügyi döntéseire és szokásaira, két szempontból is sokat teszünk a pénzügyi tudatosságuk fejlesztéséért: egyrészt erősítjük a biztonságérzetüket, másrészt egy konkrét példán keresztül mutatjuk meg nekik a felelős pénzügyi magatartás módszereit és jelentőségét.
A gyermek életkorától jelentősen függ, hogy milyen fogalmakkal lehet megismertetni. A pénz, a munka, a fizetés fogalmait már nagyon hamar megértik a legkisebbek is akár egy bevásárlós játék során. Azokkal a gyermekekkel, akik már ismerik a számokat és az alapvető matematikai műveleteket, lehet olyan pénzügyi tudatosságot fejlesztő társasjátékokat játszani, amelyeken keresztül bevezethetjük a kölcsön, a kamat vagy az alkudozás fogalmát. Ha a család valós élethelyzetére reflektál közben a szülő, elmesél egy-egy történetet, hogy ezek a fogalmak ne csak a játék elvont terében létezzenek, a gyermek könnyebben beépítheti a tanultakat az ismereteibe.
Ha egy-egy bevásárlást a gyermekkel közösen tervezünk meg, listát írunk, megbecsüljük, hogy a beszerzendő termékek mennyibe fognak kerülni, és később ez alapján választjuk ki a boltban az árukat, akkor a gyermek is nagyon hamar átlátja, hogyan működik a mindennapokban a tudatos pénzügyi tervezés és beosztás.
Kamaszok számára léteznek okostelefonra letölthető alkalmazások is, amelyek segítenek rutint szerezni a pénzügyek világában. Az a gyermek, amelyik bizonyos keretek között, következetes módon kap zsebpénzt, hamar megtanulja, hogy amire nincs pénze, arra gyűjtenie kell akár saját bankszámlán, különböző célokra létrehozott perselyekben is. Ha a folyamatot gyorsítani szeretné, akkor extra erőfeszítést kell érte tennie (plusz feladatokat, munkát vállalni), vagy többet megtakarítani.
Az a gyermek, amelyik tisztában van a pénzügyi alapfogalmakkal, részben saját kezébe is veheti a pénzügyeinek alakítását. Egy diákszámlával a pénzügyi tudatossága is tovább erősödik majd és ennek hosszútávon biztosan pozitív hatása lesz az életére. A számla megnyitását követően zsebpénzét már utalva is kaphatja, és bankkártyával tud majd költeni. Az iskolás évek alatt pedig lépésről lépésre, az érdeklődését a középpontba állítva, de anyagi megfontolásokat is figyelembe véve közösen megtervezhetjük a jövőjét.
Fontos, hogy a gyermekeket arra készítsük fel, ami a jövőben vár rájuk. Ebben a már most is elérhető digitális eszközök, szolgáltatások a segítségünkre lehetnek. Az OTP MobilBankban számos olyan funkció elérhető, ami segíti a családot az edukációban, a pénzügyek tudatos kezelésében. A Persely opcióval például a gyermekek maguk is gyűjtögethetnek, sőt a szülőktől vagy nagyszülőktől akár közvetlenül is kérhetik az utalást valamelyik Perselybe, nyomon követhetik a megtakarításuk alakulását. A Kiadásfigyelőben kategóriákba rendezve láthatják, mire mennyi pénzt költöttek, ami egy komoly tükröt tart nekik. Ebből kirajzolódik, van-e olyan vásárlási szokás, amin érdemes lehetne változtatniuk. Kifejezetten izgalmas a gyermekeknek az, hogy hétről hétre nyomon tudják követni kategóriák szerint rendezve a kiadásaikat. A Számlabontó funkcióval pedig könnyen szétoszthatók a közös költések egymás között. Hasznos lehet bármilyen közös program, utazás vagy akár egy közös albérlet fenntartása kapcsán.
Vannak tabutémák, amelyekről nem beszélünk rendszeresen a családi asztalnál, pedig gyermekeink fejlődése érdekében szükség lenne rá. Ilyen téma a pénzügyek is. Segítünk elindítani a beszélgetést, hogy gyermekednek könnyebb legyen megtennie a következő lépéseket a tudatos pénzkezelés útján.
Bátran kezdeményezd ezt a beszélgetést! Kezdd az egyszerű témákkal, és haladj fokozatosan a bonyolultabb pénzügyi témák felé. Beszélgethettek ezekről a témákról vacsora közben, útközben az iskolába, a bevásárlás megtervezésekor, vagy bármikor, amikor van pár percetek.
Íme néhány kérdés, amellyel könnyebben megközelítheted a témát:
Kezdd az elején egy egyszerű kérdéssel, hogy lásd, mit tud a gyermek a pénzről. Tudja-e, hogy mi a funkciója? Ha nem tudja, akkor nyugodtan átbeszélhetitek, hogy a pénz egy eszköz, amely segítségével tárgyakat, élelmiszereket vagy éppen szolgáltatásokat lehet venni.
Fontos, hogy a gyermek megtanulja a pénz értékét, és hogy a pénzért dolgozni kell, és nem csak úgy megjelenik a szülők pénztárcájában vagy bankkártyáján.
Ezzel a kérdéssel bevezetheted a pénzügyi tervezés fontosságát. Beszéljétek meg például, hogy milyen gyakran érkezik jövedelem a családi kasszába. Miért érdemes félretenni ebből rendszeresen?
Ha feltesszük neki ezt a kérdést, akkor lehetőséget adunk neki a gondolkodásra, és hogy megértse a pénz értékét. Beszéljetek át több lehetőséget is, hogy mit tud venni ebből az összegből. Ennek köszönhetően később megfontoltabb döntéseket hozhat.
Sok-sok bolti egyezkedést előzhetünk meg vagy rövidíthetünk le, ha elmagyarázzuk, miért kerülnek pénzbe az egyes árucikkek, miért nem csak a kosarunkba rakjuk a kiválasztott terméket és fizetés nélkül távozunk. Magyarázd el, hogy a termék előállításával is sokat foglalkozott valaki, például a pék korán felkelt és hosszan gyúrta a kenyértésztát, hogy aztán kisüsse és a mi vacsoránk legyen.
A szülői beszélgetésekből gyakran hallott adó fogalmáról is érdemes gyermekeddel beszélni. Mondd el, hogy nemcsak otthoni költségek vannak, de nagyobb közösségünknek, például városunknak, országunknak, vagy éppen ovinknak is vannak kiadásai: utakat építenek, óvodákat működtetnek vagy éppen új játékokat vesznek az óvodába. Ezeket a költségeket fedezik a szülők adóbefizetései.
Fontos, hogy már kiskorban tisztában legyen vele a gyermek, hogy nem tudunk mindent azonnal megvenni. Sőt azt is értesd meg vele, végig kell mindig gondolnunk, valóban szükségünk van-e egy második ugyanolyan cipőre, nagyobb mobilra.
Ha józan mérlegelés után is úgy látjátok, szeretnétek megvenni a vágyott drágább dolgot, akkor beszélj neki arról, hogy tervet kell kidolgoznia: hogyan lesz annyi pénze, hogy az övé legyen a vágyott tárgy. Hogyan fog takarékoskodni, gyűjteni a nagyobb célra? Szabad-e, érdemes-e esetleg rögtön kölcsönkérni a szükséges összeget? Ha igen, akkor hogyan fogja törleszteni.
A takarékosságra nevelés megjelenik a mindennapokban, legyen szó éppen a pénz, az energia vagy az étel észszerű beosztásáról, kezeléséről. A gyerek a szülők példáját követi. A példamutatás mellett hasznos, ha el is magyarázod neki, miért tesztek félre és mindenképpen világíts rá, milyen eredményeket érhet el, milyen vágyott tárgyakhoz juthat hozzá vagy élményekben lehet része, ha takarékos.
Jó, ha tisztában van a gyerek azzal, hogyan érkezik a pénz a családi kasszába és hogyan kell beosztani, hogy kitartson minimum a következő fizetésig, illetve fedezzen ennél hosszabb távú célokat. Vond be a havi tervezésbe a saját szintjén, jó dolog, ha megismeri, milyen kiadások vannak, mi mindenre kell költeni.
A legfontosabb, nyugtasd meg a gyermeket, hogy a mindennapokban törekedtek arra, hogy ne legyen ilyen probléma. Viszont azt is meséld el neki, hogy vannak olyan nagyobb kiadások, vagy lehetnek olyan, nem várt helyzetek, amelyekre egyszerre nem áll rendelkezésre a megfelelő pénzösszegünk. Beszélj neki arról, hogy ilyenkor lehet külső segítséget kérni, és kellő tervezés után hitelt felvenni, hogy aztán az így megvásárolt szolgáltatást vagy tárgyat használva, lakásban lakva utólag fizessétek vissza a hitelt.
Valljuk be, sokszor mi magunk is gondolkozunk ezen. Jó példával és egy érdekes beszélgetéssel ráébresztheted gyermekedet arra, hogy a felesleges dolgokra kiadott összeg máshonnan vonja el a pénzt, és esetleg egy vágyott tárgy megszerzését lehetetleníti el.
Ha gyermekeddel együtt jársz a boltba, hamar látni fogja az egyes termékek széles választékát. A válogatásnál megmutathatod neki, hogy egy termékkategórián belül eltérő árak milyen különböző termékjellemzőket jelentenek, minőségi eltéréséket mutathatnak.
A beszélgetéshez vegyetek elő két játékot. Kérdezd meg a gyermekedtől, melyik játék tetszik neki jobban. Miért? Mondd el neki, ha a játékok ára különbözött és beszéljétek meg, vajon mi volt a különbség oka és vajon tényleg indokolt volt-e a különbség. De beszéld meg vele azt is, hogy az érték nem mindig csak az árról szól, hanem arról is, hogy mennyire vagyunk boldogok és elégedettek a játékkal, és milyen hosszú távon tudjuk hasznosítani.
A hétvégére készülve kérdezd meg a gyerekeket, hogy szerintük milyen költségek merülnek fel a tervezett kirándulással kapcsolatban, össze tudnák-e szedni, mennyi lesz a kiadás. Vezesd rá őket játékosan, hogy milyen opciókat kell átgondolni: szendvicset viszünk vagy étteremben ebédelünk, illetve vonattal megyünk vagy saját autóval, esetleg a közeli tóhoz ugrunk le fürdeni vagy messzebb megyünk és szállodában töltjük az éjszakát? A rendelkezésre álló keret tekintetében döntsetek együtt a végső programról.
Magyarázd el a gyermekednek, hogy nem lehet mindent azonnal megvenni, ami éppen megtetszik nekünk. Állítsatok fel közösen sorrendet, mi az, ami a mindennapokban fontos és elengedhetetlen és melyek azok a tételek, amire inkább csak vágyunk (reggeli müzli vs. cukorka). Beszéljétek meg, hogy a legfontosabb tárgyak listája lehet-e eltérő az egyes családtagok esetében.
Nagyobb gyermekekkel már átbeszélhetitek az egyes termékek árait a boltban, összehasonlíthatjátok az egyes árucikkek ár/érték arányát. Beszéljétek meg, hogy a valóban szükséges termékek közül mit vegyetek meg. Kérd az ő segítségét a bevásárlólista összeállításában is, hogy tényleg csak a szükséges dolgok kerüljenek a kosárba, ne céltalanul pakoljatok be bármit, amit megláttok.
Nézd a gyermekkel együtt át a nagyobb értékű műszaki berendezésék kínálatát, beszéljétek át az ár/érték arányokat és közben oszd meg vele, mi férne éppen akkor bele a család aktuális keretébe és mi volna az, amit - még egy kisebb vagy nagyobb takarékoskodás után - meg tudnátok venni.
Ismertesd meg a gyermekedet a családi költségvetéssel, beszélj neki a rezsiszámlák alakulásáról, miért érdemes takarékoskodni az árammal, a vízzel. Ne csak a költség-, de a környezeti oldaláról is beszélj vele.
Beszélgessetek arról, hogy a pénz fontos dolog, miért szükséges, de beszéljétek meg azt is, hogy nem minden a pénz. Kérd meg őt, hogy mondja el, neki mit jelent a pénz, mi jut róla az eszébe. Beszéljétek meg, jól értelmezi-e.
A bankszámla egy nagy biztonságos kincstár, ahol a pénz lakik. Odaérkezik a fizetés és a bankkártyátokat használjátok, ha valamit vásárolni szeretnétek. Szinte mindenkinek van, a nagyszülőknek, a barátok szüleinek is.
A bankkártya helyettesíti a készpénzt, fizetésre lehet használni boltokban vagy ha az interneten vásároltok. Elég, ha a bankkártya nálatok van, nem kell mindig készpénzt is magatokkal hordanotok. Sőt a bankkártyát már a mobilotokba is beköltöztethetitek, és már csak a telefonotok is elég, ha fizetni szeretnétek.
A pénzautomata egy olyan gép, ami pénzt ad ki a saját bankszámlátokról, azaz abból a pénzből, amit a bankszámlátokon tartotok. Amikor a felnőttek behelyezik a kártyájukat ebbe a gépbe, és megmondják neki, hogy mennyi pénzt szeretnének, akkor ha ez az összeg megvan a bankszámlán, akkor a gép kiszámolja a pénzt és kiadja nekik.
Ennek magyarázatára segítségül hívhatod akár a magnak a metaforáját. A pénz olyan, mint egy kis mag: ha elülteted a földbe (vagyis befekteted), akkor idővel belőle egy nagy fa nőhet ki (vagyis több pénz lehet belőle). Ez azért van, mert a pénzt olyan helyekre is tehetjük, ahol az növekedni tud, például befektetésbe vagy egyszerűen lekötjük és kamatozik.
Akár akarjuk, akár nem, a pénzzel kapcsolatos döntések felnőtt életünk sok területét áthatják. A napi bevásárlástól kezdve a tankoláson át a munkahely választásáig pénzzel kapcsolatos döntéseket kell meghoznunk a gyermekeink előtt.
A pénzzel lehetetlen nem foglalkozni. Szülőként pedig kifejezetten fontos a tudatos anyagi hozzáállás és annak megmutatása, hiszen a gyerekek számos dolgot megfigyeléssel tanulnak meg. A ma szerzett tapasztalatok segítenek megalapozni gyermekek pénzhez fűződő hosszútávú kapcsolatát.
