Piaci beszámoló

Hazai állampapírpiac

A forint tovább gyengült az euróval szemben, átlépve a 2022 ősze óta nem látott 410-es szintet.Az októberi 3,2%-os inflációs adat a várt alatti, a maginfláció 4,5%-ra csökkent vissza. Év/év összehasonlításban az ipari termelés zsugorodása 5,4%-ra fokozódott, a kiskereskedelmi forgalom bővülése is 1,7%-ra gyengült szeptemberben, miközben a bruttó bérnövekedés 12,5%-on folytatódott. A gyengélkedő forint mellett és a korábbi iránymutatások alapján nem volt meglepő, hogy az MNB 6,5%-on hagyta az alapkamatot, a nemzetközi piacok kockázatkerülőnek ítélt hangulatára hivatkozva. Az év hátralévő részében az infláció átmeneti emelkedését vetítette előre, ami aztán majd 2025 első negyedéve után fordulhat újból csökkenésbe. A hozamok a hónap második felében kezdtek ütemes csökkenésbe, amikor a különadó-kedvezmény részletei megjelentek. A biztosítási adó csökkentéséhez 150-200, a banki adóhoz 1500-1700 milliárd Ft állománynövelés lenne szükséges, a piaci mozgások alapján ennek legalább egy részét már november során megvehették az intézmények – vagy az ő keresletükre számító közvetítők. A külföldiek forintos állampapír állománya tovább csökkent, 5700 milliárd Ft alá. A hosszabb futamidőkön 35-80 bázisponttal zuhantak a hozamok, az adócsökkentéshez optimálisnak tekintett 29A hozama 6,60%-ról 5,81%-ra esett. A diszkontkincstárjegyek hozamai nyomott szintekről emelkedtek 30-50 bázisponttal, de még így is jóval 6% alatt zártak. A MAX index 3,03%-kal emelkedett, az RMAX index 0,23%-ot hozott.

Amerikai és európai állampapírpiacok

Trump győzelme megrázta a piacokat, a legnagyobb hatást a dollár erősödésére gyakorolta. A Fed a várt 25 bázisponttal vágta a kamatokat 4,5%-ra, Powell későbbi nyilatkozatai azonban bizonytalanabbá tették a decemberi vágást. A hosszabb hozamok jó 10 bázisponttal mérséklődtek, a tízéves 4,17, a harmincéves 4,37%-on zárt. A Fed legutóbbi iránymutatásához képest a piac fél %ponttal magasabbra, 3,5% körül árazza az USA kamatciklus alját 2026-27-re. Az eurózóna jegybankári nyilatkozatai a 2%-ra belőtt semleges kamatszint eléréséről szóltak felvetve, hogy akár lejjebb is csökkenthető a kamat. A piacok ezt felkarolva lenyomták az eurózónás hozamokat, noha az inflációs számok még növekedtek is kissé novemberben: a maginfláció 2,7%-ról 2,8%-ra, a teljes infláció 2,0%-ról 2,3%-ra. A német hozamok 30 bázisponttal estek a hónapban, a kétéves 1,95%-on, a tízéves 2,09%-on zárt. 2025 végére 1,75%-os eurókamatot áraz a piac, arra is számítva, hogy onnan egy évig nem mozdul el. Az eurózónás felárak inkább csökkentek, Franciaország kivételével, ahol a kisebbségi kormány a költségvetésről a Le Pen féle szélsőjobbal kell megegyezzen vagy bukást kockáztat. A francia felárak az eurózóna-válság óta nem látott magasságba emelkedtek, a tízéves hozam beérte a görögöt. A tendenciából 10-15 bázispontos emelkedéssel kilógott a japán piac, miután a jegybankelnök felhozta az újabb kamatemelés lehetőségét. Az üzenetre a jen erősödéssel reagált. A román jegybank tartott 6,5%-on, a lengyel 5,75%-on, a cseh a várt 25 bázisponttal vágott 4,0%-ra.

