Fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek
Összefoglaló
Az OTP Klímaváltozás Alap a befektetési döntéshozatalba a fenntarthatósági szempontokat a következőképpen integrálja:
Az Alap befektetési stratégiájával összhangban állította össze a referenciaindexét (70% MSCI ACWI IMI SDG 7 Affordable and
Clean Energy Select Index + 25% MSCI EMU Climate Change ESG Select NETR EUR + 5% RMAX), a referencia indexben található két
MSCI Index ESG fókuszú. A megjelölt ESG típusú benchmark alkalmazása támogatja a befektetési politikában megjelölt ESG célok
elérését is azáltal, hogy a benchmark módszertanában – az Alap befektetési politikájával ekvivalens megközelítéssel – az ESG
mutató alapján a magasan megfelelő vállalatokat felülsúlyozzák az alacsony ESG mutatóval rendelkező vállalatokkal szemben.
Az MSCI ACWI IMI SDG 7 Affordable and Clean Energy Select Index az SDG 7 célok (megfizethető, fenntartható és tiszta energiát
mindenkinek) támogatását tűzte ki célul, ami egyike a 2030-as ENSZ tervben elfogadott 17 fenntarthatósági célok egyikének.
Az MSCI EMU Climate Chane ESG Select Index célja, hogy az index összetételében figyelembe vegye a fenntarthatósági szempontokat,
és a súlyozás folyamán a vállalatok kapitalizációját alacsony károsanyag-kibocsátásuk és ezen keresztül a klímaváltozáshoz
való pozitív kontribúciójuk alapján korrigálja.
Az alap befektetési stratégiája folyamán megszűrjük a referencia indexekben megtalálható értékpapírokat és kialakítjuk az
Alap számára érdekes befektetési célpontok szűkebb listáját. A referencia indexekben található vállalatok ESG szempontból
már szűrtek és nem kerülhetnek a referencia indexekbe olyan vállalatok részvényei, amelyek árbevételük több mint 5%-a származik
fegyvergyártásból, vagy dohányértékesítésből.
A szűkebb listára olyan értékpapírok is felkerülhetnek, amelyek nem tagjai ugyan a referencia indexnek, de úgy látjuk, hogy
tevékenységükkel hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez, vagy iparágukon belül jó ESG minősítéssel rendelkeznek. Bekerülhetnek
limitált súllyal olyan vállalatok is, amelyek valamilyen oknál kifolyólag nem rendelkeznek ESG minősítéssel, ugyanakkor tevékenységükkel
fenntarthatósági célokat szolgálnak, iparáguk vezetői a fenntarthatósági szempontok alapján.
Az így kialakult szűkebb listára sem kerülhetnek olyan vállalatok részvényei, amelyek árbevételük több mint 5%-a származik
fegyvergyártásból, vagy dohányértékesítésből. Az Alap nem fektet továbbá olyan vállalatokba, amelyek árbevételének több, mint
50%-a kőszén, földgáz, vagy kőolajkitermelésből származik.
A végső portfolió minimum 70%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel
hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható
minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében
pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.
A fenntartható befektetési célkitűzés hiánya
Az Alap előmozdít környezeti vagy társadalmi jellemzőket, de nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel.
Ugyanakkor megvalósít környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevekénységekbe történő befektetéseket,
melyek során az Alapkezelő a fenntarthatósági kritériumok mellett az általa kulcsfontosságúnak ítélt káros hatásokat is nyomon
követi és törekszik elkerülni.
A káros hatások figyelembe vétele és elkerülése a fenntartható befektetések tekintetében három szinten történik.
Első szint: az ESG adatszolgáltató (MSCI ESG Research) a káros hatásokat mérő ún. PAI mutatók alapján szűri a befektetéseket,
és ebben a folyamatban csak azon befektetések tekinthetők fenntarthatónak, melyek esetében – a többi, jogszabályban előírt
kritérium mellett – teljesül a jelentős kár elkerülésére vonatkozó ún. DNSH teszt.