Sok szülő olyan családban nőtt fel, ahol nem beszéltek a pénzről és a tanult szokásokat hajlamosak folytatni. Ez a mentalitás többet árthat, mint használ, attól függetlenül is, hogy milyen anyagi körülmények között él egy család. A pénzről szóló beszélgetésektől elzárt gyermekek tapasztalatlanabbul, vagy a pénzzel kapcsolatos döntések meghozatalától való félelemben nőnek fel. Ez gyakran vezethet rossz döntésekhez, ami személyes pénzügyi bizonytalanságot, stresszt és sok hosszú távú pénzügyi küzdelmet eredményezhet.
Annak érdekében, hogy a gyermekek magabiztosnak érezzék magukat a pénzzel kapcsolatban, érdemes már fiatal koruktól kezdve tanítani őket a pénzről. Ha a beszélgetés idősebb korban kezdődik, szülőként tudni kell, hogy a gyerekek már nem a nulláról indulnak. Ha a fiatalok otthon nem kapnak tanácsokat és útmutatást a pénzzel kapcsolatban, akkor az űrt a barátaik vagy éppen közösségi média influenszerek fogják betölteni.
Bevásárláskor érdemes arról beszélni, hogy mennyibe kerülnek a dolgok, és mennyi pénzbe kerül az a családnak. A nagy horderejű döntések, mint a lakás- vagy autóvásárlás, családi nyaralás, tervezési folyamatába be is lehet vonni a gyermekeket. Például a családi nyaralás tervezésekor bevonhatóak a pénzforgalom tervezésébe: mennyi pénzt szánnak a közlekedésre, a szállásra, az étkezésre és programokra. A gyermekeket nemcsak költeni kell megtanítani, hanem megtakarítani is. Ösztönözni őket arra, hogy a zsebpénzük, vagy a keresetük egy százalékát tegyék félre, és csak a maradékot költsék el. A kicsik megtakarításai lehetnek a szülők bankszámláján egy perselyben, a nagyobbaké akár saját bankszámlájuk.
Azzal, hogy nyíltan folyik a beszélgetés a pénzről a gyerekekkel, segít nekik egészséges és felelősségteljes kapcsolatot kialakítani a pénzzel. Így jobban fel lesznek készülve arra, hogy okos pénzügyi döntéseket hozzanak, kezeljék saját pénzügyeiket, és elérjék pénzügyi céljaikat.
A szólások részei a mindennapi életünknek. Gondolj csak bele, hányszor hallottad te is ezeket szüleidtől, nagyszüleidtől. A szólások, közmondások szemléletesen mutatják be a pénzzel kapcsolatos bölcsességeket, és nem utolsósorban jó beszédindítók, amellyel segíthetsz a gyermeknek jobban megérteni a pénz működését.
Ne költs többet, mint amennyid van.
Nem helyes mindent egy nap alatt felélni, hagyni kell holnapra is.
Ha pazarolsz, akkor bizony könnyen feléled a pénzed és rákényszerülhetsz, hogy másoktól kérj.
Takarékoskodj, oszd be a rendelkezésedre álló javakat, nehogy túl hamar elfogyjon.
Az tudja igazán megbecsülni, értékelni a pénzét, aki megdolgozott érte.
A boldogsághoz nem elég a pénz. Lehet nagyon sok valakinek a pénze, nem garantálja, hogy valóban boldog lesz és elégedett.
Kevéssel is hozzá lehet fogni a takarékoskodáshoz, mert sok apró összeget összegyűjtve elérhetjük célunkat. De ez a szólás nem csak a pénzgyűjtésről szólhat, hanem arról is, hogy sok kis tettel, erőfeszítéssel nagy dolgokat érhetünk el.
Ha valaki nem halogatja a dolgokat, hanem időben hozzáfog, akkor hamarabb érhet el eredményt.
Nem érdemes a külcsín, a kinézet alapján megítélni egy tárgyat. Nem biztos, hogy valóban annyit ér valami, mint amennyinek mutatja magát.
A pénzen nem látszik, hogyan keresték meg, milyen munkával, tevékenységgel szerezték meg.
A pénzért meg kell dolgozni, nem terem meg magától, nem hullik az ölünkbe.
Ami kevesebbe kerül, az általában rosszabb minőségű is. Ez néha igaz, néha nem.
Ha valaki könnyen jut pénzhez, könnyebben is költi el. Míg, ha keményen megdolgozott érte, kétszer meggondolja, hogy megéri-e elkölteni.
Attól függően, hogy ki hogyan áll a dolgokhoz, a munkához, úgy fog eredményeket elérni. Ha valaki több figyelmet, energiát és időt szentel céljai elérésének, nagyobb eséllyel fogja azokat elérni.
Egy-egy feladatnál, kihívásnál előbb gondolkodni kell, és csak utána energiát, pénzt fordítani a megoldásra.
Jobb ma a biztos kicsi, kisebb összeg, mint a későbbi nagyobb ígéret.
A telhetetlen ember kevesebbet kap, mint a szerény. Ha túl sokat akar valaki, akkor hoppon is maradhat.
A legtöbb családban úgy érzik a szülők, a gyerekeket felesleges terhelni pénzügyi kérdésekkel, elég, ha majd felnőttként szembesülnek velük, ezért nem vonják be a gyermekeiket a családi gazdálkodásba. Pedig a szakértő szerint fontos lenne!
A gyerekek nagyon hamar megtanulják, hogy a boltokban pénzért vásárlunk. Mivel sokszor tanúi a folyamatnak, ahogy válogatunk, majd a kasszánál állva végül fizetünk, a rutint könnyen megértik, csak a mögöttes jelentéssel nincsenek tisztában. Ezért is tesszük jól, ha már kicsi kortól kezdve bevezetjük a gyerekeket a pénzügyek világába, és fokozatosan megértetjük velük a pénz és az árak jelentését, valamint az alapvető pénzügyi fogalmakat. A folyamatos, korukhoz és érettségi szintjükhöz illeszkedő edukáció mellett képesek lesznek a pénzügyekkel kapcsolatban hosszútávú szemléletet kialakítani.
Aki rendelkezik egy alapvető rálátással a pénzügyekre, az felnőttként sokkal kisebb eséllyel esik bele csapdába, például csalásba, átverésbe vagy meggondolatlanul felvett, a saját céljait nem megfelelően támogató vagy nem megfelelő típusú hitelbe, és képes lesz arra, hogy stabil anyagi hátteret teremtsen magának.
A gyerekek pénzügyi nevelésének az első lépése az, ha mindenről őszintén beszélünk nekik. Nem célravezető a kérdéseiket azzal lesöpörni, hogy túl kicsik még ehhez. Szakítani kell időt arra, hogy türelmesen, számukra érthetően válaszoljunk a kérdéseikre. Közben pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy a mi mintáinkat fogják követni.
Egy kisgyereknek már el lehet magyarázni azt, hogy a családnak a pénze a családtagok munkájából van, nem állandó, nem minden családnak ugyanannyi és főleg nem „csak úgy” jár. Ez alapján egy kisiskolás már meg tudja érteni, hogy a pénzzel valamelyest gazdálkodni kell, és hogy vannak dolgok, amik drágának számítanak, mások pedig kevésbé.
Az a gyerek, aki ismeri a számokat, már komplexebb dolgok megértésére is képes. Egy alsósnak be lehet vezetni a takarékoskodás, a bevétel és a kiadás fogalmát. A saját zsebpénzén keresztül meg lehet tanítani arra, hogy ő is tudatosan kezelje a „pénzügyeit".
Miközben alapvető, hogy a gyerekekkel őszintének kell lenni, az is nagyon fontos, hogy ne terheljük őket olyan információkkal, amelyek szorongást okoznak nekik. Szükségszerű, hogy valamennyire rálássanak a családi kasszára, egyes döntésekre, amelyek lemondással vagy önszabályozással járnak. Nem kell titkolózni, mindent körül lehet írni a gyerek korának megfelelő szinten, viszont a pontos bevételeket, a közös vagy külön kassza megoszlásának részleteit elég csak olyan korú gyerekekkel megosztani, akik tisztában vannak azzal is, mi számít egy család életében bizalmas információnak.
Érdemes minél korábban érthető módon, a gyerekeket valóban érintő példákon keresztül bevezetni őket a pénz világába. A legkönnyebben játékos, gyakorlatias gazdasági feladatokkal segíthetünk nekik. Rendezhetünk otthon például értékbecslés-vetélkedőt, ahol az egyes termékek vagy szolgáltatások árait tippelhetik meg a gyerekek és ezeken keresztül szembesülhetnek a valós piaci árakkal. De különböző elképzelt döntési helyzetek elé is állíthatjuk őket, ahol érveket és ellenérveket gyűjthetünk össze, hogy eljussunk az elég jó döntéshez. Egy pénzügyi tervet pedig bármikor összerakhatunk velük együtt is.
Azok, akik a pénzügyeikről őszintén beszélnek, jó eséllyel egészségesebb kapcsolatot alakítanak ki a pénzzel, ami ahhoz is vezethet, hogy többet keresnek és többet takarítanak meg. Mégis a pénzről legtöbbször nehezen beszélünk, még legbelsőbb családi körben is vonakodva hozzuk fel a témát.
A pénz nemcsak nehéz téma, hanem sok otthonban a legnehezebb téma, amiről kifejezetten fontos beszélni. Nemcsak azért, mert biztonságérzetet teremt, hanem mert a beszélgetés hiánya gyakran félelemhez vezet és a gyermekekben zavart és bizonytalanságot is okozhat.
Sok szülő ellenáll a pénzről való beszélgetésnek, mert úgy látják, hogy a pénz a saját személyiségük, sikerük mércéje. Ha a pénzügyek stresszt és szorongást okoznak, természetes, hogy nem fiatal gyermekeinkkel akarjuk megosztani a problémát. Sok családban nem akarnak beszélni arról, hogy mennyi pénzük van. Van, ahol azért, mert kevés a pénz, ezért úgy érzik, hogy nincs is miről beszélni. Pedig az átláthatóságra szükség van ahhoz, hogy bizalmat teremtsünk a családtagok között.
Fontos, hogy eleinte óvatosan haladjunk, hogy mindenki biztonságban és kényelmesen érezze magát. Családon belül három külön kategóriára lehet osztani a leggyakrabban előforduló pénzügyi tabukat: házastársak; szülők és fiatal gyermekek; valamint idősödő szülők és felnőtt gyermekek közötti tabuk. Persze a csendet sohasem késő és bármikor érdemes megtörni. A beszélgetéseket érdemes kis részletekben kezdeni, egy-egy külön téma köré szervezni.
Azok a gyermekek, akiket fiatal korukban megtanítanak alapvető pénzkezelési készségekre, felnőtt korukban felelősségteljesebb pénzügyi döntéseket hozhatnak.
A felelős pénzügyi gondolkodás elősegítése azzal kezdődik, hogy a gyermekekkel elkezdünk arról beszélgetni, hogyan működik a pénz, és ahogy idősödnek, úgy lehet őket egyre komolyabb témákba bevonni. Így aztán felnőttként tudni fogják, hogyan kell keresni, költeni, megtakarítani, kölcsönt felvenni és befektetni.
Az OTP Fáy Alapítvány által összeállított gyakorlatok segítenek, hogy gyermekeiddel közösen fedezzétek fel a pénzügyek világát. Az alsós és a felsős korosztálynak külön-külön füzet készült. Töltsétek le a nektek szólót, oldjátok meg együtt a feladatokat, és kerüljetek közelebb a pénzügyi tudatossághoz.
Fiala Borcsa, a wmn.hu és számos könyv szerzője, két nagykamasz édesanyja. Vajon mit csinál máshogy a pénzügyi nevelésben, mint amit a szüleitől látott? Mióta ad zsebpénzt a gyermekeinek? Vajon vannak náluk tabuk a pénzügyekben?
Fiala Borcsával az otthonában készítettünk interjút arról, hogy miket tart fontosnak gyermekei pénzügyi nevelésével kapcsolatban. A videót Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati ügyvezető igazgatója zárja az elmondottakkal kapcsolatos tanácsaival.
Borcsa az interjú első perceiben a szüleiről, és az otthonról hozott mintákról osztja meg gondolatait.
Fiala Borcsa: Azt hiszem, az egész generációmról el lehet mondani, hogy a szüleink nem nagyon beszéltek a pénzről. Azt nem tudtam például soha, hogy mennyit keresnek, mennyit tudnak félretenni egy hónapban, gyűjtenek-e valamire. Azt láttam, hogy milyen nehézségeik vannak - így, hogy négy gyereket neveltek föl - de hogy milyen terveik vannak, azt a mai napig tulajdonképpen nem tudom. Emiatt viszont egyáltalán nem tartom magamat pénzügyileg kellőképpen edukáltnak. Éppen a munkámon keresztül, amikor cikkeket kellett írnom a nyugdíj előtakarékosságról, akkor jutott eszembe, hogy „Úristen, én nem is takarékoskodtam előre!”, és akkor gyorsan elmentem, és ezt elintéztem magamnak, hogy ez is egy hosszú távú befektetés legyen. De ugyanígy az a pénz, amit minden hónapban félrerakok, az is csak áll a számlámon, és az se jutott eszembe, hogy esetleg ezzel lehetne valamit kezdeni. Úgyhogy nekem is bőven van hova fejlődnöm, csak még meg kell találnom azt az embert, akivel erről tudok beszélgetni.
Borcsa az interjú azzal folytatja, hogy az otthon látottakkal kapcsolatban ő mit csinál másképp.
Fiala Borcsa: Ezzel szembe menve én próbáltam a gyerekeket jobban bevonni a pénzügyekbe. Ez egyébként nagyon fontos, hogy az ember ne akkor szembesüljön a rezsiköltség mibenlétével, hogy pontosan miből áll, amikor elköltözik otthonról. Mi szoktunk arról beszélgetni, hogy mi mennyibe kerül, vagy edukatív jelleggel, vagy vehemensebben: például amikor bedörömbölök a fürdőszobába az egy órája fürdő, hajmosó és pepecselő gyereknek, hogy jöjjön már ki, mert ugye nincs annyi víz a világon, amit most magára folyatott.
Borcsa a következőkben azt hangsúlyozza, hogy a pénzügy nem lehet tabu a családban.
