Az elmúlt években rendkívül kiszámíthatatlanná vált a gazdasági környezet, számos kihívás érte a hazai vállalati szektort. A turbulens üzleti környezet, az ezzel járó magas kamatok gyors alkalmazkodást, feszes tervezést és komoly rugalmasságot követelnek a vállalkozásoktól.
A helyzet gyorsan változik: amíg az egyik hónapban a mindennapi munkavégzés biztonságos feltételeit kell kialakítani vagy a hirtelen bővülő keresletet kell kielégíteni, addig a következő hónapban az emelkedő energiaárak vagy éppen a magasabb finanszírozási költségek kezelése jelent kihívást. Nem meglepő ebben a gazdasági környezetben, hogy 2022 harmadik negyedéve óta csökken a hazai társas vállalkozások száma, a megszűnő cégek száma emelkedik, az újonnan alapított társas vállalkozások száma pedig visszaesett.
Ha a hitelezést vizsgáljuk, az emelkedő kamatkörnyezet és a recessziós időszak kihívást jelent az üzleti szereplőknek. Az elmúlt 3 évben a hazai KKV szektornak könnyű és olcsó finanszírozást biztosítottak a jegybanki programok, valamint a kamattámogatott állami konstrukciók, ennek következtében 2021 közepén a hazai KKV-k hitelállomány 20 százalékkal bővült, mintegy két-háromszor gyorsabban, mint a teljes vállalati hitelállomány. Az elmúlt 2 évben a növekedés megállt, de a folyamatosan jelentkező keresletre – elsősorban tartós forgóeszköz finanszírozási céllal, a növekvő és dráguló készlettartás ellensúlyozására – mindig volt hitelkínálat.
Mindez összességében komoly gondokat okoz, a KKV-k jelentős része a hazai piacon működik, ott értékesít, ezért leginkább őket sújtja a belső kereslet, a fogyasztás és a beruházások jelentős visszaesése. A hazai fogyasztás éves összevetésben a második negyedévben 2,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig egészen a közelmúltig hónapról-hónapra szűkült, szeptemberben 8 százalékkal maradt el az előző évitől, az első három negyedévben pedig csaknem 10 százalékkal. A beruházásoknál éves alapon számítva 16 százalékos volt a visszaesés a második negyedévben. A hazai rövid-kamat szint a jegybanki beavatkozások hatására a tavaly őszi 18 százalékról fokozatosan csökkent, így a vállalkozói szektorral kötött új hitelszerződések kamatlába is elindult lefelé, miközben a bankszektor által önkéntesen vállalt kamatplafon szintén csökkenti a kamatszintet. A hitelkeresletet a magas hitelkamatok mellett a vonzó beruházási lehetőségek hiánya is visszafogta.
Ami a kilátásokat illeti, az OTP Bank Elemzési Központja javulásra számít, 2024 második felében újra elindulhat a növekedés. A fennálló és velünk maradó bizonytalanságok miatt azonban arra számítunk, hogy a beruházási hitelkereslet növekedése csak késleltetve jelentkezik. A korábbi 15-20 százalékos ütemű hitelbővülés a KKV szektorban megítélésünk szerint nem tér vissza a következő években, alapvetően lassan 10 százalék felé emelkedő dinamikát várunk 2025-ig. Turbulens időket élünk, amikor sok olyan kockázat jelentkezik, amelyekkel az elmúlt 10 évben aligha számolt és találkozott bárki is, ezért felértékelődik a rugalmasság és a megfelelő – jellemzően kamat- és árfolyam alakuláshoz, illetve bizonyos alapanyag árakhoz kötődő – kockázatkezelés a pénzügyekben.
