A Z generációról egyre többet hallani, hiszen ők a jelen fiataljai, és ők fogják meghatározni a jövőt. Az OTP Business Cafe videósorozatának legújabb epizódjában most első kézből kaphatunk információt róluk a 20 éves Trunk Tamás segítségével. Kiderül, mi motiválja ezt a korosztályt, hogy viszonyulnak a sikerhez és a munka világához.
Trunk Tamás már 13 évesen Oxfordba járt különböző kurzusokra, ma már márkatanácsadó üzletember, youtuber/tiktoker, rádiós műsorvezető, két könyvet írt, és nemzetközi cégeknek tart előadásokat. Emellett még válogatott alpesi síző is, Olaszországban jár egyetemre és a sneaker, az egyedi utcai sportcipők kultúrájának megszállottja. Az évek során a Z-generáció szakértőjévé vált, mindig szívesen beszél arról a korosztályól, aminek maga is tagja.
Az OTP Bank vállalkozásoknak szóló rendszeres videósorozatában többek közt elmondta, hogy szerinte a generációk közt nincs feltétlenül hatalmas szakadék. Különbségek mindig is voltak, de ezek jelentőségét sokszor felnagyítják, pedig igenis értik egymást az idősebbek és fiatalok. Ugyanakkor való igaz, hogy a mostani Alfa (a 2010 után születettek) és Z-generáció (1995 és 2010 között születtek) már egy technológiailag nagyon intenzív világban nő fel – ezért néha kiélesednek az ellentétek.
Úgy látja, hogy sokan sokfélét állítanak a GenZ-ről, ám ezek néha igen ellentmondóak. Gyakran elhangzik, hogy számukra a work-life balance vagyis a munka és a magánélet egyensúlya központi kérdés, ugyanakkor azt is hallani, hogy inkább beáldozzák a szabadidejüket, csak hogy sok pénzt keressenek, mert vagyonosabbak akarnak lenni, mint a szüleik. Sokan úgy vélik, csupán a siker motiválja őket, míg egy másik nézet szerint munkájuk során (is) az ún. társadalmi jót keresik, azaz amikor valamilyen jó ügy érdekében tehetnek, ez része az egójuknak, az önmegvalósításuknak, ami kiemelten fontos ennek a generációnak.
Trunk Tamás szerint van azonban néhány dolog, ami valóban szinte minden Z-st jellemez: keresik az élményeket, belső szenvedély hajtja őket; gyorsan akarnak látható sikert elérni és a klasszikus ranglétrát már nem tisztelik annyira, mint a szüleik. Emellett nagyon tudatosak, de ezt nem szívesen mutatják, szeretnek kicsit flegmának tűnni. Erre jó példa Azariah, akiből annyit lehetett látni, hogy csak írja a dalait, aztán egyszer csak elképesztő sikereket ért el – holott hihetetlen munka volt mögötte. „Az új generációk nem szeretik láttatni a tudatosságot, hiszen a közösségi média rászoktatott minket a csodákra azzal, hogy egy-egy sikersztorit felkapott. Ami nem egy csoda, az nem elég izgalmas. Ezzel együtt a pénzhez való hozzáállás is megváltozott. Sokiág a pénz kérdése tabunak számított, amiről nem szabad beszélni – de a sikersztorikon és csodákon keresztül a pénz is izgalmassá vált” – hangzik el a vodcastban.
Ez azonban sok fiatalban szorongást is kelt. Középszerűnek érzik magukat, nem is a kudarctól félnek (mert még az is lehet izgalmas, mert abból fel lehet állni), hanem hogy csupa kisszerű, hétköznapi kihívással, problémával küzdenek – a sok sikertörténetet látva ezt mentálisan nehezen dolgozzák fel.
Amiben még érzékelhetők a generációs különbségek, az többek közt az, hogy a boomerek (1941‑1965 között születettek) még úgy terveztek, hogy akár 20 évet is egy munkahelyen töltenek, az új generációk azonban gyakran 1-2 év után váltanak. Trunk úgy véli, nem arról van szó, hogy kevésbé lennének lojálisak, csak könnyebben lépnek tovább, ha izgalmasabb új lehetőséget látnak. A COVID is megkavarta őket: amikor mindenki otthonról dolgozott, és utána népszerűvé vált a home office, ez egyfelől számos előnnyel jár, de így a fiatalok nehezebben azonosulnak a vállalati kultúrával, hiányzik a személyes kapcsolat. A Z generációnak pedig nagyon fontos az emocionális kötődés az élet minden terén, ez a munkahelyre is érvényes.
És hogyan szólíthatják meg a vállalkozások a fiatalokat, mint fogyasztókat? Legyenek provokatívak, hozzanak izgalmas, élményekre fókuszáló kampányokat. „Egyre sikeresebbek azok a vezetők, akiknek erős az énmárkája, mint például Elon Musk. Azaz amikor nem a vállalkozás ’mesél’, hanem van egy valódi arc, akivel kialakulhat a kötődés. Vállalkozóként tehát érdemes kilépni a komfortzónából, és valóban merni, mint személy, mint ember szólni a fiatal generációhoz, ez egy fontos kulcspont” – mondja Trunk Tamás.