Fiala Borcsa: A gyerekekkel a pénzügyeket próbáltam nem tabuként kezelni. Szerintem minden kérdést úgy kell megközelíteni, ami a gyerek korához legjobban passzol. Szerintem ez olyan, mint a szexuális felvilágosítás, hogy ott se döntöd rá a gyerekre az összes biológiai hátteret, amikor először elkezd a téma iránt érdeklődni, hanem az ő szintjének, illetve az ő kérdéseinek megfelelően közelíted meg.
Borcsa ezután arra tér ki, hogy mikor és hogyan kezdett el zsebpénz adni gyermekeinek.
Fiala Borcsa: Akkor kezdtem el először a gyerekeknek
zsebpénzt adni, amikor általános iskolába jártak, és már értették a pénz
fogalmát. Ezt még nem havi bontásban, hanem hetente kapták, mert tudtam, hogyha
hónap elején kapnak egy nagyobb összeget, akkor biztos, hogy már másnap el
fogják költeni. Aztán ezt az időintervallumot ahogy nőttek, úgy lehetett
növelni, így most már a havi zsebpénzt kapnak. Pontosabban, most már csak az
egyik kap havi zsebpénzt, amit átutalok a bankszámlájára. Ez automatikusan be
van állítva, úgyhogy végre nem az én véremet szívja, hogy mikor kaphat még egy
kis pénzt, hanem tudja, hogy másodikán érkezik.
Amikor pedig jött a gazdasági világválság, és tele volt a sajtó azzal, hogy
mennyivel drágább minden, és ezt a problémát hogyan próbálják a munkáltatók egy
kis bérkorrekcióval orvosolni, természetesen az én gyerekeim is megjelentek
nálam a bérkorrekció igényével. Úgyhogy emeltem a zsebpénzösszegükön, viszont
cserébe próbáltam egy kis felelősséget is átruházni rájuk. Ezzel kapcsolatban
azt beszéltük meg, hogy a bérletet, a fodrászt a zsebpénzükből fizessék, és ne
tőlem kérjenek erre.
Borcsa a zsebpénzkérdés kapcsán kitér arra is, hogy szokta-e pénzzel jutalmazni gyermekeit.
Fiala Borcsa: Tudom, hogy sok családban szokás az, hogy a házimunkáért pénzt kapnak a gyerekek. Én ezt a saját gyerekkoromban átélt, nem annyira jó tapasztalatok miatt nem vezettem be. Nálunk az volt, hogy a saját szobámat nekem kellett takarítani, ez teljesen egyértelmű, ez az én háztartásomban a gyerekekkel is így van. Viszont anyukám azt mondta, hogyha kivasalok ingeket, akkor azért kapok - és most ki fog derülni, hogy mennyire öreg vagyok – azt hiszem, 20 forintot ingenként. Úgyhogy nagyon buzgón vasaltam, és gyűjtöttem a pénzt. Egészen addig, amíg anyukám egyszer ki nem fakadt, hogy „nem igaz, hogy rám soha nem lehet számítani, és én is csak akkor végzek háztartási munkát, ha pénzt kapok érte”. És valóban, ez egy elég vékony jég, tehát ne azért pakolja ki a mosogatógépet a gyerekem, mert kap érte pénzt, hanem azért, mert az tele van, és én megkértem rá. Ugyanígy a tanulásukat sem jutalmaznám soha pénzzel. Őszintén hiszek a sírig való tanulásban. A gyerekeknek is ezt próbálom átadni, hogy folyamatosan képezzék magukat, és azt gondolom, hogy ebben legyen jutalom a megszerzett képesség, a megszerzett tudás. Ne pénzért végezzen el egy egyetemet.
Borcsa ezek után annak fontosságát hangsúlyozta az interjúban, hogy fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek a család bevételeivel és kiadásaival.
Fiala Borcsa: Amikor azt mondom, hogy nincsen nálunk tabutéma, akkor arra is gondolok, hogy tudják a gyerekek, hogy én mennyit keresek, illetve a bevételeim honnan jönnek. Ez egyrészt azért fontos, hogy biztonságban érezzék magukat, főleg a nagyobbik gyerekem, aki nagyon szorongós. Így látják, hogy nem egyik napról a másikra élünk, ha bármi történik, akkor nem kell emiatt aggódniuk. Meg azt is szerettem volna, ha egy kicsit büszkék rám a gyerekek és látják, hogy a könyveim után is kapok pénzt. Illetve, hogy lássák pontosan, hogy az embernek anyagilag hogyan áll össze az élete, honnan jönnek a bevételek, mik a kiadások, és hogyha félre szeretne tenni, akkor erre milyen módszerek vannak. De ezzel együtt szerintem azt is fontos a gyerekeknek megtanítani, hogy a pénz lehet eszköz arra, hogy megvalósítson olyanokat, amikre vágyik. Mondják, hogy a pénz nem boldogít, és ez valóban így van, de az a dolog, amit az ember a pénzén vásárolhat, szerintem meg igenis boldogít. A gyerekeknek is ezt próbálom átadni, hogy amellett, hogy legyenek pénzügyileg tudatosak, és vállaljanak felelősséget a költéseikért is, lássák ennek a pozitív oldalát is, hogy meg lehet a pénzből olyan dolgokat venni, amiknek örülnek.
Borcsa az interjú végén még kiemeli, hogy a pénzügyi tudatossághoz fontos az önismeret.
Fiala Borcsa: Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy az ember saját magát ismerje, és akkor tudni fog a pénzügyeivel kapcsolatban is személyre szabottan gondolkodni. Úgyhogy nem kell szülőként rosszul érezni magunkat attól, hogy a gyerek nem pontosan mindent úgy csinál, mint mi gondolnánk, nem arra gyűjt, nem arra költ, nem úgy osztja be. Ő csak egy másik típus!
Az interjú ezzel a gondolattal ér véget. Az elmondottakkal kapcsolatban szakértőnk, Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati területének ügyvezető igazgatója a következőket tanácsolja.
Takács Domokos: Pénzügyi szakértőként és szülőként három jó tanácsom van a fiatalok pénzügyi edukációja kapcsán. Az első és egyben talán a legfontosabb, hogy beszéljünk a pénzügyekről. A pénzügyek nem lehetnek tabuk. Hetente öt percet szánjunk arra, hogy a család egy aktuális kiadását, vagy akár a hírekben hallott valamelyik fogalmat átbeszéljük.
A második, hogy arra a világra készítsük fel a gyerekeket, amiben majd meg kell hozni a pénzügyi döntéseiket, és ez a világ a digitális világ. Készpénz helyett inkább utaljuk a zsebpénzt, így digitális perselyben tudnak gyűjteni, és a kiadásaikat, bevételeiket a mobilapplikáción keresztül tudják majd követni.
A harmadik, hogy járjunk elöl jó példával. Ha valami nem értünk, annak nézzünk utána, és ebbe is nyugodtan vonjuk be a gyerekeket is. Én hiszek benne, hogy ennek révén lesznek pénzügyileg tudatos felnőttek, ami a legjobb pénzügyi befektetés számunkra és számukra is.
A pénzügyi nevelés egyik leggyakrabban felmerülő eszköze a zsebpénz. A témát rengeteg kérdés övezi, amelyekre nincs két egyforma válasz. Cikkeinkben körüljárjuk a zsebpénzzel kapcsolatos lehetőségeket, megoldásokat és azok hatásait a gyermekek pénzügyi tudatosságára.
Ha felkeltettük az érdeklődésedet, és többet szeretnél megtudni az OTP Junior számláról, kattints a Megnézem gombra további információkért!
A zsebpénz a pénzügyi tudatosságra nevelés egyik nagyon fontos tanítási eszköze. Ha a gyerekeknek észszerű mennyiségű pénzt adunk, amivel gazdálkodhatnak, akkor megtanulnak előre tervezni, megtakarítani, kompromisszumokat kötni és különbséget tenni a kívánságaik és a szükségleteik között.
A gyermekek pénzügyi szemléletformálását érdemes olyan alapvető kérdésekkel elkezdeni, mint hogy mi a pénz értéke, mi az a kiadás és bevétel, mit kell ahhoz tenni, hogy elérjünk egy-egy anyagi célt. Ezt ajánlott először játékos formában gyakorolni, később pedig a saját zsebpénz beosztásával.
Ma már sok magyar szülő korábban kezd el a pénzügyekről beszélgetni gyermekeivel, mint a korábbi generációk tagjai. Az OTP Bank 2023-as Pulzus felméréséből kiderült, hogy ezek a szülők több információt próbálnak átadni, mint amennyivel a saját családjuk ellátta őket, többségüknek azonban nehézséget okoz a gyakorlati tudásátadás . A zsebpénz egy olyan közös nevező lehet, amellyel a szülő és a gyermek egyaránt tudatosabbá válhat.
A zsebpénz a pénzügyi tudatosságra nevelés egyik fontos tanítási eszköze lehet. Ha a gyerekeknek észszerű mennyiségű pénzt adunk, amivel gazdálkodhatnak, akkor megtanulnak késleltetni, kompromisszumokat kötni, különbséget tenni a kívánságaik és a szükségleteik között, megtakarítani egy-egy nagyobb dologra.
A gyermekek nem értik meg teljesen a pénz fogalmát, amíg nincs saját pénzük. Az egyik leghatásosabb módja annak, hogy megtanuljanak felelősségteljesen bánni a pénzzel, a zsebpénz. A zsebpénz adásának nincsen „helyes" módja: függ a gyermektől, a család anyagi helyzetétől és a szülő személyes meggyőződésétől is.
Vannak családok, ahol a gyermeket bizonyos feladatok elvégzésért – házimunkáért, jó tanulmányi eredményekért – pénzzel jutalmazzák. Ez segítheti őt abban, hogy megtanulja, a pénzkereséshez dolgozni kell és fejlesztheti a döntéshozatali képességeket is. Viszont azt is taníthatja, hogy nem kell házimunkát végezni vagy jól tanulni, ez egy választás, amiért ráadásul pénzbeli jutalmazás jár, miközben ezek olyan dolgok, amelyeket amúgy is meg kellene tennie – és felnőttként meg is kell majd.
Sok szülő házimunkától és iskolai teljesítménytől függetlenül adja a zsebpénzt, csak azért, hogy a gyermeknek legyen saját pénze, amellyel gazdálkodni tud. Ezzel azt tanulhatja meg, hogy a házimunkát el kell végezni, és a zsebpénz nélkül is fontos odafigyelni az iskolai teljesítményre. Mindemellett fennállhat a veszélye annak is, hogy a gyermek azt hiszi majd, hogy a pénz csak úgy jön, és nem biztos, hogy meg tudja tanulni a munka értékét.
Vegyes megközelítés, amikor hetente vagy havonta kap a gyermek egy meghatározott pénzösszeget zsebpénzként, amely semmilyen házimunkához vagy tanulmányi eredményhez nincsen kötve, hiszen a család tagjaként elvárják tőle, hogy bizonyos napi teendőket elvégezzen. Viszont, ha a gyermek további pénzt szeretne keresni, végezhet a szülő által meghatározott többletfeladatokat. A vegyes megközelítéssel a gyermek azt tanulhatja meg, hogy egyes feladatokért jár, másokért viszont nem jár pénzben mérhető jutalom. A szülő meggyőződésén múlik, hogy ezeket a feladatokat hogyan határozza meg gyermeke számára.
Olyan is előfordulhat, amikor a gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy pénzt kell kérnie szüleitől. Ez nehéz helyzet lehet a gyermeknek, de ha a szülővel előzetesen egyeztettek ennek kereteiről, az OTP MobilBankon keresztül a fizetési kérelemmel ezt egyszerűen megteheti, amelyet a szülő elfogadva díjmentesen küldheti el a kért összeget.
Szél Dávid, pszichológus, író
"A zsebpénz jó és fontos eszköz. De legalább ennyire fontos a zsebpénz jó kommunikációja is. Nemcsak annak kell ugyanis világosnak lennie, hogy milyen gyakran, milyen összeget kap, hogy azt hogyan kapja (készpénzben vagy saját bankszámlára, utalással) és hogy mindentől függetlenül kapja-e, vagy a szülők teljesítményhez kötik, hanem annak is, hogy mindez mit jelent érzelmileg. Különösen fontos ez azért, mert a pénz mindenkinek mást jelent, egy gyerek esetében is társulhat hozzá csomó tudattalan tartalom, gondolhatja, hogy a zsebpénz a lojalitás megvásárlása, vagy éppen azzal a jelentéssel jár, hogy onnantól mindent magának kell megvennie.
A zsebpénz a pénzügyi tudatosság egyik fontos eszköze lehet. De csak akkor, ha jól használják, ha jól kommunikálják. Ha nem szorongást, hanem szabadságot és megértést ad a gyereknek. Ha a szülők a gyerek szintjén és őszintén beszélnek a pénzről és a zsebpénzről, akkor kifejezetten jó irányba terelhetik, irányíthatják a belső motivációikat. Hiszen a gyerekek ennek köszönhetően valóban képbe kerülhetnek azzal kapcsolatban, hogy mi mennyibe kerül, minek a megvásárlásához mennyi idő kell, minek a megvásárlásához mennyi időt kell várni."
A gyermekek pénzügyi szemléletformálását érdemes olyan alapvető kérdésekkel elkezdeni, mint hogy mi a pénz értéke; mi az a kiadás és bevétel; mit kell ahhoz tenni, hogy elérjünk egy-egy célt, aminek költségvonzata van. Ezt ajánlott először játékos formában gyakorolni, később pedig a saját zsebpénz beosztásával.
Hogy mikortól érdemes rendszeresen zsebpénzt adni, az függ a gyermek környezetétől, temperamentumától és céljaitól is. Általános iskolás korban általában már lehet egy gyermeket abban támogatni, hogy önállóan tudjon venni magának ételt az iskolabüfében, vagy szuvenírt az osztálykiránduláson. Az ehhez hasonló „pénzügyek” kezelésével megtanulja, hogy a saját kasszájával kell gazdálkodnia. Ha a pénz átadásához szülői támogatás, és következetesen betartott szabályok is társulnak, akkor pozitív élményei alakulhatnak ki a pénzügyi tervezéssel kapcsolatban, és megtapasztalhatja, hogy idővel és kitartással meg tudja valósítani a céljait.
