2020 óta évről évre átlagosan 12 százalékot emelkedtek a hazai bérigények. A cégek többsége bérfejlesztést tervez, hogy megtartsa munkavállalóit – derül ki a Profession.hu* májusi jelentéséből. Az még kérdéses, hogy az idén augusztusban 15 százalékot meghaladó infláció, valamint az energiaválság nyomán kialakuló nehézségek hogyan alakítják át a munkavállalók és a munkaadók pozícióját a bértárgyalásokon.

Az év első felében regionális összevetésben Pest megyében volt a legmagasabb a munkakeresők átlagos bérigénye: havi nettó 364 ezer forint. A sorban Komárom-Esztergom, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megye következett, átlagosan 297 ezer forinttal.

A munkaadók nem tehetnek mást, kénytelenek átalakítani a bérfejlesztési stratégiájukat. A portál adatai szerint a legtöbben ezt már tavaly megtették, idén 9,7 százalékos fizetésemelésre van kilátás a cégek nagyjából felénél. A vállalkozások 30 százaléka 10-15, míg 18 százaléka 15 százalék feletti emeléssel kalkulál 2022-ben, bár ezeket az előrejelzéseket az energiaválság nyomán kialakuló nehézségek alaposan átírhatják.

Míg 2019-ben alapvetően a szak-, betanított- és segédmunkásoknál vezettek be fizetésemelést, 2021-ben a középvezetőkre is kiterjesztették a munkaadók. Idén januárban pedig a cégek többségénél általános béremelést terveztek, amely a teljes munkavállalói állományra vonatkozik.

A felmérésből eredményéből kiderült:

• A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók várják el a legmagasabb bért, közel nettó 400 ezer forintot.
• A szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, valamint a középiskolát végzetteknek szinte azonos az elvárása (293, valamint 287 ezer forint).
• A mindössze az általános iskolát befejezettek 272 ezer forintos nettó bérigénnyel zárják a sort.
• A legfiatalabbak havi 220–252 ezer forint közötti bérre számítanak átlagosan.
• A 26-30 éveseknél az összeg valamivel 300 ezer forint fölé kúszik.
• A 40-50 éveseknél pedig kerekítve nettó havi 390 ezer forint az elvárt összeg.
• A teljes mintát nézve az átlagos nettó bérigény jelenleg 343 ezer forint.

A vendéglátásban tavaly május óta átlagosan 15 százalékkal növekedett a dolgozók bérigénye. Ezt követi a mezőgazdaság, környezet és az egészségügy, gyógyszeripar – 14 százalékos emelkedéssel.
A közigazgatás, az IT üzemeltetés és telekommunikáció, valamint a marketing, média, PR estében 13 százalék körüli, míg a mérnök, IT programozás és fejlesztés, SSC, a jog és jogi tanácsadás, az építőipar és ingatlan, valamint az adminisztráció, asszisztens és az irodai munka esetében 12 százalék körüli az emelkedés. A legalacsonyabb növekedés a HR és munkaügy (11,2 százalék), a szakmunka (11 százalék) és végül az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (10,4 százalék) esetében történt.

A cégvezetés és menedzsment kategória vezeti a rangsort – a két területen dolgozók több mint 560 ezer forintot kérnének. Ezt követik a mérnökök 460 ezer forinttal. Csökkenő sorrendben haladva tovább az IT programozás, fejlesztés, majd az építőipar és ingatlan következik.

A májusi adatok alapján még egyértelműen úgy tűnt, hogy a munkaerőpiacon is eljött a fordulat ideje és az egyre feszítőbb munkaerőhiány miatt a munkavállalók – különösen igaz ez a képzett munkaerőre – egyre jobb tárgyalási pozícióba kerültek. A kérdés most az, hogy az energiaválság, a magas infláció hogyan rendezi át az erőviszonyokat az elkövetkező hónapokban.

*Forrás: Profession.hu