Minden második internetező találkozott már bankok nevével visszaélve megkísérelt csalással. Az ilyen visszaélések aránya az összes csalástípushoz képest alacsony ugyan, de ezeknek a száma és értéke növekvő tendenciát mutat.1 A bűnözők egyre változatosabb módszereket alkalmaznak, hogy pénzt csaljanak ki áldozataiktól. Ügyfelei védelme érdekében az OTP Bank folyamatosan felhívja a figyelmet az ilyen típusú veszélyforrásokra. Ahhoz, hogy a hitelintézet felmérje az internetezők biztonságos bankolással kapcsolatos tudás- és tudatosságszintjét, kvalitatív2 és reprezentatív kvantitatív3 kutatást készített a témában, amiből többek között az is kiderült, hogy ma már többen félnek bármilyen típusú kiberbűnözéstől, mint a közlekedési balesetektől.
A OTP Bank által megrendelt kutatás szerint a bankok nevével visszaélve elkövetett csalásokról szinte kivétel nélkül mindenki hallott már. A válaszadók majdnem felénél már próbálkoztak is a csalók, sőt százból 14 megkérdezett már áldozatul is esett valamilyen csalásnak és 100-ból 9 főnek anyagi kára is keletkezett a visszaélésből.
A közvélekedések szerint a veszélyeztetettség mértéke nő a kor előrehaladtával, tehát sokan gondolják, hogy leginkább az idősebbek a csalásoknak legjobban kitett korosztály, jóhiszeműségük és digitális éretlenségük okán. Ezt a feltételezést azonban a kutatás nem igazolta vissza: az érintettség nemtől, kortól, iskolázottságtól független. Legnagyobb arányban azok tapasztaltak ilyen visszaélést, akik a legaktívabban vásárolnak és fizetnek online, illetve akik elmentik a bankkártya-adataikat vásárláskor. Azaz, azok vannak jobban kitéve csalás veszélyének, akik gyakrabban és aktívabban használják az online felületeket.
Az adathalászok egyre változatosabb módszerekkel próbálnak pénzt kicsalni az áldozataiktól és ezeknek a csalástípusoknak sokszor még a témában jártas emberek is áldozatául esnek, ezért elengedhetetlen a folyamatos és megfelelő edukáció minden korosztály számára.
„A veszélyekkel a túlnyomó többség tisztában van, a megkérdezettek 81 százaléka aggódik valamilyen kiberbűnözési forma miatt, ami 17 százalékkal magasabb, mint a közlekedési balesettől való félelem. Az OTP Bank ügyfelei védelmében a különböző védekezési módszerekről folyamatosan tájékoztatja és edukálja a lakosságot, hogy időben felismerjék a bűnözők próbálkozásait és tudják, hogy mi a teendő ezekben a helyzetekben” – mondta Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója.
Fontos, hogy az ügyfelek vigyázzanak az adataikra, ne adják meg azokat arra jogosulatlanoknak. A bűnözők a pszichikai nyomás, a sürgetés módszerével is gyakran élnek. Ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel saját bankját és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat vagy ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon, még ha hasonlít is a saját bankja oldalára. A csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el: mindig alaposan nézzék meg a kapott üzenetet és csakis arra a műveletre adjanak engedélyt, amit ténylegesen el szeretnének végezni. A tranzakciók biztonságát többek között növelheti a napi limit beállítása is, amit az OTP MobilBank applikáción belül a kártyatulajdonos könnyen be tud állítani.
A hitelintézetek számára hasznos az is, ha az ügyfelek azonnal jelzik számukra, ha bármi gyanúsat tapasztalnak, így a bank azonnal figyelmeztetni tudja ügyfeleit és megteszi a védekezéshez szükséges a lépéseket egy-egy új csalási módszer megjelenésekor.
1https://www.mnb.hu/letoltes/fizete-si-rendszer-jelente-s-2022.pdf 27.oldal.
2 NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft készítette mélyinterjúk és fókuszcsoportok segítségével 28 fő részvételével, melyben szerepelnek banki csalásban érintett és nem érintett személyek is.
3 A reprezentatív felmérést az OTP Bank megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft készítette 2022. szeptemberében online kérdőív segítségével, 1000 fő megkérdezésével, célcsoportja a 18-69 éves internetezők (nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján reprezentatív).