Akár bankszámlán keresztül kapja a gyermek a zsebpénzét, akár készpénzben, fontos, hogy tisztában legyen annak forrásával és értékével. A fizikai formában való gyűjtögetés előnye, hogy látványosabban és közvetlenebb módon tapasztalja meg az erőfeszítéseinek az eredményét. Ugyanakkor hosszabb távon jó, ha nem úgy gondol a megtakarításra, mint amit a fiókban érdemes tartani.
Digitális formában viszont nehezebb a pénzhez kapcsolódni. A mai fiatalok számára teljesen természetesek a digitális tranzakciók, a bankkártyás, az applikáción vagy akár karórán keresztül történő fizetések. Az viszont nem feltétlen világos számukra, hogy mindezeknek az alapja egy bankszámla, ezért is ajánlott, 14 éves kor felett pedig kötelező, hogy részt vegyenek a számlanyitás folyamatában.
Egy gyermek számára már 0 éves kortól lehet bankszámlát nyitni, bankkártya pedig 7 éves kortól igényelhető. A gyermek 14 és 18 éves kora között ráadásul a számlanyitást már el lehet intézni videóbankon keresztül is. Ha már a gyermek születésekor bankszámlát nyit a szülő, korán elkezdheti gyűjteni a pénzt a gyermekének, hogy mire az eljut a megfelelő korba, már legyen egy kiindulási alapja. Ekkor vagy akár már ezelőtt is elkezdődhet a beszélgetés a gyermekkel, hogy a meglévő pénznek mi az értéke, és közösen lehet döntést hozni arról, mi legyen a sorsa, hogyan használják.
Fontos, hogy a gyermek pénzügyi önállóságának kialakulását a szülő segítse és nyomon is kövesse. Erre az egyik lehetőség, ha tükröt tart neki: az OTP Internet- és MobilBank Kiadásfigyelő funkciójának használatával a felhasználó kategóriákba rendezve látja, mire mennyit költött, így hétről hétre nyomon tudja követni a kiadásait. Ez a tudatos megtakarításokhoz vezető út első lépcsője is.
Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokér felelős vezetője
„A tudatos pénzügyi tervezés megalapozásaként fontos a fiataloknak egy jó példán keresztül bemutatni, hogy már kis összegekkel is érdemes elkezdeni a megtakarítást. Az új Persely funkció segítségükre lehet ezen az úton, hiszen a használatával könnyedén tehetnek félre akár kis összegeket azok is, akik még csak ismerkednek a megtakarításokkal. Mivel az erőfeszítéseik eredményét azonnal meg tudják rajta keresztül tapasztalni, a funkció egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és már a 14 évet betöltött Junior ügyfeleink számára is elérhető. A leggyakoribb megtakarítási célok között a váratlan kiadások és az utazás szerepelnek."
A magyar szülők közül sokan már korábban elkezdenek a pénzügyekről beszélgetni gyermekeikkel, mint ahogyan az a korábbi generációk esetében történt. Az OTP Bank 2023-as Pulzus felméréséből1 kiderült, hogy ezek a szülők több információt próbálnak átadni, mint amennyivel a saját családjuk ellátta őket, többségüknek azonban nehézséget okoz a gyakorlat maga. A zsebpénz egy olyan közös nevező lehet, amellyel a szülő és a gyermek egyaránt tudatosabbá válhat.
Noha a szülők több mint nyolcvan százaléka szerint már egész kis korban el kell kezdeni a pénzügyi tudatosságra való nevelést, sokuknak nehézséget jelent a gyermekük korának megfelelően beszélni a pénzről, és a valóságban a legtöbben a gyermek általános iskolás kora körül kezdik el.
Kutatások alapján a szülők még ha fontosnak is tartják a pénzügyi edukációt, sokszor nem érzik elég felkészültnek magukat arra, hogy ezt a feladatot ellássák. Az OTP Bank egyik friss felmérése1 alapján kiderül, hogy a szülők több mint 60%-a számára azért jelent nehézséget, hogy a gyermekét pénzügyi tudatosságra nevelje, mert saját magának is kevés a pénzügyi ismerete.
A témában sok hasznos oldal és podcast elérhető, érdemes ezeket olvasni, hallgatni. Az OTP Bank YouTube-csatornáján is találhatók különböző oktatóvideók, de konkrét kérdésekben érdemes akár banki szakértőhöz is fordulni, aki a szülők és a család céljainak, anyagi körülményeinek és értékrendjének megfelelően személyre szabott tanácsokkal tud segíteni.
Ha egy szülő úgy dönt, hogy ad zsebpénzt a gyermekének, akkor a legjobb, ha közös döntésként, érvekkel alátámasztva születik meg a havi vagy heti szülői támogatás összege, mert így a gyermek is jobban meg fogja becsülni, amit kap, és tervezni is jobban tud majd vele. Ha egy ilyen beszélgetés során ő is átgondolja és kimondja, mire van szüksége, mire gyűjt, mire költene napi szinten, akkor a saját céljai és lehetőségei is világosabbak lesznek a számára, a tudatossága pedig nő.
Az OTP Bank 2023-as Pulzus felméréséből kiderül2, hogy a szülők által nyújtott zsebpénz összege jellemzően alacsonyabb, mint amennyi a gyermekek szerint szükséges lenne nekik. Ezért is fontos, hogy a szülő elmagyarázza a gyermekének, milyen érvek és lehetőségek mentén határozza meg a zsebpénz mértékét. Ilyenkor érdemes belátást engedni a család anyagi helyzetébe, hogy a gyermek értse a lehetőségeket és korlátokat, érezze a zsebpénz súlyát. A beszélgetés eredményeként a mobilbankban közösen be is állíthatják például a bankkártyához tartozó vásárlási limiteket, vagy meghatározhatják, hogy mekkora összegű fizetési kérelmet küldhet a gyermek, amelyet a szülő akár azonnal, díjmentesen elutalhat neki.
A szülők nagyon változó módon gondolkodnak arról, hogy meddig tart a szülő felelőssége a gyermek anyagi támogatásában. Bárhogy is dönt a család, amikor már nagyobb egy gyermek, és vannak saját bevételei, például mert nyári munkát vállal, vagy szakképzésben vesz részt, esetleg felveszik egyetemre, és ott ösztöndíjat kap, vagy éppen tandíjat fizet, akkor jó, ha már valamilyen tudatossággal áll a helyzet elé. Ha korábban soha nem gyakorolta a pénz beosztását, vagy a takarékoskodást, akkor később már nehezebben alakít ki hosszabb távú szemléletet.
Márpedig a tudatos tervezésnek és a hosszú távon való gondolkodásnak manapság nagy jelentősége van. Mivel a fiatalok 72 százaléka szerint 5000 forint felett van az a pénzösszeg, amit érdemes havonta rendszeresen megtakarítási vagy befektetési célra szánni, viszont a többségnek a mindennapi kiadásokon túl kevesebb pénze marad a hó végére annál, amit félre tudna tenni, ezért az a jellemző, hogy inkább nem is tesznek félre semennyit. Pedig a megtakarítást, gyűjtést bármilyen kis összeggel érdemes elkezdeni egy fizikai vagy digitális perselybe akár kisebb célokra is.
1 Az OTP
Bank felméréséről: A felmérés az OTP Bank megbízásából, a Pulzus© Kutatási
Rendszer közreműködésével készült. A kutatás végső elemszáma 700 fő, mely a 18
év feletti magyar, gyermekes alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai
végzettség és település típus szerint. Az adatfelvétel 2023 novemberében
készült.
2 Az OTP Bank felméréséről: A felmérés az OTP Bank megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer közreműködésével készült. A kutatás végső elemszáma 500 fő, mely a 18 év feletti magyar, gyermekes alapsokaságot, valamint a 16-18 éves magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint. Az adatfelvétel 2023. április 13. és május 4. között készült.
Csufor Lilla, az OTP Fáy Alapítvány képzési igazgatója röviden összefoglalja, milyen játékos feladatokkal érdemes a szülőknek bevezetni gyermekeiket a pénzügyek világába, és hogyan segíthetik a jövőtudatos gondolkodás kialakulását.
Csufor Lilla, az OTP Fáy Alapítvány képzési igazgatója röviden összefoglalja, milyen játékos feladatokkal érdemes a szülőknek bevezetni gyermekeiket a pénzügyek világába, és hogyan segíthetik a jövőtudatos gondolkodás kialakulását.
Csufor Lilla: A pénzkezelés és a témára való fogékonyság függ a gyermekek habitusától, ugyanakkor nagy hatással van rá a saját tapasztalat és a példamutatás is. A szülők és a családok jellemzően nem vonják be a gyerekeket a pénzkezelési szokásaikba, mert szeretnék megóvni őket ennek terheitől, másrészt pedig azért, mert elég eltérő a felkészültségük. Éppen ezért fontos, hogy ők maguk is tájékozódjanak, hogy minél jobb tanácsokat tudjanak adni saját gyermekeiknek.
Érdemes minél korábban bevonni a gyerekeket ezekbe a kérdésekbe, hogy minél közelebb kerülhessenek a pénzügyi kultúrához. Ezt nagyon egyszerűen meg lehet tenni, akár egy értékbecslés-vetélkedőn keresztül, ahol különböző szolgáltatások, termékek árait tippelhetjük meg közösen, és ezen keresztül juthatunk közelebb a valós piaci árakhoz. De különböző döntéshelyzetekkel is készülhetünk a gyerekek számára, ahol érveket és ellenérveket gyűjtünk annak érdekében, hogy eljuthassunk az elég jó döntésig. De egy pénzügyi tervet a vágyott cél érdekében bármikor összerakhatunk közösen.
Fontos az egyensúly megteremtése, az önállóság és a kontroll szempontjából. Adjunk tanácsokat a gyerekeknek, kövessük a költéseiket, ugyanakkor bízzuk rájuk a saját döntéseiket, és így még védett közegben meg tudják tapasztalni a saját döntésük következményeit a jövő tudatos gazdálkodás megalapozásához.
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ az OTP Bank podcast-sorozatának legutóbbi epizódja, amelynek vendége Csufor Lilla, az OTP Fáy András Alapítvány képzési igazgatója, valamint Nagy László Nándor kétgyermekes gazdasági és pénzügyi szakújságíró volt.
Ha megtanítod a gyermekednek, hogy hogyan kell félretenni, segítesz neki megérteni, hogy a pénz nem végtelen erőforrás, és hogy időnként döntéseket kell hozni. Ez a tudás később segíti majd, hogy tudatosabban tervezze jövőjét és képes legyen felkészülni a váratlan kiadásokra is.
A nlc-vel közös videónkban szülőket és gyerekeket kérdeztünk a pénzről, spórolásról.
Az OTP Bank bemutatja a spórolást gyerekszemmel.
Anna, 15 éves – szeret spórolni: Anya eléggé spórolós, Apa inkább költekezős, de szerintem jobb spórolni, mert úgy tisztában vagy, hogy mennyi pénzed van még, nem kell azon aggódni, hogy hát most nincsen pénzem, nem maradt elég, meg ilyenek.
Márk, 13 éves – imád költekezni: Jó tudni, hogy ott van a félretett pénzed, ha bármi van, akkor tudsz kivenni, viszont én nem nagyon szoktam ezt használni, mert nincs sok félretett pénzem, mert szeretek költeni.
Barbara Fanni, 14 éves – próbál okosan költekezni és félrerakni is egyszerre: Hát igazából mind a kettő, mert ha spórolok nyilván jobb érzés, de hát azért valljuk be, hogy költekezni is nagyon szeretek.
Arról kérdeztük a gyerkőcöket és szüleiket, hogy milyen emlékeik vannak először a zsebpénzzel kapcsolatban.
Márk anyukája: Az első emlékeim a pénzzel kapcsolatban még az általános iskolás koromból van, amikor az iskolai büfében vásárolhattam.
Anna, 15 éves: Másodikos, harmadikos koromban és akkor találkoztam először így a készpénzzel, pénzzel és akkor abból vettem souvenirt, nyakláncot vettem először, így emlékszem kábé. Nagyon jó volt, mert hogy tudtam, hogy arra költöm, amire szeretném, nem volt megszabva, hogy mire kell költenem.
Márk, 13 éves: Szülinapra meg névnapra szoktam kapni, zsebpénzt azt nagyon nem kapok, inkább, ha szükségem van rá, akkor anya meg apa ad, vagy utal a kártyámra.
Barbara Fanni, 14 éves: Mindig kapok pénzt a kártyámra és ha úgy van és még sem elég, akkor felhívom anyát és akkor úgy küld nekem pénzt.
Megkérdeztük a gyerkőcöket, hogy van-e már bankkártyájuk és használják-e.
Márk, 13 éves: Egy éve van talán bankkártyám, először boltokba elmentem és kipróbáltam, hogy milyen a kártya.
Anna, 15 éves: Nekem még nincsen, de most, hogy elkezdtem a gimnáziumot szeretném, hogy legyen, mert úgy sokkal egyszerűbb. Most, ha reggel például bemegyek egy pékségbe vagy valami és nincs nálam pénz, de reggelit meg kell vennem akkor hazaszólok, hogy küldjenek egy kicsit.
Megkérdeztük a beszélgetés alatt a szülőket, hogy mit csinálnak szülőként, ha gyermeküknek pénzre van szüksége azonnal?
Anna apukája: Ha nincs pénze akkor ugye küld egy SMS-t: „Apa kellene rá pénz”. Gyorsan rámegyek az oldalra, fogom, beírom, megkeresem a bankszámlaszámot, nevet, beírom neki, utalom a pénzt és át is ment 3 perc alatt a pénze.
Miközben Anna apukája beszél, a videó bal oldalra beúszik egy zöld téglalap, amelyben a következők olvashatóak hasznos tippként: Tudtad, hogy van ennél egyszerűbb és gyorsabb megoldás? OTP bankszámláról díjmentesen utalhatsz zsebpénzt a gyermeked OTP Junior számlájára, ha fizetési kérelmet küld neked.
Márk, 13 éves: Múltkor is, amikor voltunk mozizni, akkor is kellett már a kártyám, mert a készpénzből voltunk boltokba és elköltöttem.
A riporter ezután megkérdezte Márkot a következőkről: És gyorsan megkaptad ezt a pénzt, ez, hogy működött?
Márk, 13 éves: Igen, gyorsan megkaptam, hívtam apát és amikor odajutottunk a fizetéshez, már tudtam róla fizetni.
