2023. július 1-től a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetni több, a lakossági körbe tartozó megtakarítási forma kamatjövedelme után. A változással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a kormány 8 pontban foglalta össze.

1. Az új szabályozás miatt a lakossági befektetők elveszítik-e befektetett pénzük egy részét?

A befektetők nem veszítik el a megtakarításaikat, a kiterjesztett szocho a megtakarításokon elért kamatjövedelmekre terjed ki. A befektetett pénzösszegek, megtakarítások tőkeösszege után tehát nem kell szocho-t fizetni.

2. Milyen esetekben nem kell szocho-t fizetni a befektetések után?

• A kiterjesztett szocho fizetési kötelezettség nem vonatkozik a 2023. július 1-je előtt lekötött betétekre, illetve megvásárolt értékpapírokra, így a lakosság addigra már meglévő megtakarításait, illetve azok kamatát sem érinti.
• Mentesek a szocho fizetési kötelezettség alól azok a befektetésekből, illetve megtakarításokból származó jövedelmek, melyek után a személyi jövedelemadó törvény szerint eleve nem kell kamatadót fizetni (nem minősülnek kamatjövedelemnek vagy adómentesek az SZJA törvény alapján). Ebbe a körbe esnek például a 2019. június 1. után kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok, tőzsdei részvények.
• Szintén adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve az adófizetési kötelezettség nem terjed ki a babakötvényre sem.
• Nem kell továbbá szocho-t fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után.

3. Milyen befektetésekre vonatkozik a szocho kiterjesztés?

A szocho-t azokból a befektetésekből és megtakarításokból származó jövedelmekre kell majd megfizetni, amelyek a hatályos személyi jövedelemadó törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek.

A szocho-t emellett csak a 2023. július 1-től lekötött betétekből, vásárolt értékpapírokból, illetve egyéb – a kormányrendelet hatálya alá eső – befektetésekből származó kamatjövedelem után kell megfizetni.

4. Mikortól meddig él az új szabályozás?

A kamatjövedelmekre „felmenő rendszerben”, azaz főszabály szerint 2023. július 1-től irányadó a szocho fizetési kötelezettség, ami az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet idején, vagyis átmenetileg terheli a lakosságot.

5. Mekkora a szocho mértéke, mellette kell-e kamatadót is fizetni?

A szocho mértéke 13 százalék, amelyet a kamatjövedelmeket terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett kell megfizetni.

6. Milyen adóteherrel kell számolni 2023. július 1-ét megelőzően, illetve 2023. július 1-ét követően a kamatjövedelmekre?

2023. július 1-ét megelőzően a kamatjövedelmekre csak 15 százalékos mértékű kamatadót kellett fizetni. Ennek megfelelően 1 000 forint összegű (tőke), 10 százalékos kamatot biztosító befektetés után éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik, amiből 15 forint kerül levonásra kamatadó címén. A befektetőt tisztán megillető kamat így 85 forint.

2023. június 1-ét követően a kamatjövedelmekre 15 százalékos kamatadó és 13 százalékos szocho fizetési kötelezettséggel kell számolni. Ennek megfelelően 1 000 forint összegű, 10 százalékos kamatot biztosít befektetés után ebben az esetben is éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik, de ebből 28 forint (15 forint kamatadó és 13 forint szocho) kerül levonásra. Így a befektetőt tisztán megillető kamat csak 72 forint lesz.

7. Miért éri meg állampapírt venni, mekkora az adóelőnye?

A szocho és a kamatadó a kamatjövedelemnek számító nyereség összesen 28 százalékát vonja el. Ezzel szemben – a 2019. június 1. napját követően kibocsátott lakossági - állampapír vásárlás esetén, a lakossági befektetőknek adófizetési kötelezettsége nincs.

Az előző pontban kifejtett válaszban szereplő példával szemléltetve, egy 1 000 forint összegű, 10 százalékos kamatot biztosító lakossági állampapírba történő befektetés után éves szinten 100 forint kamatjövedelem keletkezik. A kamatadó és szocho-mentesség következtében, a kamat után a befektetőnek adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, amelynek következtében a befektetőt megillető kamat 100 forint lesz.

8. A kamatjövedelemre kiterjesztett szocho-t be kell vallani vagy levonják automatikusan?

Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, úgy a szocho megállapítása és levonása a kifizető (pl. bank, biztosító) feladata. Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a szocho megállapítása és megfizetése a kamatjövedelmet szerző természetes személy feladata, melyet a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó megfizetésével és bevallásával egyidejűleg teljesít.

Forrás: kormany.hu