Második szint: ezen felül az Alapkezelő a PAI mutatók közül a CO2 intenzitást (Carbon Emissions, 4 almutató), a hulladék és
káros anyag kibocsátást (Toxic Emissions & Waste, 2 almutató) és a víz terhelést (Water Stress, 1 mutató) külön is figyelembe
veszi az összesített ESG és az egyedi (E, S és G) jellemzők mellett. Az Alapkezelő eben a lépésben a fenntartható befektetések
esetében a káros hatásokat úgy törekszik elkerülni, hogy egy további PAI alapú szűrést végez. A szűrés során az Alapkezelő
csak azokat a befektetéseket tekinti fenntarthatónak, amelyek - a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb jellemzők mellett –
a fenti 7 mutató közül legfeljebb kettő esetén esnek a legrosszabb 25%-ba.
Harmadik szint: az Alapkezelő a fentiek mellett a jelentős károkozás elkerülésére törekszik az Alapkezelőre szervezeti szinten
vonatkozó PAI nyilatkozatban foglaltak szerint, az ott feltüntetett további mutatók figyelembe vételével és kizárási listáink
alkalmazásával is.
A Taxonómia Rendelet 18. cikke szerinti minimális biztosítékokok (az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei
és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek) a vállalati kötvények, betéteket befogadó
hitelintézetek és a OTC derivatív partnerek esetén – amennyiben ezek az információk elérhetők – érvényesítésre kerülnek az
ESG szolgáltató szűrésében.
Az említett minimális biztosítékokok (az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások
emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek) a részvények, vállalati kötvények, betéteket befogadó hitelintézetek
és a OTC derivatív partnerek esetén – amennyiben ezek az információk elérhetők voltak – szintén érvényesítésre kerültek az
ESG szolgáltató által szolgáltatott adatok alapján.
Noha minden céltársaságtól elvárjuk a jó vállalatirányítási gyakorlatot, ezt nem csak az OECD multinacionális vállalkozásokra
vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveknek való megfeleléssel
mérjük, hanem az ESG szolgáltató által számolt és közzétett ún. Governance Pilllar Score-ral is. Ez utóbbi terén követelmény
a BB vagy magasabb minősítés.
A pénzügyi termék környezeti vagy társadalmi jellemzői
Az Alap célja az SFDR 8.cikke szerinti környezeti jellemzők előmozdítása. Ennek érdekében jelentős részét az alapnak olyan
vállalatokba és kollektív befektetési formákba fekteti, amelyek a 2030-as ENSZ fenntarthatósági célok közül az SDG 7-es előremozdítását
segítik valamilyen formában, azaz megfizethető, fenntartható és tiszta energiát mindenkinek”).
Befektetési stratégia
Az Alap befektetési stratégiáját részben a választott referenciaindex követésével, részben a referenciaindexen kívüli befektetések
ESG szempontokat figyelembe vevő szűrésével valósítja meg.
Az Alap referencia indexében található két MSCI Index (MSCI ACWI IMI SDG 7 Affordable and Clean Energy Select Index és az
MSCI EMU Climate Change ESG Select NETR EUR Index) ESG fókuszú. A megjelölt ESG típusú benchmark alkalmazása támogatja a befektetési
politikában megjelölt ESG célok elérését is azáltal, hogy a benchmark módszertanában – az Alap befektetési politikájával ekvivalens
megközelítéssel – az ESG mutató alapján a magasan megfelelő vállalatokat felülsúlyozzák az alacsony ESG mutatóval rendelkező
vállalatokkal szemben.
Az MSCI ACWI IMI SDG 7 Affordable and Clean Energy Select Index az SDG 7 célok (megfizethető, fenntartható és tiszta energiát
mindenkinek) támogatását tűzte ki célul, ami egyike a 2030-as ENSZ tervben elfogadott 17 fenntarthatósági célok egyikének.
Az MSCI EMU Climate Chane ESG Select Index célja, hogy az index összetételében figyelembe vegye a fenntarthatósági szempontokat,
és a súlyozás folyamán a vállalatok kapitalizációját alacsony károsanyag-kibocsátásuk és ezen keresztül a klímaváltozáshoz
való pozitív kontribúciójuk alapján korrigálja.
A befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére az Alapkezelő az általa választ
ESG adatszolgáltatótól (MSCI) származó adatokra támaszkodva az alkalmazott metodológiával összhangban nem tekinti fenntarthatónak
azokat a befektetéseket amelyek esetében a befektetést befogadó ESG minősítése a G (governance) tekintetében nem haladja meg
a BB minősítést (3. legrosszabb a 7 fokozatú skálán.)
Az MSCI a minősítés meghatározása során figyelembe veszi többek között az alábbiakat:
- Sokszínűség – nemek és életkor szerinti sokféleség az Igazgatóságban
- Igazgatóság összetétele – az Igazgatóság összetételének folyamatos változása
- Igazgatói szerepek – az igazgatók, az elnök és a vezérigazgató túlzott szerepvállalása
- Függetlenség – az igazgatóság tagjainak függetlensége
- Ösztönző struktúra – hosszútávú ösztönzők a vezérigazgató és más vezetők számára
- Fizetés a teljesítményért – a menedzsment teljesítmény alapú bérezése
- Fizetésszabályozás – a menedzsment javadalmazási mechanizmusának függetlensége
Befektetések aránya
Amint az alábbi (felső) ábrán is bemutatjuk, az Alap vállalása, hogy a portfolió legalább 51 százaléka környezeti vagy társadalmi
jellemzőkhöz igazított. Ezen, környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz igazított portfoliórészre az Alap terve, hogy azok egyúttal
úgynevezett fenntartható befektetések is legyenek. A fenntartható befektetések egy része az uniós taxonómiához fog igazodni
(erre vonatkozóan az Alap minimális célszintje a teljes portfolió 10%-a), másik része pedig egyéb környezeti definíción alapuló
fenntartható befektetés lesz (ez utóbbi részre az Alap tervezett minimális célszintje a teljes portfolió 41 százaléka). Az
Alap fennmaradó (környezeti / társadalmi jellemzőkhöz nem igazodó) egyéb része alapvetően kockázatkezelési és egyéb pénzügyi
célokat szolgál, melyekről részletesebben jelen melléklet vonatkozó részében lehet olvasni.
A fenti vállalásokon túlmenően az Alap befektetési politikája értelmében a portfolión belül AA-BBB közötti MSCI ESG Ratings
besorolású Fejlett piaci részvények és a + AAA-BB közötti MSCI ESG Ratings besorolású Fejlődő piaci részvények együttes aránya
minimum 70% kell hogy legyen.
Az alsó két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazidó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel
az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi
termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második
diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.
*E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
A végső portfolió minimum 70%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel
hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható
minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében
pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.
A környezeti és társadalmi jellemzők nyomon követése
Az Alap célja az SFDR 8.cikke szerinti környezeti jellemzők előmozdítása. Ennek érdekében jelentős részét az alapnak olyan
vállalatokba és kollektív befektetési formákba fekteti, amelyek a 2030-as ENSZ fenntarthatósági célok közül az SDG 7-es (Újrahasznosítható és megfizethető energia) és az SDG 13-as (Fellépni az éghajlatváltozás ellen.) előre mozdítását segítik valamilyen formában.
Az Alapkezelő által választott ESG szolgáltató (MSCI ESG Research) külön méri a céltársaságok által gyártott termék és
szolgáltatások megfelelőségét (pl.: pozitív hozzájárulás: alternatív energia; negatív: fosszilis tüzelőanyag-alapú energiatermelés
és kapcsolódó termékek) valamint a működésének a célhoz való igazodását.
A fentiek alapján az Alapkezelő az Alap kezelése során rendszeresen vizsgálja a fenti mutatók alakulását.