Barbara Fanni, 14 éves: Sokkal könnyebb vinni, nyilván azért jobban kell rá figyelni, de például a készpénzes fizetés, ugye ott számolni, az ilyenek, akár, ha nem volt elég, akkor nem tudtam volna anyától sem kérni, mert ha mondjuk fent vagyok Pesten és nem elég, akkor elég kínos a helyzet.
Barbara Fanni anyukája: Megtanítottam hogyan kell pénzt behelyezni a számlájára a bankkártyája alapján. Akkor most próbálom arra rávenni, hogy jó, hogy kér pénzt és hogy én utalok neki, így kihúzom abból, hogy így kihúzom abból, hogy ne maradjon pénz nélkül mondván, mert esetleg nem vitt magával elég készpénzt, ahová esetleg ment, de próbálom azt is rávinni, hogy ne költse el az egészet, hanem próbálja meg beosztani.
Márk anyukája: A férjemnek az OTP Bank alkalmazásban megjelenik mind a három gyerkőcnek a bankszámlája és ott látja, hogy mennyit költöttek, vagy ő mennyit utalt a gyerekeknek, úgyhogy tudjuk ezt igen, nyomon követni.
Márk, 13 éves: Például amikor voltunk Skóciában mentem, az iskola rendez ilyen külföldi utakat, akkor is, apa valamit be kellett állítson, de utalt és azt én el tudtam költeni ott Skóciában.
Barbara Fanni, 14 éves: Perselyt szoktam ugye használni, akkor oda szoktam rakni, vagy hogy visszanézem, hogy mikre költöttem és akkor néha úgy bennem van, hogy biztos, hogy erre kellett volna elkölteni?
Míg zajlanak a beszélgetések a képernyő jobb oldalára beúszik egy zöld téglalap, amelyben tippet adunk a legutóbb futó promóciónkról és a Persely funkciónkról, amelyben a gyerkőc könnyedén gyűjtheti pénzét és megtanulhatja a takarékoskodás alapjait:
„Ha
gyermeked már elmúlt 16, de még nincs 24 éves, az október 20-ig nyitott új OTP
Junior számlájához Junior kedvezménnyel most akár 20 000 Ft jóváírást
kaphat, ha a számlája mellé Persely funkciót igényel és megfelel a
feltételeknek.
Az OTP MobilBankban lévő Perselyben díjmentesen gyűjtheti a pénzt, így segít
neki okosan bánni a pénzzel és közelebb kerülhet vágyott céljához.”
Ezután a riporter a azt a kérdést tette fel a szülőknek és gyerkőceiknek, hogy mennyire volt megterhelő a tanévkezdés anyagilag?
Barbara Fanni anyukája: Ez az első év, amire azt mondhatom, hogy nem volt olyan megterhelő. Most nem törtem a fejemet, őszinte leszek, ez volt az első szerintem az összes 8-10 év alatt, hogy nem görcsölve mentem, hogy húúú iskolatáskavétel, ez a vétel, az a vétel, cipő, póló, rövidgatya, tesi satöbbi. Ez volt az első, hogy azt mondtam: jééé iskola, vegyük elő a tavalyit, jó? Bele a tesi táskába a cuccokat és elküldtem őket iskolába és rádöbbentem, amikor már az iskolába voltak, hogy húha fel sem próbáltuk a cipőt, hogy jó-e.
Márk, 13 éves: Szerintem elég sok pénz. Például most láttam egy tollat a papírboltban, ami 3800 Ft volt, de azt végül nem vettem meg.
Anna, 15 éves: Elég sok dolgot kellett venni, mert új dolgokat, mert gimibe azért kellenek plusz dolgok, nem olyan, mint általánosba és elég sok mindent kellett venni, füzetekből is rengeteget, de ez szerintem azért kicsit megterhelő volt, mert nem volt olcsó. Hát igazából elsőre, amikor bementem.
Anna apukája: Annával ugye bejelentkezni, hogy akkor ott voltak a tanár nénik, tanár bácsik és akkor egyből azzal kezdtek, hogy akkor ennyit ide kell fizetni, annyit oda kell fizetni és akkor hát egy mennyi, 90 000 Ft-tal kezdtük az első találkozásunkat ott a tanárokkal, és egy kicsit ummm.
Márk anyukája: Hát sokszor azt látom, hogy a felnőtteknél, tehát, hogy nincs is már készpénz, nagyon ritka az, hogy valaki nagyon sok pénzt hord magánál. Úgyhogy kényelmesebb, ha otthonról ezt bármikor el tudjuk utalni, illetve szerintem kényelmesebb vezetni is ezt mondjuk annak, aki felelős ezért a pénzért, tehát jobban látja, vissza lehet követni mikor és mennyi pénzt utalt arra a számlára.
Miközben a szülők beszélnek a videó jobb oldalára beúszik egy zöld téglalap, amelyben az OTP Class bankszámláról írunk hasznos tippeket, illetve az ingyenes fizetési kérelemről:
„Az OTP Class számla egyszerű és hatékony megoldást kínál az osztálypénz kezelésére. Segítségével könnyedén nyomon követhetitek a kiadásokat és a bevételeket, valamint egyszerűen rendezhetitek a befizetéseket átutalással vagy fizetési kérelem szolgáltatással.”
Megjelenik a záróképernyő, amelyen a következők állnak:
A videót támogatta: OTP Bank
Tudjuk, hogy szülőként mennyire nehéz pénzügyi tudatosságra nevelni gyermeked, főleg úgy, hogy nincs mindig kéznél valamilyen segítség. Nehéz megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy ráláss a költéseikre, miközben teret is adsz neki, hogy saját döntéseket hozzon.
Az OTP Junior számlával és a szülői funkciókkal segítünk, hogy mindig képben lehess és közben gyermeked is megtanuljon felelősségteljesen bánni a pénzzel.
Ha felkeltettük az érdeklődésedet, és többet szeretnél megtudni az OTP Junior számláról, kattints a Megnézem gombra további információkért!
Kevés nagyobb tabu van a társadalmunkban a pénzügyeinknél – talán csak a szexről beszélünk nehezebben, mint arról, hogy mennyit keresünk, mire költünk, vagy mi az, amit épp nem engedhetünk meg magunknak. És bár sokszor kényelmesebb lenne, nem dughatjuk homokba a fejünket, különösen, ha a gyerekeink pénzügyi tudatossága a tét.
De hogyan érdemes nekikezdeni? És milyen korban? Van-e tuti módszer, vagy bejáratott ökölszabály? A wmn-nel közös videónkban Muzsi Beáta, az OTP Bank fiatal szegmensének vezetője is elmondja hasznos tippeit.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Üdvözlöm a kedves hallgatókat, olvasókat! Sziasztok! Itt vagyunk, ez WMN Mindent bele podcast-je, én Mózes Zsófi vagyok és ma a gyerekek, tinik és pénzügyek témakört fogjuk körbejárni. Beszélgető társaim a mai nap: Muzsi Beáta az OTP fiatal szegmensének vezetője. Szia Betti!
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Sziasztok!
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Itt van velünk még Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember és egy már felnőtt nő édesanyja.
Dr. Gyurkó Szilvia: Sziasztok!
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És Széles-Horváth Anna is, a WMN szerzője, aki 3 gyerek anyukája.
Széles-Horváth Anna: Sziasztok!
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Mindannyian gyakorló anyukák vagyunk, különböző korú gyerekekkel, mit gondoltok, mi az a tudás, amit mindenképp át kell adni a gyerekeknek mire így pénzügyileg tudatosak lesznek? Anna azt hiszem neked van a legfiatalabb gyereked, hogy kezdesz ennek neki?
Széles-Horváth Anna: Sokat gondolkodtam ezen a kérdésen, nekem egyébként 5 éves a kislányom ő nagycsoportos óvodás, a fiaim pedig 7 és 10 évesek és azért máshogy is állnak még ezekhez a dolgokhoz ugye a koruk miatt. Én azt gondolom, hogy a pénzhez való hozzáállás meg a pénzügyi tudatossághoz való hozzáállás, az szerintem a tárgyakhoz való viszonnyal kezdődik például, hogy mi az, amire vigyázok, hogyan vigyázok a dolgaimra, amikor veszek újat, mikor javítom meg, mit csinálok azokkal a dolgaimmal, amik elhasználódtak és mit csinálok azokkal, amiket csak nem használok már, de még jó állapotban vannak és mondjuk továbbadom. Szóval én azt gondolom, hogy mint minden, ez sem a kimondott szóval kezdődik, hanem azzal, hogy mit csinálok, milyen mintát mutatok és hiába mondom az ellenkezőjét, hogy nem várhatom azt, hogy azt tegyék, ha én sem azt teszem. Úgyhogy, hogy mi az a kor? Én azt látom, hogy 7-10 évesen már jól, érthetően és hatékonyan lehet velük ilyen dolgokról beszélgetni, a kicsi még máshogy néz a pénzre, ő nála még például, hogyha valami kapcsán kapnak papírpénzt, akkor ő azt mondja, hogy neki ne adjak a papírpénzt, mert a pénz az csörög és azt bele lehet dobni a perselybe, és azt meg lehet rázni, tehát nyilván ez még egy másik szint, de azt hiszem, hogy az iskolával ez is majd változni fog. De én azt mondom, hogy szerintem olyan 13 14 évesen már tudatosan hozzá lehet állni és az átgondoltság igazából az, hogy mindig gondold meg, hogy miért, mit mire költesz és mennyi marad, ha elköltöd, mert ugye ez egy elég releváns és fontos kérdés.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Szilvi te mit gondolsz erről? Hogy tök fontos, amit Anna is mondott, hogy ne tabusítsuk otthon ezt a témát, de hogyan lehet jól átadni, vagy úgy megmutatni, hogy ez tényleg a hasznukra váljon és mondjuk ne keltsen szorongást például.
Dr. Gyurkó Szilvia: Hát, miközben hallgattalak téged arra gondoltam, hogy mennyi olyan téma van, aminek a kapcsán a szülőknek az első kérdésük az, hogy na jó, de hány éves a gyerek, amikor ezt behozom, hány évesen legyen először mobilja, hány évesen mehet először biciklizni, hány évesen kezdjen sportolni, hány évesen…nem tudom, bármi…mi az a pont, amikor már egyedül öltözködjön? Szóval, hogy szülőként szeretünk így számokban gondolkodni, hogy legyen mihez kapaszkodni, de valójában az a helyzet, amiről te is beszéltél, hogy az, ahogyan te működsz az sokkal hamarabb látja, meg leveszi a gyerek, tehát, hogy mire te elkezdesz tudatosan beszélni a pénzről, addigra az alapvető dolgokat már átadtad. És hogyha te ilyen tulajdonképpen, nem azt mondom, hogy gátlástalanul, de hogyha ilyen nyíltan élted meg a pénzügyekkel kapcsolatos kérdéseket, témákat, a párkapcsolaton belül, a családon belül, akkor alapvetően a gyereknek is könnyű megérkezni ebbe a helyzetbe. Amit én sokszor látok az az, hogy a felnőttek között is tabu a pénznél is, tehát, hogy sok esetben nem beszélik meg, fiatal párok akik nekivágnak közösen az életnek rengeteget vitatkoznak azon, hogy az esküvői asztalon milyen virág legyen és hogy milyen színű legyen a szalvéta, de nem beszélik meg hogy közös bankkártyát akarnak e, vagy külön költségvetésen akarnak lenni, ugyanúgy a gyereknevelési elvekről sem beszélgetnek tehát, hogy szerintem alapvetően arról van szó, hogy mint magyar társadalom a pénzhez való hozzáállásunk nagyon szemérmes, és így aztán tényleg van értelme annak a kérdésnek, hogy hány évesen hozza be ezt a témát, de hogy valójában mire én már tudatosan le akarok ülni a gyerekemmel és beszélgetni erről a témáról addigra már nagyon sok mindent megcsináltam, szóval nehéz gyerekről azt mondani, hogy hát édes lányom most leülünk és pénzügyi tudatosságról fogunk beszélni. Azon gondolkodtam, hogy mi lehetne valahogy ennél kellemetlenebb egy gyereknek, tehát hogy most arról beszéljünk hogyan költesz pénzt a szexre, tehát ez lenne az a szókapcsolat, amiről azt gondolom, hogy így még több tabut összesűrít. Azzal kerekíteném ezt le, hogy olyan jó lenne, az ezzel kapcsolatos szorongás levenni a szülőkről, hogy nem kell ilyen nagy-nagy mérföldkövek gondolkodni igazából, hogyha saját maguknak megengedik azt, hogy beszéljenek a pénzről egymás között akkor akkor az… az sokkal könnyebben fog megérkezni a gyerekhez is és ez nem azt jelenti, hogy nem kell külön még dolgokat végig beszélni, de lesz egy ilyen alapállás, ami megkönnyíti szerintem.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Betti, te, hogy látod ezt?
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Abszolút csak csatlakozni tudok, tehát azt látom, hogy a példamutatás az nagyon-nagyon fontos ebben az egészben és akár, hogyha azt látják, hogy a szülők tabuként kezelik ezt a témát, akkor ők maguk is, ezt nem is tudják átadni, ezt a tudást és az, amit említettél azt én nagyon-nagyon fontosnak tartom, hogy akár már gyerekkortól el kell kezdeni ezt a pénzügyi tudatos nevelést, hogy azt látjuk hogy nem feltétlenül van az iskolai rendszerben ez jelen, ezért ezt nekünk el kell kezdenünk. Mi hogyha bizonytalanok vagyunk szülőként abban, hogy mihez kell nyúlnunk, mit kell csinálnunk, mi az, ami a jó magatartás az vélhetően visszatükröződik és a gyerek is akkor ebben szocializálódik, példamutatás meg maga az, hogy lemásolja a szülői mintát az ebben nagyszerűen jelentkezik, és azt gondolom, hogyha mi szülőként tudatosan beszélünk arról, hogy mi hogyan kerül, mennyibe kerül, mi milyen pénzbe kerül, akkor az mindenképpen majd így átitatja őket ez a tudat. És igen az is kérdés, hogy hogyan lehet erről beszélni...én azt gondolom, hogy az biztos, hogy nem lehet leültetni a gyerekeket, mert ilyen szinten a pénz nem érdekli őket, szerintem sokkal fontosabb, hogy mindig 1-1 percet, 1-1 pillanatot találjunk arra, akár hogyha a boltba megyünk a gyerekekkel vásárolni, akkor beszéljünk arról, hogy igen akkor itt ez mennyibe kerül, hogy ez tényleg pénzbe kerül. Nézzük meg, hogy a tejhez képest 1-1 elektronikai cikk mennyibe kerül, mert ők ezeket fogják megérteni és ahogy egyre nőnek, tudatosabbak lesznek, akkor kell így egy kicsit mélyíteni a tudást bennük és felismerni, hogy vajon mi az, amit az ő értelmi képességükhöz eljut, úgyhogy ezért igazából korhoz nagyon nehéz kötni szerintem, ezt fel kell ismerni szülőként, hogy mikor meddig lehet eljutni.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Nekem egyébként az a megélésem, az a tapasztalatom, hogy azért viszonylag sok olyan felnőtt van, akik nem rendelkeznek ezzel a pénzügyi tudatossággal. Hogy ilyen esetben szerinted, hogy lehet elkezdeni vagy hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a gyerek már jobban csinálja?