Hazai és közép-kelet-európai részvénypiac

Novemberben a régió teljesítménye hullámzó volt. Az amerikai elnökválasztás utáni 1-2 nap emelkedést hozott a piacok többségén, de utána csak a magyar és cseh piacon tartott ki a lendület. A régió teljesítményét reprezentáló CETOP index forintban nézve 2,18%-kal került feljebb, de ez részben a forint gyengülésének volt köszönhető, ugyanis saját devizában csak 0,97%-ot tudott emelkedni. A magyar piac 5,51%-kal került feljebb, amely leginkább az OTP kiváló teljesítményének volt köszönhető. A csehek forintban nézve 4,15%-ot erősödtek (saját devizában 2,62%-ot), a lengyeleknél viszont az októberi mélyrepülés után folytatódott a hullámvasút. A lengyel WIG20 index saját devizában 0,65%-ot veszített értékéből (forintban nézve 2,02%-kal került feljebb). A régió leggyengébb láncszeme a hónap során a román piac lett, 5,20%-ot esett forintban (saját devizában 6,28%-ot veszített az értékéből). A harmadik negyedéves lengyel GDP adat a vártnál gyengébben alakult, míg a cseh irányadó kamatráta 25 bázisponttal csökkent, a többi ország esetében változatlan maradt.

Globális feltörekvő részvénypiacok

Novemberben lezajlott a már régóta várt amerikai elnökválasztás, amely a kétesélyes küzdelemben Trump győzelmét hozta. A piac már részben a választások előtt is árazta a „Trump-tradet”: a valószínű vámpolitikát, és annak nemzetközi hatásait. A dollár és az amerikai részvénypiac erősödtek, a többi részvény inkább csak stagnált, a várható vámpolitikát ellensúlyozandó pedig a világ USA-n kívüli részén jellemzően gyengültek a devizák. A kötvénypiacok megnyugodtak, számottevő hozamcsökkenéseket láthattunk globálisan, de különösen az európai régióban. A fejlődő piaci eszközosztályt reprezentáló MSCI Emerging Market Index dollárban számítva 3,59%-os visszaeséssel zárta a hónapot, hazai devizában számítva ez 0,27%-os emelkedést jelentett. A legjobban a közelgő kamatvágási ciklusra optimistává váló török piac teljesített (+11,48%), de ezen kívül az indiai (+3,43%) és a mexikói (+0,28%) börze is kis pluszban zárta a hónapot. A többi fő fejlődő piac kis mértékű visszaesést szenvedett el, egyedül a brazil (-3,48%) és az indonéz (-4,31%) piac mutatott nagyobb korrekciót.

Fejlett részvénypiacok

Novemberben nagyot emelkedtek a fejlett részvénypiacok, köszönhetően az amerikai választási eredményeknek. Donald Trump elnöki győzelme és a republikánus trifecta növelte azokat a várakozásokat, hogy a következő kormány tovább csökkenti a vállalati adókat, protekcionalista gazdaságpolitikát hirdet meg a hazai termelők támogatására (védővámok kivetésével), illetve enyhíti a bank és pénzügyi rendszer szabályozását a hitelezés támogatása érdekében. Mindezek eredményeképpen a legnagyobb mértékben az amerikai kis-és közepes kapitalizációjú cégek, a pénzügyi szektor, az energia és az iparszektor papírjai emelkedtek. Az MSCI World 4,59% (forintban 8,90%-ot emelkedett), az S&P5000 5,73%-ot (forintban 10,09%-ot emelkedett), a Nasdaq 5,23%-ot (forintban 9,57%-ot emelkedett), a DAX 2,88%-ot (forintban 4,06%-ot emelkedett), FTSE 100 2,18%-ot (forintban 4,02%-ot emelkedett) emelkedett saját devizában, míg a japán TOPIX 0,55%-ot (forintban 5,20%-ot emelkedett), és az EURO STOXX 50 0,48%-ot (forintban 0,66%-ot emelkedett) esett saját devizában az időszak folyamán.

Felhívjuk a Tisztelt Beketetők és Érdeklődök figyelmét, hogy jelen tájékoztatás a készítésének napján aktuális és elérhető információkat tartalmazza, és nem minősül befektetési tanácsadásnak.