A gazdasági növekedés megindulásával tovább nőhet a munkaerőhiány a magyarországi munkahelyeken. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy a kormány milyen eszközökkel támogatja a magyar dolgozók elhelyezkedését, képzését, illetve azt is bemutatjuk, hogy milyen szabályok, korlátozások vonatkoznak a harmadik országból érkező munkavállalókra.
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 227 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kormány ezekre az adatokra és a munkaerőpiaci igényekre alapozva a tervek szerint 2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrásból támogatja a hazai foglalkoztatás növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a már munkában állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását
Idén márciusban indul 70 milliárd forintos kerettel a munkahelyi képzéseket segítő program következő szakasza: Ebből a csomagból a munkáltatók szakmai ismeretek bővítésére kaphatnak támogatást, elsősorban a munkavállalók képzési költségeihez, valamint a kieső munkaidőre járó bérek biztosításához. A korábbiakhoz képest könnyítés, hogy az energiaintenzív ágazatokban működő vállalkozások munkahelymegőrzési célokra is felhasználhatják a forrásokat.
Áprilistól csaknem 200 milliárd forintos forrással indul el a 30 év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz program. A csomagban képzésekkel, bér, valamint mobilitási támogatásokkal a kormány célzottan segíti a korosztály belépését a munkaerőpiacra. A várakozások szerint a támogatásnak köszönhetően 84 ezer álláskereső vagy inaktív fiatal léphet be a munkaerőpiacra. A program kiemelten kezeli a hátrányos helyzetűeket. Májusban pedig újabb, csaknem 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése és a munkakörülmények javítása érdekében.
A különböző pályázatok feltételeiről, a rendelkezésre álló pénzügyi keretekről a sokak által már jól ismert forrásokból, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaügyi portálján valamint a kormányzati pályázati portálon érhetőek el hiteles információk, tudnivalók.
Ami a vendégmunkásokat illeti, a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által, március elején kiadott rendelet szerint az idén munkavégzéshez kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek „legmagasabb száma” 65 ezer lehet, azzal a megkötéssel, hogy ez a szám „nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által mért, a rendelet kihirdetését megelőző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos számát”. További korlátozás vonatkozik számos szakmára, munkakörre. Vendégmunkás például nem dolgozhat miniszterként, államtitkárként. De nem lehet pap, mérnök, rendszergazda, fogorvos, gyógyszerész sem. A tilalmi listán a piaci, utcai árus, a vendéglős, a szántóföldinövény-termesztő, a szűcs, a cipész, a kárpitos, az utcaseprő, a parkolóőr, valamint a kubikos is szerepel.