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Ez egy nagyon jó kérdés, de szerencsére most már az internet a barátunk és szerintem nagyon-nagyon sok oldal van, tehát hogyha valaki tudatos szülő és ebben fejlődni akar, akkor nagyon-nagyon sok segítséget tud nyújtani…akár hogyha kicsit hivatalosabb oldalakra megy, de amit én nagyon tudok javasolni, hogy most már több bank, köztük mi is Instára, Titokra feltöltöttük olyan edukációs tartalmakat, amikben nagyszerűen lehet tájékozódni, sőt igazából arra tudok buzdítani mindenkit, hogy a gyerekkel együtt nézze meg, mert nagyon sokszor ugye összehasonlítják, hogy milyen mi az, ami a szülőknek inkább megfelel és mi az, ami a gyerekeknek. Szerintem ez nagyon fontos, illetve, amit még ki tudnék emelni ugye, azért a pénzügyi intézményeknek is van ebben egy felelőssége, nagyon-nagyon sok kezdeményezés van ebben, hogy osztályokhoz elmennek beszélgetni róla, magát értsék meg azt, hogy mondjuk egy költségvetés tervezés, hogy néz ki, lehet a nagyon-nagyon alapokról kezdeni ezt a dolgot és így ezt felépíteni, korosztályoknak megfelelően teljesen mást kell mondani, egy általános iskolásnak, vagy egy középiskolásnak.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Ha egy ilyen… mondjuk egy nehezebb pénzügyi helyzettel találjuk szembe magunkat, akár családként, akkor azt így hogyan lehet megvitatni, hogy ne azt érezze a gyerek, hogy most itt a világ vége és akkor a pénz az egy ilyen nagyon ijesztő dolog, de hogy mégis azért ilyen helyzetek is adódnak az életben.
Széles-Horváth Anna: Én például abban hiszek, hogyha folyamatosan őszinte vagy és a maga korához megfelelően kommunikálsz, akkor nem fogja azt érezni, hogy ez a világ vége… bízik benned meg olyan az otthoni közeg, hogy bizalommal van felé, szerintem egy kisgyereknek lehet azt mondani… én is szoktam azt mondani, hogy erre most nincs pénzünk, vagy nem hoztam magammal annyi pénzt. Jó bevallom, hogy akkor is szoktam azt mondani, amikor van és mondjuk kisebb és nehezebb még elmagyarázni, de azért igyekszem ezt őszintén kezelni. Egyébként, amit említettél, hogy az értékét a dolgoknak… például egy bevásárlásnál hogyan lehet érzékeltetni, én azt veszem észre, hogy ha valamire azt mondod, hogy mondjuk erre nincs pénzem, de a zsebpénzedből akkor fizesd, akkor nekem általában visszakérdeznek, hogy komolyan erre szánjak ezerötszáz forintot? És akkor én azt mondom, hogy én is ezerötszáz forintot szántam volna erre és innen ez egy, ez szerintem egy jó lépés, hogyha már a számokkal az értékekkel úgy tisztában van, hogy hogy mit jelent rászánni ezerötszáz forintot és akkor meggondolja háromszor. Nálunk például most ez a ringlishezős ünnep volt és akkor: jó egy kört kaptok a többit azt mindenki eljön a zsebpénzükből. Na hát akkor azért már mindjárt háromszor meggondolta mindenki, hogy most fölül két dodgem-re, vagy nem…úgyhogy szerintem ez például egy jó praktika, egy hétköznapi praktika.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: itt említetted már a zsebpénz kérdését és ez szerintem egy ilyen örök kérdés, hogy mi alapján adjunk, mennyit adjunk? Van az az iskola, akik teljesítmény alapján adnak, mások pedig fixen heti x Ft-ot. Hogy mit gondolsz Szilvi, hogy ebbe így, mi az, ami… tehát, hogy például jó az, vagy jó lehet-e az, hogy minden ötösért és egy idő után már azért kezd tanulni a gyerek?
Dr. Gyurkó Szilvia: Ezzel kapcsolatban nagyon határozott véleményem van: nem érdemes a jutalmazást meg a büntetést összekötni a pénzzel, nagyon sok mindennel nem érdemes a jutalmazást és a büntetést összekötni, és ha már itt tartunk, végig azon gondolkoztam miközben hallgattalak titeket, hogy használjuk ezt a szót, hogy pénzügyi tudatosság, de valójában ez mit jelent? Tehát, hogy most ez azt jelenti, hogy a fejemben tudom, hogy mit jelent a THM, mondjuk egy Teljes Hiteldíj Mutató?
Mindenki picit elkezd kuncogni a háttérben.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Szerintem nem ezt jelenti.
Dr. Gyurkó Szilvia: Jó, de hogy… vagy azt jelenti, hogy képes vagyok adott esetben a pénzem egy részéből a jövőre félretenni? És nem mindent költök el másnap, ahogy megkaptam a fizumat. De hogyha erről az oldalról nézem a pénzügyi tudatosság nem csak annak a kérdése, hogy én képes vagyok-e felfogni a kétszerkettő józanságát, hanem alapvetően miért vásárolunk dolgokat? Miért akarok felülni a dodgemre? Élünk egy olyan világban, ahol a boldogságnak, az önbecsülésnek, magabiztosságnak, önismeretnek egy csomó része összekapcsolódik dolgokkal és szolgáltatásokkal, amelyeket pénzből veszek meg. Tehát egy gyerek például…én találkozom olyan gyerekekkel, akik nagyon szegény környezetből jönnek, adott esetben a családjukon kívül nevelkednek, kapnak zsebpénzt és egyik nap megérkezik a zsebpénz és másik nap nincsen belőle semmi és ha megkérdezed, hogy mi történt, akkor kiderült, hogy mérhetetlen mennyiségű gumicukor vásárlása történt és nem volt mérlegelve az, hogy akkor lesz-e nem tudom, kiflire pénz a következő héten. És amikor leülünk beszélgetni, hogy ez miért van akkor kiderül, hogy azért, mert hogy a barátaival akart beszélgetni, hozzájuk akart kapcsolódni, tehát a döntést nem fejből hozza meg, hanem valahonnan a zsigereiből. Tehát, ha egy gyereket pénzügyi tudatosságra akarok nevelni, akkor alapvetően az is fontos, hogy ő mennyire érzi jól magát a bőrében, hogy kell-e az önbecsüléséhez, önértékeléséhez az, vagy ahhoz, hogy azt gondolja, hogy a többiek elfogadják őt drága dolgokra költeni, vagy adott dolgok megvásárlására költeni és szerintem ez összefügg a zsebpénzzel is, mert nem elég egy gyereknek zsebpénzt adni, hogy a pénzügyi tudatossága fejlődjön, hanem szerintem nagyon fontos, hogy ezzel párhuzamosan lássa, hogy egyébként ezeregy olyan dolog van, ami nem kerül pénzbe és a saját jóllétéhez meg hozzátartozik. Meg egyébként az, hogy erősítsem az önbizalmát meg az önértékelését, tehát ne azt gondolja, hogy egy drága napszemüveg lesz az, ami őt a kortársaiból kiemeli, hanem ő úgy jó, ahogy van. Tehát, ha egy gyereknek nincs meg ez az érzése belül, akkor pénzügyileg nagyon sok ideig, nagyon rossz döntéseket fog hozni, mert egész egyszerűen szerintem ez máshova van behúzalozva, de hogy mondjátok, hogyha máshogy gondoljátok! Úgyhogy így lefordítva a kérdésedre, hogyha megint hosszan-hosszan válaszoltam valamire, amit valószínűleg nem is kérdeztél…
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Dehogy, nagyon jó, hogy elmondtad!
Dr. Gyurkó Szilvia: Úgy érzem ez a zsebpénz… a világon ezeregy megoldás van erre, civil szervezetként dolgozva nekünk ez egy nagyon izgalmas kérdés, hogy például a gyerekkorban gyerekeket hogyan lehet arra bátorítani például, hogy adományozzanak vagy vállaljanak felelősséget olyan ügyekért, ami nekik fontos. Hogy ez is a pénzügyi tudatosságnak a része és például azt látom, hogy Amerikában a heti zsebpénz van, hogy ne kelljen egyszerre sok pénzt felosztani, például Norvégiában az bevett gyakorlat hogy a család is úgy ad zsebpénzt, mondjuk van tíz picula zsebpénz és abból nyolcat kap meg a gyerek és kettőt meg kell mondania, hogy egy neki fontos ügynek adnak oda és akkor a aranyhörcsögöknek vagy a fókáknak, vagy bármi…ami neki fontos arra megy el, tehát hogy eleve a zsebpénzbe bele van építve ez, hogy akkor egy ilyen közösségi tudás, tehát hogy én is azt mondanám, hogy minden család azt a döntést válassza, ami neki jó és beszéljen a gyerekkel arról, hogy neki hogy jó, hogy ő például lehet, hogy azt mondja: most egy évig nem kérek zsebpénzt mert valami nagyon nagy dolgot akarok venni és akkor ez is…ez is lehet egy megoldás, bár ez nem tudom pénzügyi szempontból mennyire tudatosabb döntés.
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Abszolút tehát egy fogyasztói társadalomban élünk és nagy a nyomás rajtuk, hogy fogyasszanak és ezt ugye nekünk szülőként kell megtanítani, hogy nem, nem tárgyakban kell mérni a dolgokat, de ez egy nagyon nehéz kérdés szerintem, ugye azon is múlik hogy milyen a családnak a pénzügyi helyzete, milyen környezetben van és ilyen szempontból szerintem azt kell mérlegelni a szülőnek, és ez az ő felelőssége, hogy kinek mennyi zsebpénzt ad és nem biztos hogyha két-három gyerek van a családban, az sem biztos, hogy ugyanannyit kell adni hiszen ez életkor függő, kinek milyen a szokása, az is szerintem fontos, hogy egy fokozatosságot ebben kell tartani, legalábbis szerintem érdemes, szülőként mondom elsősorban, hogy nem biztos hogy az elején kell ugye nagy összegeket biztosítani, hanem megnézni, megvizsgálni, hogy vajon felelősen tudja elkölteni, vagy gumicukorra költi adott esetben és együtt akár átnézni, ugye erre vannak tök jó alkalmazások például a netbankon keresztül, ahol meg tudod nézni, hogy akkor, hogy vajon mit mire költött és akkor együtt megbeszélni, hogy jól költötte, megtakarította, vagy esetleg ugye az adományozásra költötte. Ez is nagyon jó gondolat szerintem, hogy ezt behoztad, azt hiszem ez is egy nagyon fontos dolog, hogy arra megtanítani, hogy nem kell elkölteni az összes pénzét saját célra, hanem fontos az is, hogy másnak adjon belőle, tehát ezért ez szerintem tényleg a szülőnek a felelőssége és amikor arról gondolkodunk, hogy felelős gondolkodás… a szülő, akinek el kell sajátítania elsősorban és utána jön majd a gyerek, hogy ezt megtanulja.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Úgy tudom, hogy pont egy tavalyi kutatás alapján, azért a legtöbb tini gyűjt is valamire, nem?
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Így van, így van, azt látjuk és mi ennek nagyon örülünk, hogy tényleg egy tudatos tudatosság van ilyen szempontból a fiatalok körében arra vonatkozóan, hogy gyűjteni szeretnének, itt azért ne gondoljatok nagy dolgokra, nagyon sokan kisebb célokra költenek: elektronikai eszközökre, laptopra, mobiltelefonra ugye, de nagyon fontos és ennek nagyon örülök, hogy például nagyon sokszor megjelenik, hogy tanulmányokra költenek, tehát tudatosan arra készülnek, hogy akár egy külföldi tanulmányút, vagy nyelvtanulásra ők ezt félreteszik. Ezt a pénzt persze van, aki utazásra és egyéb jó dolgokra költi, de azt gondolom, hogy ezt is meg kell élni és az jó dolog, hogy látjuk bennük, hogy erre affinisek és egyre jobb a trend. Persze azt is látni kell, hogy azért ez anyagi erősségek függvénye is hogy ki mennyit tud de én mindenkit arra biztatok hogy érdemes ebbe úgy gondolkodni hogy amikor megkapja a zsebpénzt a gyerkőc akkor első körben azt a pénzt, amit arra szán, hogy megtakarít azt rakja el mindjárt, mert utána, hogyha elkezdi költeni, akkor utána a végén már nem marad semmi, amit megtakarításra költene, tehát itt a szülőnek az elején kell elmondani, hogy mi is így csináljuk, nekünk is ez a feladat, hogy először megtakarítunk, adott esetben a hitel vagy olyan kötelező kiadások vannak, akkor azokat fizetjük ki, jótékonykodunk és akkor a maradék az, amit el lehet költeni egyéb célokra.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És milyen lehetőségünk van szülőként, hogyha mondjuk a gyerekkel vagy a gyereknek szeretnénk megtakarítani?