Az Alapkezelő általános, környezeti fenntarthatósági mutatóként az SDG 12 célhoz (Felelős fogyasztás és termelés) a működés
tekintetében történő igazodásnak az arányát is használja, emellett nyomon követi az alábbi mutatók alakulását:
- ESG arány
- Taxonómia szerinti Capex
- Taxonómia szerinti Revenue
- Klímaváltozás csökkentése (Climate change mitigation)
- Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (Climate change adaptation)
A fentieken túl az Alapkezelő a kulcsfontosságú negatív hatások nyomon követése keretében az alábbi mutatókat is figyelembe
veszi:
- CO2 intenzitás (Carbon Emissions)
- hulladék és káros anyag kibocsátások (Toxic Emissions & Waste)
- víz terhelés (Water Stress)
Az Alapkezelő az Alap befektetései során figyelembe veszi továbbá a PAI mutatók alakulását is az Átvilágítás résznél írtaknak
megfelelően. Az ott leírt termékszintű PAI megfelelésen túl az Alapkezelő az alábbi PAI mutatók mérésével is nyomon követi,
hogy a céltársaságok az általuk előállított termékeknek a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött hasznossága mellett saját
működésükkel is járuljanak hozzá a környezeti célokhoz:
- ÜHG-kibocsátás;
- Karbonlábnyom;
- A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség;
- A nem-megújuló energiafogyasztás és termelés aránya.
Amennyiben az Alap környezeti és társadalmi jellemzőkhöz történő hozzájárulás aránya a megfelelőség tekintetében bekövetkezett
változás miatt csökken a vállalt limit alá, az illetékes portfólió menedzsernek megfelelő intézkedéseket kell tennie a limitsértés
megszüntetése érdekében. A portfólió menedzsernek a limitsértésről szóló kockázatkezelői tájékoztatót követően 90 naptári
nap áll rendelkezésére, hogy a megcélzott szinteken belülre visszaállítsa az alap eszközösszetételét.
Módszertan
A végső portfolió minimum 70%-ban olyan részvényekből kell, hogy álljon, amik -azon túlmenően, hogy megítélésünk szerint tevékenységükkel
hozzájárulnak a Föld bolygó megőrzéséhez – az ESG megközelítésben is jó, fenntartható minősítéssel rendelkeznek. A jó, fenntartható
minősítés alatt a fejlett piaci részvények esetében AAA-BBB közötti MSCI besorolást, a feltörekvő piaci részvények esetében
pedig AAA-BB közötti besorolást értjük.
A fenntarthatósági követelmények tekintetében az Alapkezelő alapvetően az MSCI ESG Research értékítéletére támaszkodik, aki
a fenntarthatóság megítélése során a gyártott termékek és nyújtott szolgáltatások SDG célokhoz történő igazodása mellett figyelembe
veszi a jó vállalatirányítási gyakorlatot és a DNSH teszt megfelelőségét is.
Az SDG mutatók tekintetében a fenntarthatósági célokhoz történő igazodást a céltársaságok által gyártott termékek és nyújtott
szolgáltatások SDG célokhoz történő igazodásával mérjük az MSCI ESG Research által szolgáltatott adatok alapján. A MSCI ESG
Research a céltársaságokat elsősorban az általuk gyártott termékekből és nyújtott szolgáltatásokból származó árbevétel alapján
minősíti egy fokozatú skálán (Strongly Aligned-től a Strongly Misaligned-ig terjedően), de figyelembe veszi a működésének
a hatását is a fenntarthatósági célokra.
A portfolió kialakításakor, átsúlyozásakor figyelembe kell venni az Alapkezelő által elvárt fenntarthatósági kockázatok megfelelő
szinten tartását. Ha a fenntarthatósági kockázati kitettség kívül esik a portfoliótól elvárt szinttől, akkor intézkedéseket
kell hozni a fenntarthatósági kockázat elfogadható szintre történő csökkentése érdekében.
Elsődlegesen az ESG alapot kezelő portfoliómenedzsernek kell figyelemmel kísérnie, hogy a portfoliójában képviselt eszközök
összesített átlagos fenntarthatósági kockázata összhangban áll-e a portfoliótól elvárt szinttel, illetve új eszközbe történő
befektetés előtt meg kell vizsgálnia, hogy az adott eszköznek milyen az ESG minősítése, hogyan módosítja a portfolió ESG minősítését.
