A koronavírus járványra a bűnözők is gyorsan reagáltak: az internetes visszaélések száma négyszereződött. A kiberbűnözés ráadásul ma már több offline elkövetési formát is magába fogadott: lopás, csalás, ipari kémkedés, hírszerzés és a garázdaság. Természetesen a támadások a bankok ügyfeleit is érinthetik, ám megfelelő éberséggel, megelőzéssel ezeket kivédhetjük. Az alábbiakban két elkövetési módot mutatunk be annak érdekében, hogy ne dőljenek be az ügyfelek a „vissza nem térő ajánlatok” ígéretének és időben felismerjék a csalók elkövetési módszerét. Fontos részlet, hogy az alábbi elkövetési módok bármely bank ügyfelét érinthetik, nem OTP specifikus módszerek.

Az emberek megtévesztésére ideális terepnek tűnik a bűnözők számára a Facebook közösségi portál. Az általuk közvetített ígéret: „Gyors és biztonságos hitel X órán belül”. Az elkövetők rövid időn belül felveszik a gyanútlan áldozattal a kapcsolatot, rendszerint a WhatsApp-on vagy ehhez hasonló alkalmazáson keresztül kommunikálnak. Gyanús lehet már az is, hogy nem ez a magyar bankok elsődleges kommunikációs csatornája. A csalók általában egy fogyasztási hitelekre szakosodott, régóta a piacon működő cég képviselőiként mutatkoznak be. Azt ígérik, hogy gyors és átlátható hitelt nyújtanak ügyfeleik számára. Saját rendszerük segítségével úgy oldják meg a törlesztőrészletek beszedését, hogy azokat az ügyfelek saját bankszámlájáról maguk emelik le. Ezért nyittatnak egy új bankszámlát, sőt azt is megmondják, hogy milyen telefonszámot adjanak meg a számla nyitásakor, ez zömében egy külföldi szám. A telefonszámmal kapcsolatban arra kérik az áldozatot, hogy tévessze meg bankját: ha a bank érdeklődik a külföldi telefonszám iránt, akkor azt kell mondaniuk, hogy közeli családtagjuk (fiuk, testvérük) dolgozik külföldön és közösen fogják használni a számlát. Minden esetben kérik, hogy az ügyfél igényeljen internetbanki hozzáférést, sőt néhány esetben ezek belépési adatait is elkérik. Néhány esetben megadnak egy külföldi címet is, hogy a számlatulajdonos az új bankkártyáját arra a címre postázzák ki, így minden hónapban az elkövetők tudják levenni a számláról a törlesztőrészleteket. Ha az iménti furcsaságok nem elegendőek, akkor árulkodó lehet az is, hogy a bűnözők leveleinek nyelvezete magyartalan, fordítóprogrammal készített. Gyakran sürgetik, kapkodásra kényszerítik az ügyfelet, így az emberek többsége ennek hatására meggondolatlanul cselekszik. Az ilyen csalások esetében rövid időn belül kiderül, hogy a kecsegtető ajánlatok nem valódiak, csak az elővigyázatlan áldozatok bankszámlájának kipucolása a cél.

A másik elkövetési módszer csalija egy jóval a piaci ár alatt meghirdetett lakás. A hirdetésre jelentkezőknek az elkövető elmondja, hogy jelenleg külföldön tartózkodik, és személyesen nem tudja megmutatni az ingatlant, de képeket, videófelvételt tud küldeni. A nagy fájlok küldése során azonban rendszerint hiba lép fel, amelyet az elkövető javaslatára egy program telepítésével tudnak „orvosolni”.

Letöltetnek az áldozattal egy távoli elérést szolgáló alkalmazást (pl. az Anydesk), amelynek segítségével az elkövetők már könnyedén hozzá tudnak férni a mit sem sejtő áldozat számítógépéhez. A program segítségével összegyűjtik az áldozat jelszavait, bejelentkezési- és személyes adatait. Ezen kívül a mobilszolgáltatóknál hamisított igazolványok, meghatalmazások segítségével az áldozat SIM kártyáját is megszerzik, így már hozzá tudnak férni az internetbankjukhoz.

Hangsúlyozzuk, mindkét elkövetési módszer esetében az áldozatok nagyfokú gondatlanságára van szükség, hiszen olyan információkat, adatokat osztanak meg, amelyeket a saját érdekükben nem érdemes. Csalogatóak lehetnek az ajánlatok, de ha valaki hiszékenysége miatt bedől a csalóknak, sokat veszíthet. Ezért azt javasoljuk, hogy csak ismert, megbízható szolgáltatóval szerződjenek és a bevált és megbízható kapcsolatfelvételi csatornákat használják. Ha valakit mégis behálóznak a csalók, azt javasoljuk, hogy haladéktalanul szakítsa meg a kapcsolatot az elkövetőkkel, adatainak biztonsága érdekében keresse fel bankját és telekommunikációs szolgáltatóját, valamint tegyen feljelentést a rendőrségen.