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Számtalan lehetőség van rá, igazából most már nagyon jó eszközök is vannak erre, mi nálunk például a Persely, ami elérhető és nagyon-nagyon népszerű, tehát ez egy netbankon keresztül nyitható, bármilyen célra, nagyon-nagyon ügyfélbarát ilyen szempontból hiszen maga a gyerkőc kitalálhatja, hogy milyen címkét ad hozzá, mire akarja elkölteni és akkor gyakorlatilag azt félrerakja egy kvázi külön kis zsebébe és akkor ezt a pénzt, ezt meg tudja magának tartani és akkor költi, akkor veszi le, amikor ő szeretné. Hát szerintem ez egy nagyon-nagyon jó dolog, de számtalan más lehetőség is… hát vannak, akik ugye ezen felül szeretik készpénzben gyűjteni, ez is egy lehetőség, de én mindenkit arra biztatok, hogy azért most már sokkal inkább elmentünk ebbe az elektronikus irányba, inkább az, amit javasolnék, hogy ebbe az irányba induljanak el.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És Anna, itt az előbb fölmerült, hogy ugye nem feltétlenül ugyanannyi pénzt kapnak a gyerekek, hogy mindenkinek más a célja ezzel korosztálytól függően… hogy nálatok, hogy van ez vagy mi ezzel a tapasztalatod?
Széles-Horváth Anna: Hát az a tapasztalatom, hogy a gyerekek ezt nagyon szemmel követik, hogy ők ugyanannyi pénzt kapnak-e a kérdésre válaszolva, mindegy, hogy hány évesek. Nálunk nincs heti meg havi, nálunk nincs ilyen állandó zsebpénz, mert mi egy kisvárosban élünk, igazából viszik a tízórait, uzsonnát, nincs büfé az iskolában, aminek egyébként én nagyon örülök és inkább ilyen… nagyobb ünnepekre kapnak rokonoktól vagy családtagoktól és nagyon szépen takarékoskodnak egyébként. Azt tudom mondani… nekem ez egy kérdés, amit mondtál, hogy átbeszéljük, hogy mire költünk az adományok satöbbi, hogy jó-e, ha van vétó jogom a zsebpénzben is? Mert azért én bevallom, még élek vele, tehát ugye kell tanulnunk a saját hibáinkból ez mindig felmerül bennem, de amikor mondjuk egy műanyag dobozos üdítőre akarja költeni, amin van egy mesehős és tudom, hogy egy óra múlva kidobja, megissza és akkor már ugye beszélünk a fenntarthatóságról satöbbi, akkor én azt szoktam mondani, hogy ezt még a zsebpénzükből sem… De szoktam ezen gondolkodni, hogy nyilván megvan az az életkor, amíg itt ebből a szempontból tudok rájuk hatni, mert nekem is van egy ilyen emlékem, hogy amikor én 12 éves voltam, akkor egyébként egy ilyen kis szabálykövető kislány voltam, de hogy én nekem is volt kis zsebpénzem, mindig a nagymamám adta a szülinapokra és a különböző ünnepekre és láttam egy filmet és teljesen beleszerettem a főszereplőbe és akkor én eldöntöttem, én azt megveszem magamnak videokazettán, de ez nem mondtam el a családban, mert tudtam, hogy nem engednék meg és amikor sétáltam hazafelé az edzésről bementem és megvettem… hát volt nagy hüledezés, hogy szemben van a videotéka ki lehet venni, akkor még ilyenek voltak a mi gyerekkorunkban és közben meg én azt éreztem, hogy nem zavart, hogy ezzel nemtetszést váltottam ki, mert ezt most én eldöntöttem és én megvettem.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És megérte neked ez az összeg, amit ráköltöttél.
Széles-Horváth Anna: Úgyhogy szerintem ez is egy érdekes kérdés, hogy meddig fogadják még el, hogy én azt mondom, hogy nem, vagy mondjuk, ahogy a Szilvi mondta tényleg most már az identitás kifejezésbe nagyon fontos szerepet játszanak a tárgyak, a ruhák, nagyon menő most cipőkre gyűjteni, drága cipőket venni. Ez például nem tudom, hogy fogom majd így kezelni nyilván, hogyha ő gyűjt rá akkor meg kell engedni, akkor is ha én nem értek vele egyet, mert végül is abból tanulja meg, hogy az neki megérte, vagy nem… úgyhogy ez érdekes nálunk azt tudom mondani, hogy hiába más korúak a kérdésedre visszatérve körülbelül azért, én így az igazságosság elvében hiszek, próbálom… a kislányomnak kevesebb van, hát ugye 5 év hátrány, de azért próbáljuk mindig így kiegyenlíteni, úgyhogy nálunk még ez a heti-havi nem, én azt talán…talán inkább most lett felsőtagozatos a legidősebb, szerintem olyan hetedik-nyolcadik vagy, amikor már úgy önállóbban mozog… most kezdett még csak egyedül hazajárni meg ilyesmi, úgyhogy az önállósodás első lépéseiben vagyunk.
Dr. Gyurkó Szilvia: Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés, mert amiket föltettél azok szerintem gyereknevelési kérdések és nem pénzügyi tudatosság kérdése, tehát ez a tiltok-e valamit vagy meddig engedem őt, hogy saját döntéseket hozzon, vagy amikor azt mondom valamire, hogy nem, akkor nekem mi ad biztonságot, hogy abba bele tudjak dőlni. Szerintem ez nagyon fontos, hogy szülőként mondhatunk nemet a gyereknek, tehát hogy így ez tök fontos neki nemet mondani nagyon sok helyzetben, például hogyha hülyeséget akar vásárolni egy én azt gondolom, de az már egy gyereknevelési kérdés, hogy azt mondom, hogy ne szórakozz ez hülyeség menjünk tovább, vagy azt mondom neki, hogy figyelj, az van, hogy ez nagyon káros a környezetre és hogy ez tök fontos és hogy nem tudom… nyilván ott ahhoz képest, hogy ő hány éves, meg egyébként miről beszélgettek otthon, meg nyilván nem kell rögtön így a klímakatasztrófával megkínálni, de hogy attól még te tudod mondani azokat az értékeket, amik neked fontosak, ugyanúgy ahogy az élet egyéb területén is: ugyan miért nincs csoki vacsora előtt - az is egy értékválasztás, tehát szerintem ez egy nagyon fontos dolog, hogy a pénzzel kapcsolatos döntések a gyereknevelési általános elveknek a részei, tehát hogy én hol húzom meg a határokat, meddig mondom azt, hogy hát tanuljon a saját hibáiból vagy tanuljon a saját történetéből és én ott vagyok, amikor esetleg rádöbben és azt mondja, hogy ez hülyeség volt vagy azt mondja, hogy gyűjtöttem rá, megvettem és most nem vagyok boldog, vagy első nap még együtt aludtam vele - nem tudom kinek van ilyen élménye ,biciklivel is aludtam.
Ezután a jelenlévők kuncogásban törtek ki.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Én cipőben is aludtam már.
Dr. Gyurkó Szilvia: Így ennyi, de hogy a harmadik nap után meg már mégsem annyira nagy és hogy akkor legyen valaki ott a gyerek mellett, aki erről tud mesélni és nem az a válasz, hogy na megérte ennyit elkölteni rá, hanem az, hogy így tökre értem, hogy így érzed magadat, hogy gyere mesélj, hogy mi van benne tehát, hogy ne maradjon egyedül az érzéseivel, tehát szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos dolog és rögtön nem szorongást keltő dolog, meg nem az a kérdés, hogy a pénzzel kapcsolatban valamit döntsünk, hanem hogy a gyerekemet terelgetem olyan értékek mentén, amiben én szülőként hiszek.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Honnantól érdemes akár netbankon vagy online bankolást, vagy bankkártyával esetleg így felvértezni a gyerekeket?
Dr. Gyurkó Szilvia: Ha a saját élmények kérdés, itt ugye nehezen tudom megugrani a saját élményt, én borzasztóan vártam, hogy bankkártya nyitásról szó eshessen és végre ne kelljen készpénzezni, egy nagy barátja vagyok a virtuális mindeneknek… is. Egészen addig, amíg nem szembesültem azzal, hogy a számomra nagyon fontos, hozzám nagyon közel álló gyerekek gyakorlatilag heti rendszerességgel hagyják el a bankkártyájukat különböző helyzetekben, tehát szerintem az én hangomat már ismerték felhívtam a bankot és már automatikusan tiltották és rakták ide-oda, haza jártunk bankfiókba, úgyhogy ez szerintem… nem fogom összeszámolni, hogy hány bankkártya van a világ különböző pontjain, ami számomra fontos gyerekek nevét viselik, úgyhogy ennek van mindenféle oldala, de hogy szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos dolog és abban a pillanatban, hogy lehetett bankkártyája meg is lett mindenkinek.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Nekem egyébként ezzel kapcsolatban az az élményem, hogy amikor egyetemre mentem csak akkor lett bankkártyám, de egy csomó osztálytársamnak meg már volt korábban is, hogy Betti mit láttok, hogy mi most ezzel kapcsolatban a…
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: A trend az az, hogy egyre lejjebb megyünk az életkorban, tehát egyre fiatalabb gyerekek igénylik, illetve nem is a gyerekek igénylik nagyon sok esetben, hanem a szülők gondolják úgy, hogy a zsebpénzt azt nem cash-ben adják, hanem odaadják bankszámlára, hiszen ők maguk is abban élnek, abba kapják a fizetést, illetve a másik, ami nagyon izgalmas, hogy egyre inkább összemosódik így a fejekben, hogy a bankszámla meg a bankkártya fogalma, hogy nagyon sokan nem tudják, hogy itt két különböző dologról beszélünk és ez azért fontos, hogy amikor a pénzügyi tudatosságról beszélünk, akkor ezeket úgy el kell mondani, hogy attól, hogy valaki elveszíti a bankkártyáját attól még a bankszámlája nem zárul le, tehát hogy ezeket azért fontos, mert nagyon sokan…saját példából tudom mondani, hogy mit csinálnak a gyerekek, amikor egy videójátéknál elveszítik a kis account-jukat? Akkor mindjárt nyitnak egy újat. Ugyanezt csinálják most a bankszámlával és hogy gyakorlatilag újra akarják nyitni és itt fontos az, hogy mi megértessük vagy bemenjenek egy bankfiókba és az ügyintézővel…egy tapasztalt ügyintézővel beszélgessenek arról, hogy miről szól ez az egész és tudunk ebben segíteni szerintem, például így ez a bankkártyás problémára nagyon jó segítséget nyújt, hogy most már azért be lehet rakni ugye a walletbe ezeket a bankkártyákat és ha valamire még talán figyelnek a fiatalok az a telefon, tehát azt talán kevésbé veszítik el, mint a bankkártyákat…nem mondom hogy ilyen nem létezik, de ott meg azért ugye megvannak azok a biztonságtechnikai eszközök…ugye azért a biometrikus ellenőrzéssel egy picit így nehezítjük a megtalálónak a dolgát, bankosként ezt azért meg kell említenem, hogy azért ilyenkor is le kell tiltatni, viszont nagyon fontos, hogy lehet simán pótkártyát igényelni és ebben megkönnyítjük különben a gyerekeknek a dolgát, mert pont mi is ezt látjuk, hogy azért van esély arra, hogy könnyebben elveszítik a bankkártyát a gyerekek, mint a felnőttek és ezért mi például ingyenesen biztosítjuk ezeket a dolgokat pont, hogy ne nehezítsük meg a dolgot és ne legyen a bankolás egy nehézség nekik, hanem igenis szoktassuk rá őket, tehát ez egy felelőssége a banknak, hogy ezt a pénzügyi tudatosságot megtanítsuk.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És említetted, hogy nagy segítséget jelenthet egy felkészült, tapasztalt ügyintéző, de hogy bemennek-e egyáltalán a fiatalok a bankba?
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Abszolút tehát, tényleg az látszik, hogy legalábbis a mi kutatásainkból, meg illetve a mi saját tapasztalatunkból, adatainkból az látszik, hogy nagyon sokszor ezt ilyen kvázi ceremóniaként élik meg ezt a dolgot és szülőkkel együtt bejönnek a bankfiókba, aztán utána persze áttérnek a digitális részre, tehát hogy nagyon-nagyon szeretik a netbankot, sőt elsősorban ugye a mobilbankot, tehát a telefonon intézik a pénzügyeiket, de az első pillanatot azt azért a bankfiókban élik meg és akkor szerintem azért is fontos ez, mert nagyon sokszor, amit a legelején is említettünk, hogy sokszor a szülő maga nem annyira felkészült a pénzügyekben, akkor szerintem egy nagyon jó segítség, hogy valaki elmagyarázza ezeket a dolgokat, hogy mi az a bankkártya, mi az egyenleg, mit jelent, hogyan lehet költeni, hogyan lehet a limiteket állítani… ezt nem biztos, hogy egy szülő el tudja elsőre mondani és akkor az jó, hogyha ezt a segítséget megkapja.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És Anna ti, hogy álltok ehhez, hogy így mondtad, hogy a kicsinek ugye még a kis érmék számítanak leginkább, de hogy beszéltek erről egyébként, hogy akár digitalizálni is lehet az egészet?
Széles-Horváth Anna: Igen, és két hete kaptam meg ezt a kérdést a hét évesemtől, hogy magyarázzam már el, hogy hogyan lehet az, hogy én a kártyámmal fizetek és azon az én pénzem van és az eljut a bolthoz és ezt az egész folyamatot, mert azért nekik ez még nem annyira kézzelfogható és akkor bele is kezdtem, aztán rájöttem, hogy nem olyan könnyű egyébként ezt a számunkra olyan természetes dolgot az ő fogalmaikkal érthetően elmagyarázni. Én korai bankkártyás vagyok amúgy, abban a korban, amikor én kamasz voltam, mert 14 éves koromtól én kollégista voltam, úgyhogy azóta van bankkártyám és szerintem nekem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy én egy pénzügyileg nagyon tudatos embernek tartom magamat és nekem ott volt egy havi összeg, amit ott utaltak a számlámra és nekem abból kellett befizetnem a kollégiumi díjat és utána abból beosztani a bérlet árát és ha még valami pluszt akartam venni. Úgyhogy abszolút így ez nagy hatással volt például, már egyetemre úgy mentem, hogy ebben így nagyon otthonosan mozogtam, úgyhogy lehet, hogy azért hogy az ember saját magához köti a dolgokat, hogy olyan 14 éves kor körül, de én például el tudom képzelni előbb, mondjuk egy nagyvárosi környezetben, ahol előbb kell akár békávézni, messzebb közlekedni, szóval szerintem ez nagyon élethelyzet függő, akár hét-nyolc éves gyereknél is el tudom képzelni, hogy már úgy dönt a család, én azt látom, hogy bármikor is lesz bankkártyája szerintem nagyon jó. És biztos nem véletlen, hogy Persely a neve, hogyha van előtte egy ilyen kézzelfogható, materiális dolog, amiben gyűjtöd és amiben számolod és akkor az úgy rakódik át aztán erre a az elvontabb kártyára, ami aztán már tudsz értelmezni, de én is olvastam egyébként erről kutatásokat mert nagyon érdekelt és nagyon sokan azt mondják, hogy jobban tudnak spórolni kártyán…
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Készpénzzel?
Széles-Horváth Anna: Mások meg azt mondják… igen tehát, hogy pont ez, hogy sokszor azt látom, hogy embertípus is, hogy sokan azt mondják, hogyha kártya van náluk akkor nem közöltek, de ahogy kapnak készpénzt akkor azt elköltik, más meg azt mondja, hogy úgy látja át jobban szóval…
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Hogy látja, hogy mennyi pénz van mondjuk nála, igen.
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Ez nagyon izgalmas, amit mondasz, mert pont szóval, hogy hát teljesen ellentéteseket válaszoltatok…ugyanis pont most láttuk azt, hogy megfordult ez a trend, korábban azt gondolták, hogy a készpénz az, ami megfogható, hogyha ez elfogy viszont most úgy néz ki, hogy sokkal tudatosabbak az ügyfelek, hogyha bankszámlán tartják a pénzüket és látják ott, látják a költést, látják a profilját is ugye, hogy mire költi el és abban a pillanatban, hogy kiveszik és készpénzként megtestesül, akkor gyakorlatilag úgy érzik, hogy akkor azzal akármit csinálhatnak, azt elköltik, gyakorlatilag nem veszik figyelembe, tehát ilyen szempontból pont arra buzdítok mindenkit, hogy inkább a bankszámlán tartsa a pénzt, mert jobban fogja látni a költését, tehát hogy senki… nem hiszem, hogy valaki exceleket vezetget arról, hogy a készpénzt hova teszi, a másik esetben, amikor pedig bankszámlán van, akkor pedig ezt az applikáció segíti, ugyanezt a matekot megmutatni és szembesíteni vele akár szülőként magunkat is, meg hát azért nem véletlen, hogy a gyerekeket is ugyanígy meg lehet tanítani erre sőt akár, hogyha a tabukról beszélgetünk, akár azt is megmutathatjuk, hogy mi szülőként milyen költéseket, mit költünk, hogyan költünk… elmagyarázni a gyereknek, hogy bizony ez jó ez a magatartás, vagy mit kellene másként csinálni, vagy szerintünk ez követendő példa, amit mi alkalmazunk.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És itt kanyarodjunk még vissza ahhoz, amit Szilvi mondtál, hogy ott legyünk a gyerek mellett, akkor is, ha végül csalódni fog, hogy szerintem ma már így elkerülhetetlen, hogy legalább halljunk olyanról, aki netes csalások áldozata lett. Ti egyébként kaptatok már ilyen üzenetet vagy volt, hogy így bepróbálkoztak?
Széles-Horváth Anna: Pont a héten kaptam és képzeljétek el, hogy kicsit szégyellem is magamat, mert nagyon sokat olvastam én is erről meg hát itt WMN-nél is, szerkesztőségi értekezleteken is ugye előkerül meg tényleg, hát erről tud az ember és emlékszem arra a 10 másodpercre, amíg majdnem elkezdtem gyorsan bepötyögni…küldött a streaming szolgáltató egy SMS-t, hogy lekapcsolják mert a kártya adataimat nem változtattam meg és akkor azzal tudjátok, az az egy másodperc és utána: de hát nincs is új kártyám és akkor visszanéztem, hogy nem is ez a szám, szóval könnyű bele esni, de mivel ugye informált voltam, azért kapcsoltam, de egy több az ilyen igen.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És tehát akkor, te igazából már így rögtön felismerted, de hogy mit gondoltok, hogy mi az, amit mondjuk ezekkel kapcsolatban a gyerekeknek tudnia kell, hogy ugye most már azért így a főleg tinédzserkorban, mert ilyen online vásárlásokat bonyolítanak, meg eladják a saját cuccokat, meg vesznek, meg futárszolgálat…. szóval, hogy tényleg óhatatlanul belekerülnek olyan helyzetekbe, ahol aztán így kapnak ilyen SMS-eket.
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Most úgy gondolom, hogy egy marketplace-s vásárlást, eladást, azt érdemes akár egy gyerekkel együtt végig csinálni, tehát hogy végig megyünk, saját példából: most fogjuk eladni a kislányomnak a konyháját, mert mondta, hogy ő már nagylány, ahhoz, hogy konyhát használjon…
A háttérben a résztvevők elkezdenek kuncogni.
Dr. Gyurkó Szilvia: Akkor ezt én is mondhatom?
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Nem, mi nem mondhatjuk. De hogy az a fontos, hogy akkor mondtam, hogy jó, akkor ezt mi együtt fel fogjuk tenni és el fogjuk adni és biztos vagyok benne hogy akár bele fogunk tudni abba ütközni, hogy igen lesznek olyanok, akik ezzel vissza akarnak élni és szerintem az a legjobb, hogyha megmutatjuk neki, hogy ezt ne, ezt látod, hogy itt el akarja kérni az egyéb adatokat, tehát ezt nagyon fontos szerintem kiemelni, hogy amikor egy ilyen helyzetben vagyunk, ha tőlünk akarnak vásárolni akkor igazából kettő adatot kell megadni: a bankszámlaszámot és a nevet, ha bárki ezen felül kér, akkor azt tudjuk, hogy ez bármilyen csábító, bármilyen jó dolog, nem szabad ezekbe belemenni, mert az biztos, hogy kockáztatunk és ilyenkor tényleg azt a lankadatlan éberséget, ugye amit itt el szoktak ilyenkor mondani, de ez tényleg azt gondolom, hogy fontos, hogy bármennyire azt gondoljuk, hogy megbízható a profilkép, ami oda van rakva, hogy akitől vásárolunk azt ne higgyük el, tehát azt kell nézni, hogy nem szabad plusz adatokat kiadni.
Dr. Gyurkó Szilvia: Én is ezt gondolom, hogy ez ha nem történik meg a családban, akkor az iskolában biztos, hogy meg kell történnie, tehát az, hogy a digitális biztonsággal, hogy az online biztonsággal foglalkozó, az adathalászattól kezdve a különböző netes csalások alapvető technikáiig, amit most tudunk, elfogadva azt, hogy ez egy olyan műfaj, ahol, amit tudunk az mindig lemaradásban lesz, ahhoz képest, ami van… én egyébként azt is gondolom, hogy ez klasszikusan egy olyan terület, ahol a kortárs segítés és szerepe nagyon fontos, tehát hogy itt igazából elvesztegettünk erőforrásokat, mert legjobban a felső tagozatosok tudnák az alsó tagozatosokat érzékenyíteni, meg a gimnazisták az általános iskolásokat meg a negyedikesek a másodikosokat, szóval a fiatalok és a gyerekek egymástól meg a kicsit idősebbektől sokkal hamarabb leveszik, ráadásul úgy tudnak beszélni egymással, egy olyan nyelven, amit nem is biztos hogy teljesen értek….
A háttérben a résztvevők kuncognak.
Dr. Gyurkó Szilvia: De ők pontosan tudják, hogy miről van szó és szerintem ez az ahol nekem nem azt kell megtanulnom, hogy ő milyen nyelven beszél a kortársaival, hanem egész egyszerűen lehetőséget kell teremteni arra, hogy ilyen módon a kortárs segítés, meg a részvétel meg tudjon lenni, tehát szerintem az nagyon fontos dolog, hogy ne a felnőttek akarják megvédeni a gyerekeket, hanem ez egy közös folyamat, mind együtt vagyunk ebben a digitális térben, ez-az megtörténik, a gyerekek ugyanúgy tapasztalnak, részt kellene venniük például a programokban is, amik arról szólnak, hogy ők legyenek digitálisan is jól, például ne csapja be őket senki.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És ha már mondjuk mégis bedőlnek egy ilyennek, akkor szülőként így mi az, amit tehetünk?
Dr. Gyurkó Szilvia: Szerintem nagyon fontos az együttérzés és a legnehezebbek, amikkel biztos, hogy el tudom vágni ,hogy még egy segítséget kérjen tőlem, az az, hogy: hogy lehettél ilyen hülye típusú mondatok, tehát hogy azt úgy nagyon szépen kérjük, hogy ezt így szülőként ne nem mondjátok, hanem azzal együtt még mindig lehet azt mondani, hogy: együtt érzek az érzéseiddel és hogy nagyon sajnálom, hogy ez történt és lehet ránézni, arra hogy ez meg ez nem volt jó, hogy ezt megtetted és még egyszer ne csináld meg, tehát hogy nem azt jelenti az együttérzés meg az elfogadás a helyzetben, hogy egyébként nem adok visszajelzést arról, hogy ne vegye fel a… nem tudom… zimbabwei, vagy a nigériai trónörökösnek a telefont az összes öröksége miatt.
A háttérben a résztvevők kuncognak.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: De hát pénzre van szüksége Szilvi!
Dr. Gyurkó Szilvia: Szóval szerintem ez egy nagyon fontos dolog, ami nagyon fontos még, hogy nem kell nekem ahhoz digitálisan nagyon profinak lennem, hogy egyébként a gyerekemnek segítséget tudjak nyújtani, ezekben a kérdésekben, tehát mert, hogy sokszor a szülőket az tartja vissza, hogy ó hát én ehhez nem értek, de hogy valójában, amihez érteni kell az a gyereked, és azt hogy ő hogy van, miben van és egyébként a technikai dolgokhoz lehet segítséget kérni speciál én már többször volt az, hogy netes vásárlás után azt néztem, hogy biztos, hogy azon a weboldalon voltam, ahol lenni akartam? Vagy annak egy mimikri oldalán és akkor tök őszintén fölhívtam a bankomat, megkérdeztem tőlük ők mit látnak, összehasonlítottuk, hogy ők mit látnak, én mit látok és hogy tökre megnyugodtam, de egyébként magamtól nem lettem volna okos, és ez szerintem tud egy jó megoldás lenni, vagy a szorongó negyvenesek is, hogy beszélgetnek időnként bankjukkal.
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Erre abszolút biztatni tudok mindenkit, szerintem ez fontos, hogy meg kell győződni arról, hogy mennyire biztonságos: egy kis lakatot kell nézni, tehát az a fontos, hogy ugye ott fenn van a felugró, ahogy egy https, szerintem nagyon fontos – bocsánat, hogy ilyen kódokat mondok, de ezeket jó megnézni, az apróságokat, néha csak ennyin múlik, hogy az ember jó oldalon van.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: És ha mégis belecsúszunk és mondjuk felhívjuk a bankot ők mit tudnak tenni ilyen esetben?
Muzsi Beáta, az OTP fiatal szegmens vezetője: Hát ez nagyon-nagyon jó lenne, hogyha egyszerűen tudnék rá válaszolni és mindig ugyanaz a megoldás, itt tényleg helyzetfüggő, hogy tudunk-e segíteni, én mindenkit arra biztatok, hogy ilyenkor vagy a bankfiókot érdemes felkeresni, vagy CC-t, Contact Centert felhívni és akkor megkérdezni, hogy ilyen esetben mi a teendő, ezt érdemes csinálni.
Mózes Zsófia, a WMN riportere: Hát köszönöm szépen, hogy itt voltatok, szerintem nagyon sok, nagyon fontos dolog elhangzott és tök jó, hogy egy csomó témában visszaköszönt az, hogyha bizonytalanság van, akkor tényleg van hova fordulni és köszönöm szépen a kedves nézőknek hallgatóknak is, hogy velünk tartottak és akkor sziasztok!
A résztvevők együttesen elköszöntek a nézőktől.
Emlékszem, mindig a konyhaasztal körül ültünk és együtt számolgattunk. Volt egy nagy füzetünk, tele színes postitekkel meg filctollal. És nemcsak akkor vontuk be a gyerekeket, amikor még nagyon kicsit voltak, és számukra ez játék volt, hanem később is, amikor nagyobbakként kikértük a véleményüket néhány pénzügyi kérdésben” – emlékszik vissza Anna, aki hozzátette, azt sem rejtették soha véka alá, hogy volt, amit nem tudtak megengedni maguknak, így arra nem tudtak költeni, viszont mindig tettek félre.
Ági és Balázs 21 éves ikerlányai a Z generációsok tipikus mindennapjait élik. A lányok 16 éves koruk óta rendelkeznek bankszámlával és bankkártyával, mesélik a szülők, akik hozzátették, „nem is volt kérdés, hogy az első adandó alkalommal számlát nyitunk a gyerekeknek és elindítjuk őket a pénzügyi úton”. Mindketten jól tanulnak az egyetemen, így magasnak számító összegű ösztöndíjat kapnak, de persze a szülők is kiegészítik a lányok kasszáit, sőt diákmunkákat is vállalnak.
Zsolt kislánya 13 éves, és bár még se számlája, se bankkártyája, sőt mobilja sincs, az apa folyamatosan töpreng azon a feleségével, hogy ezek hogyan és mikor legyenek bevezetve a lány életébe. „Jelenleg könyvre dobálja bele a pénzt” – mondja Zsolt, aki abban is biztos, hogy szeretné minél előbb kislánya számára elérhetővé tenni a bankkártyát is. Az apa szerint ugyanis ez sokkal biztonságosabb fizetési mód, mint a készpénzhasználat, ráadásul ma már szinte mindenhol lehet kártyával fizetni, sőt sok helyen csak azzal.
5-30% pénzvisszatérítést biztosítunk gyermeked számára minden hónapban, ha az OTP Junior Kedvezményprogramban részt vevő partnereknél vásárol kártyájával.
KFC
Mobilfox
Starbucks
notebook.hu
Pirex
Líra
Budapest Park
A tudatos pénzügyek mellett jó, ha tájékozódtok gyermekeddel a neten leselkedő veszélyekről is.
Nézzétek meg legfrissebb híreinket és használjátok biztonsági tippjeinket, hogy egy lépéssel a csalók előtt járhassatok!
Megnézem