Másodlagosan a kockázatkezelési terület heti rendszeresen beszámolót készít az alapok fenntarthatósági kockázatának és környezeti
és társadalmi jellemzőinek alakulásáról, melyet elküld az ESG alapot kezelő portfolió menedzsereknek, az Alapkezelő vezérigazgatójának,
a vezérigazgató-helyettesének. Az Igazgatósági tagok részére az ESG-vel kapcsolatos összefoglaló a negyedéves Kockázatkezelői
jelentés keretein belül kerül bemutatásra.
Adatforrások és adatfeldolgozás
Az Alapkezelő által felhasznált ESG adatszolgáltató intézmények:
Az Alapkezelő jelenleg elsődlegesen az MSCI ESG Research által összegyűjtött adatokra és az általa kidolgozott módszertanra
hagyatkozik a fenntartható befektetések értékelése, az SDG célokhoz való alkalmazkodás mértékének a megítélése, a PAI-k és
általában a fenntarthatósági mutatók kapcsán. Adatfeldolgozás és kiigazítást csak annak kapcsán végez, hogy az MSCI fenntarthatósági
értékelése mellett a kulcsfontosságú negatív hatások nyomon követése keretében az alábbi mutatókat is figyelembe veszi:
- CO2 intenzitás (Carbon Emissions)
- hulladék és káros anyag kibocsátások (Toxic Emissions & Waste)
- víz terhelés (Water Stress)
Mind a három terület tekintetében elvárás, hogy a céltársaság adott területtel kapcsolatos besorolása alapján ne tartozzon
a legrosszabb 25% közé.
Az Alapkezelő jelenleg adatminőség nem rendelkezik adatminőség ellenőrzési politikával, rendszeres adatminőség ellenőrzést
nem végez.
Az Alapkezelő saját maga által becsült adatokat nem használ.
Módszertani és adatkorlátok
A jelen dokumentum készítésének időpontjában korlátozottan állnak rendelkezésre a környezeti vagy társadalmi jellemzőkre és/vagy
a főbb káros hatásokra vonatkozó információk, ezért a külső adatszolgáltató más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával
határozta meg ezeket. A vállalatok csak 2023-ban kezdenek jelentést közzétenni a taxonómiához igazított tevékenységekről.
Átvilágítás
Az Alapkezelő az Alap mögöttes eszközein átvilágítást végez az alábbiak szerint:
A környezeti/társadalmi jellemzőkhöz igazított befektetések esetében a helyes vállalatirányításra vonatkozó kritérium teljesülését
elsősorban az ESG szolgáltató, az MSCI ESG Research által számolt és közzétett ún. Governance Pilllar Score-ral kontrolláljuk.
Ez utóbbi terén követelmény a BB vagy magasabb minősítés.
A káros hatások elkerülése érdekében pedig az átvilágítási megközelítés a következő:
A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú
eredményeként fogalmazható meg, vagyis, hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek
a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra,
a munkakörülményekre stb.).
Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros
hatását.
A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési
korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek
tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi
PAI-kat figyeli:
- PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség
- PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség
- PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – a fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról,
illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:
- Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások
- Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos
kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek
A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági
kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás
itt található (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási
politikáról).
A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő
honlapján érhető el.
Az átvilágításra vonatkozó belső kontrollt az Alapkezelő belső monitoringja, elemzései, a külső kontrollt pedig az ESG szolgáltató
minőségbiztosítási rendszere jelenti.
Szerepvállalási politikák
Az Alapkezelő a Társaságok közgyűlési előterjesztéseinek megszavazásáról történő döntés során kiemelten figyelembe veszi a
fenntarthatósági kockázatokat.
Az Alapkezelő, lehetőség szerint törekszik a párbeszédre a befektetett cégek menedzsmentjével és amennyiben módjában áll,
tanácsokkal segíti őket a fenntarthatósági folyamatok fejlesztésében. A párbeszéden keresztül azonosíthatók a környezetvédelmi,
a társadalmi és a vállalatirányítási szempontok kezelésének gyengeségei, melyek alapján közös megoldás kereshető e területek
fejlesztésére, ezáltal pedig javíthatja a befektetés hosszútávú sikerét is.
Kijelölt referenciamutató
Nincs.