A Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szabályait alkotó és a végrehajtásukat koordináló Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport (FATF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is felhívta a pénzügyi szolgáltatók figyelmét a mesterséges pénzekben lévő magas kockázatokra. Az EBA és a FATF is azt ajánlja a bankoknak, hogy ne vegyenek, ne adjanak el és ne tartsanak nyilván mesterséges pénzeket saját vagy ügyfeleik javára, illetve fokozott óvatossággal járjanak el ezekkel kapcsolatban (MNB). Ilyen mesterséges pénz például a bitcoin, a onecoin és más hasonló, úgynevezett „criptodeviza”.
A mesterséges pénzeket a 2008-ban kezdődő világméretű válsággal egy időben hozták létre azzal a céllal, hogy kiküszöböljék a nemzetközi pénzügyi rendszerekben lévő egyes kockázatokat.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a mesterséges pénzek a következő veszélyeket rejtik magukban tulajdonosaik számára:
- általában nem ellenőrzöttek a mesterséges pénz kibocsátói (nem tartoznak egyetlen ország felügyelete alá sem, így semmilyen szabály vagy szankció nem vonatkozik rájuk), nem ismert a kibocsátó személye vagy székhelye, ha probléma merül fel a pénzzel kapcsolatban nincs hol számon kérni a követelést (nincsenek garanciális szabályok);
- árfolyama jelentősen ingadozó, az induló alacsony árfolyamról nagyon magasra emelkedik, majd újra jelentősen csökken, ezért aki ilyen pénzbe fektet, lényegében egyfajta szerencsejátékban vesz részt. Sőt, mivel ezeket a „pénzeket” egy erre szakosodott platformon keresztül lehet megvásárolni, ezért az sem garantált, hogy a virtuális pénz jóváíródik a vevő számláján.
- mivel a pénzt tároló kibocsátó és a pénzt továbbító informatikai egységek anonimek, magas a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának veszélye (illetve egyéb bűncselekmények során keletkező pénz tisztára mosásának kockázata), nem követhető a pénz útja. (A Nemzeti Kibervédelmi Intézet Kormányzati Eseménykezelő Központjához több hitelintézet is bejelentést tett arról, hogy a zsaroló üzenetek érkeztek hozzájuk, amelyekben a zsarolók mesterséges pénzben, bitcoin-ban kértek „váltságdíjat”.)
Az OTP Bank több esetben is figyelmeztette ügyfeleit, hogy a mesterséges devizák magas kockázatot hordoznak, azok kibocsátóit nem felügyelik a központi bankok, bedőlésük esetén nincs, aki helytáll az ügyfelek felé.
Az OTP Csoport tagjai, így az OTP Bank sem vesznek, nem tartanak nyilván és nem adnak el mesterséges pénzt, illetve nem fogadnak el mesterséges pénz továbbítására vonatkozó megbízásokat. Az OTP Bank az üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően kizárólag olyan ügyletek teljesítését vállalja, amelyek üzletpolitikájával és a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban állnak. A hitelintézet fenntartja a jogot arra, hogy ezen ügyletek bármelyikénél, a feldolgozás bármely szakaszában felfüggessze, vagy megtagadja.
Az OTP Bank ugyanakkor elismer és gondos mérlegelést követően alkalmaz minden olyan új, az ügyfelek érdekeit szolgáló technológiai megoldást (pl. blockchain technológiák), amely gyorsabbá, hatékonyan visszakereshetővé teszi az ügyfelek megbízásait és azok teljesítését.
Kapcsolódó anyagok:
