Az OTP Business Café vodcast legutóbbi vendége Balogh Péter Petya volt, a Cápák között tévéműsorból is ismert befektető, startupper, mentor, az STRT befektető cég alapítója. Több, a kkv-kat érintő alapvető kérdést érintett, mint a vállalkozói gondolkodásmód, a cégépítés buktatói, a befektetők szerzésének titka, a sikeres működés kulcsa.
Nem könnyű Magyarországon vállalkozónak lenni, derül ki a tavaly évvégi beszélgetésből is. Balogh Petya a jelenlegi vállalkozói környezetet lehangolónak tartja, ezt támasztja alá a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) statisztikájával, mely szerint a magyar vállalkozói kedv Európában az egyik legalacsonyabb. A startupper (azaz, ahogy ő fogalmaz: olyan vállalkozó, aki nagyon gyors növekedéssel, nagy kockázatot vállalva építi cégét) meglátása szerint teljesen más a vállalkozásindításhoz való hozzáállás idehaza, mint például Amerikában. Borúláttóbbak vagyunk, hogy érdemes-e belefogni, Sokan le is akarnak beszélni róla, sokkal kevésbé hiszünk magunkban, kisebbet merünk álmodni, jóval kevesebb kockázatot vállalunk alacsony növekedési potenciállal, így startup helyett maximum családi vállalkozásig lehet eljutni – makacsság és elszántság kell itthon ahhoz, hogy valaki a vállalkozói útra lépjen.
Ha el is indult a vállalkozás, egy idő után megreked, nem képes egy bizonyos szint után növekedni. A hazai vállalkozások általában megállnak 7 alkalmazottnál, mert ezen felül a vezető stresszesnek tartja mikromenedzselni a csapatot, noha a vevőkör bővülése lehetőséget adna a növekedésre. Kevesen képesek azt a hozzáállást érvényesíteni, ami egy nagyobb, akár 100 fős szervezet vezetéséhez szükséges: bizalmat szavazni a csapatvezetőknek, delegálni a feladatokat. „Ha elakadtál a növekedésben, ha 2-3 éve nem sikerült jelentősen nőnie a cégednek, az nem azért van, mert az iparágad nem engedi. Azért van, mert te vállalkozóként valami fontos tanulságot nem vontál le /…/ Ha ezt megértem, akkor nem is lesz stresszes a növekedés” – mondja Balogh Petya.
Persze kétségtelen, hogy nehéz előre tervezni a jelenlegi gazdasági környezetben, ezért a legtöbb cég az aktuális problémákra koncentrál, nem tekint a jövőbe. Pedig lennie kell mindig egy tervnek, de tisztában kell lenni azzal, hogy ez bármikor borulhat, és az elakadás is normális. Hogyan kezelhetjük ezt a helyzetet? „Nem egy helyes vállalkozói mindset van, hanem egy reakcióidő; megértése annak, hogy mi történik, és mennyire gyorsan tudom ezt a változást lereagálni.”
Mindebben sokat segít a tapasztalat. A vállalkozásban az első 2-3 év kőkemény, körülbelül 10 év kell mire „megérkezünk”. Egy vállalkozónak saját bőrén kell megtapasztalnia számos dolgot, de fontos az is, hogy folyamatosan képezze magát szakkönyvekkel, tanfolyamokkal. Balogh Petya egy statisztikát is idéz, amely szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a cégvezetői tudásszint – de ő úgy érzékeli, hogy szerencsére egyre nagyobb az érdeklődés a vezetői tanulásra itthon is.
A vodcastban megosztott három tanácsot is, amelyek segíthetik a vállalkozások sikeres működését.
Elsőként említette azt a hibát, hogy válság idején visszafogjuk a marketingre és salesre irányuló költségeinket, mert kisebb a bevételünk. Ebbe invesztálni kell, mert a vevők nem fognak maguktól megtalálni, mint tették azt a gazdaságilag prosperálóbb időszakban.
Emellett nagyon fontos a személyes bizalom kiépítése, ez az ügyfélszerzés egyik kulcsa. Nemcsak a vállalkozás láthatóságán kell dolgozni, a cég vezetőjének is fel kell építenie saját személyes márkáját is – például bemutatkozással a honlapon, LinkedIn posztokkal, rendszeres szakmai tartalmakkal. Hisz azokban tudunk könnyebben megbízni, akiket látunk.
Végül azt is hallhattuk a tapasztalt angyalbefektetőtől, hogy mit tehet egy vállalkozás a tőkebevonás érdekében. ”Egy befektető a jövőbe fektet. Általában nem azért fektet be, ami tavaly történt, hanem ami jövőre történik. Minél inkább kockázati tőkéről beszélünk, minél inkább a bátrabb tőkéről beszélünk, annál hosszabbtávú víziót kell eladni. Az ambíció nem csak azért fontos, hogy én mit hiszek el magamról vagy a vállalkozásomról, hanem azért is, mert olyan cégbe sokkal könnyebb befektetni, ahol az alapító a világot akarja meghódítani, mint olyanba, aki a magyar piacon akar egy kis játékos lenni. /…/ Ezt meg kell tanulnia a legtöbb magyar vállalkozónak, meg kell tanulni nagyobbat álmodni!”
