A koronavírus járvány előtt mért szint fölé, 32  százalékra emelkedett az átlagos fluktuáció Magyarországon 2021-ben. Egyebek között ez is kiderül a HR-Evolution Kft. országos kutatásából*. A nyár elején még egyértelműnek látszott, hogy ez a jelenség idén erősödhet, az energiaválság azonban felboríthatja az előrejelzéseket.

Az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal, 26-ról 32 százalékra nőtt az átlagos munkaerő-fluktuáció 2021-ben, tehát szinte minden harmadik magyar munkavállaló állást váltott az elmúlt évben. Ez magasabb, mint a járvány előtt, 2019-ben mért szint. A korábbi évek stagnálása után nagymértékben, 11-ről 17 százalékra emelkedett a szellemi dolgozók fluktuációja. A legalacsonyabb, 28 százalékos értéket a kereskedelmi szektorban mérték, azonban éppen ott volt a legnagyobb emelkedés az előző évi 18 százalékos szinthez képest. A legmagasabb átlagos elvándorlás a termelő cégeknél volt, 34 százalék az egy évvel korábbi 29 százalékkal szemben. A szolgáltató szektor fluktuációja 24-ről 30 százalékra emelkedett 2021-ben.

A trend fő oka az általános munkaerőhiány, amit jól példáz, hogy a legnépszerűbb állásportálokon idén nyáron kétszer annyi állásajánlat volt, mint 2020 márciusában. Csakhogy a helyzet változhat a következő hónapokban. Az energiaválság hatását a munkaerőpiacra ugyan ma még nehéz pontosan megjósolni, ugyanakkor a friss felmérések azt mutatják, hogy számos cég a munkaerővel takarékoskodna és elbocsátásokat is tervez, hogy átvészelje a nehézségeket. A Portfolio körkérdéséből**, amire 1 647 vállalati vezető válaszolt, az derült ki, hogy a vállalatok csaknem negyede mások mellett ezt a megoldást is alkalmazná.

A szellemi dolgozók körében soha nem tapasztalt mértékű, 2021-ben mért fluktuáció főként a home office-nak köszönhető. A leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett a távmunka. A home office további hatása, hogy a csapatok megtartóereje lazult, gyengült az elköteleződés, ami az egyik legfontosabb munkaerő-megtartó tényező. Az eltávolodást, a vezetői szerep megváltozását és az ezzel járó kihívásokat nem minden vezető tudta jól kezelni.

A szakértők szerint nem képes megküzdeni a fluktuációval az a cég, amelyik nem bánik emberségesen a munkavállalóval és nem biztosít legalább átlagos feltételeket, valamint nem tanulja meg kezelni a fiatal generáció képviselőit. Ez legalább átlagos béreket és átlagon felüli törődést jelent.

A Profession.hu állásportál felméréséből hasonló kép rajzolódik ki. Magyarországon csaknem kétmillió pályaelhagyó van, háromnegyedük biztos benne, hogy többé már nem fog az előző szakmájában dolgozni. A felmérés szerint a legtöbb pályaváltó, a megkérdezettek 35 százaléka, 2-5 évvel ezelőtt választott új területet magának; ebbe az időszakba beleesnek a koronavírus-járvány okozta munkaerőpiaci átrendeződések is.

A pályaelhagyók csaknem felét a jobb fizetés motiválta, 29 százalékukat az izgalmasabb feladatok reménye, illetve a munkahelyi kiégés, 19 százalékuk új képzettség megszerzése érdekében lépett. Az érintettek 17 százalékának megszűnt a munkahelye és nem talált munkát az eredeti szakmájában.

A megkérdezettek körében átlagosan 11 év volt a leghosszabb idő, amit egy cégnél töltöttek el. Jellemzően az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosan nőtt az egy munkahelyen eltöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan 40 százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

*Forrás: HR Evolution kutatása
A kutatást részletesen a napi.hu dolgozta fel.
**Forrás: Portfolió cikk