Az év első felében alapvetően kedvező volt a gazdasági környezet, a kihívások még csak most jelentkeznek igazán. A gazdasági folyamatok romlása kedvezőtlenebbül érinti a hazai kkv-kat (kis- és középvállalkozásokat), mint a nagyvállalatokat. Az OTP Bank Elemzési Központjának előrejelzése.
A nagyon erős idei első (8,2%) és második (6,5%) negyedév után a harmadikban már jelentősen (4%-ra) mérséklődött éves összevetésben a magyar gazdasági növekedés, sőt, az előző három hónaphoz képest már 0,4%-kal csökkent a GDP. A gazdasági növekedés a negyedik negyedévben 1% környékére lassulhat, majd 2023 első felében negatívba fordulhat a rendkívül magas energiaárak, a költségvetési beruházások visszavágása, a 20% fölé ugró infláció miatt csökkenésnek induló reáljövedelmek, valamint a 18%-ra emelt irányadó kamatszint miatt visszaeső hitelezés nyomán. A fő kérdés az, hogy 2023 egészében elkerülhető-e a recesszió, vagy sem. Az OTP Bank Elemzési Központja jelenleg stagnálással számol, de egy mérsékelt recesszió (0-2%) is benne van a kalapban, a belső kereslet főbb komponensei, azaz a fogyasztás, illetve a beruházás szinte biztosan visszaesik.
Az infláció októberben (éves összevetésben) elérte a 21,1%-ot és a következő hónapokban tovább emelkedik, az OTP Bank 23% feletti értéket vár decemberben és 23-25% közötti tetőzést. Ez a környezet a magyar gazdaság minden szereplőjének komoly kihívást jelent, de a belső keresletre és a hazai kamatszintre érzékeny kkv szektornak különösen nehéz lesz. A 2022. évből már nincs sok hátra. Ezt az évet egyértelműen a korábbi kedvező gazdasági környezet rendkívül gyors romlása, a megugró infláció, a háború miatt felrobbanó energiaárak, a gyengülő forint és az emelkedő külső- és belső kamatszint határozta meg. Úgy tűnik, a forintot sikerült stabilizálnia a jegybanknak, illetve a hazai hozamok emelkedése is véget ért.
A jövő év szempontjából az a fő kérdés, hogy enyhül-e a háborús feszültség, mérséklődnek, vagy ismét emelkedésnek indulnak az energiaárak, sikerül-e az ebben az időszakban különösen fontos EU-s forrásokról megegyeznie a kormánynak, illetve mikor és milyen ütemben csökkentheti a jelenleg 18 %-os irányadó kamatszintet a jegybank. Ezek a tényezők döntik el ugyanis, hogy mekkora lesz a recesszió, mennyire esik vissza a hitelezés és milyen mértékben nő meg a munkanélküliség.
A kkv szektor hitelállományának éves bővülése az utolsó elérhető adatok szerint 2022 júniusáig 16%-ra esett vissza a 2021. évi igen magas, 20%-os szintről, a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt, az OTP Bank Elemzési Központja további lassulást vár. Az idei év végén 13, 2023 végére 6% köré lassulhat a növekedés. Ez azt jelenti, hogy a kkv-knál lényegesen erőteljesebb a lassulás, mint a teljes vállalati szektorban (2021: 11%; 2022 június 21, árfolyamhatás nélkül 17%, 2022: 18%, 2023:7,5%).
A hitelezést meghatározó tényezők közül a következőket érdemes kiemelni:
- A magas infláció miatt a jegybank több területen szigorított a hitelezést meghatározó feltételeken, ami a hitelkereslet és hitelkínálat érdemi csökkenését okozza.
- Tavaly kivezették a vállalati hitel- és kötvényprogramok, amelyek nagyon kedvező és bőséges finanszírozást biztosítottak a hazai kkv szektornak (a 2021-ben kiáramló nettó hitelbővülés mintegy felét az NPH biztosította), amit csak részben tudtak pótolni a kormányzat által támogatott konstrukciók. Ráadásul a korábban zérus közeli és a tavaly év végén is csak 4 %-os irányadó kamat 18%-ig emelkedett.
- A beruházási hiteleknél szintén mérsékli a keresletet a gazdasági bizonytalanság erősödése és a kilátások romlása.
- Rövid távon a nagyvállalatoknál és a kkv szektorban is erős a kereslet a készletfinanszírozási hitelek iránt. Az árfolyam gyengülése és a magas infláció miatt ugyanakkora készletszint finanszírozásához is több hitelre lenne szükség, azonban a beszállítási lánc problémák miatt a folyamatos üzletmenet fenntartásához sokkal magasabb készletszintre van szükség. Ez a két tényező 2022-ben még ellensúlyozni tudta a kedvezőtlen hatásokat, ezért a hitelállomány bővülése a teljes vállalati szektorban még gyorsult is, de a készletfinanszírozási hatás jövőre gyengülhet.
Nyertesek és vesztesek
Az elkövetkező időszak nyertesei azok a vállalkozások lehetnek, amelyek lakóingatlanok energiahatékonyságát javító felújításokkal foglalkoznak, a nem energiaintenzív feldolgozóipar helyzete várhatóan nem romlik, talán javulhat is. Az építőipar, az ingatlanforgalmazók, az ügynökök, az energia-intenzív feldolgozóipariszereplői, a sport-szabadidő, szálláshely-vendéglátás ágazat viszont komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni 2023-ban. Minden kkv-ra igaz, hogy jól járnak, ha alaposan felmérik az energiahatékonyságot javító, valamint a zöld beruházások várható költségét és hasznát, ezekbe ugyanis valószínűleg érdemes lesz befektetni a jövőben.
